Három perc alatt végigfuthat azokon az írásokon, amiket a hét legfontosabb gazdasági, közéleti történéseinek gondol az Economx szerkesztősége. Ha nagyon siet, alább pontokba szedve, ami a sajtóban pörgött az elmúlt napokban (ha olvasás helyett érdekesebbél érdekesebb videós tartalmainkra kíváncsi, akkor pedig ide kattintson,  irány az IndaPlay, vagy a YouTube-csatornánk)

Szeptember elsejétől megváltozik a munkavédelemről szóló törvény, megszűnnek a kötelező munkahelyi orvosi vizsgálatok. Azonban nyilvánvaló módon vannak olyan külső körülmények, amikor a munkavállalóval szemben a károsító hatásnak való kitettség továbbra is fennáll.  Ezekben az élethelyzetekben, pontosabban az ilyen munkakörülmények között továbbra is előírja a törvényalkotó a munkahelyi alkalmassági vizsgálatokat. A kormány oldalára feltöltött tervezet szerint az Economx cikkében is taglalt ágazatokban, a Belügyminisztériumban, valamint a belügyminiszter irányítása alá tartozó szerveknél azon feladatkör, munkakör, álláshely esetén, ahol a foglalkoztatottak ki lehetnek téve - többek között - a megterhelő munkahelyi klímának, orvosi vizsgálat alapján kell dönteni a munkára való alkalmasságról.

Mi számít az egészségügyben terhelő munkahelyi klímának? 

Munkahely melegnek minősül: ha a szabadtéri munkahelyen a napi középhőmérséklet legalább 1 napig meghaladja a 25 °C-ot és az országos tisztifőorvos a hőség miatt a figyelmeztetést vagy a hőségriasztást kiadta. Zárt térben: ha a munkahelyi klíma a munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja. A munkahely hidegnek minősül, ha a hőmérséklet a munkaidő 50 százalékánál hosszabb időtartamban, szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot, illetve zárttéri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el

– derül ki a tervezetből. 

Tehát a dokumentum szerint az egészségügyben dolgozók esetében a korrigált effektív hőmérséklet (K EH), ami a munkahelyi levegőkörnyezet olyan komplex mutatószáma, amely az adott hely léghőmérsékletét, a levegő relatív nedvességtartalmát és a légsebesség mellett a hősugárzást is figyelembe veszi, nem haladhatja meg a 24 Celsius fokot, legalábbis afölött a munkahely már melegnek minősül. 

A jogszabály szerint a maximális megengedett korrigált effektív hőmérséklet 29 Celsius fok a közepesen nehéz fizikai munkát végzők esetében, ami a meleg évszakban 17–19 Celsius fokos léghőmérsékletet jelent. 

Ez azért is érdekes, mert Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a Kormányinfón arról beszélt, hogy légkondicionálással tíz fokot lehet hűteni a kórházak levegőjén, azaz 36 fokig tudják biztosítani a 25-26 fokos elvárható hőmérsékletet. Mivel rendszeressé válhat az ennél nagyobb hőség, a miniszter szerint protokollt kell kidolgozni az ilyen helyzetekre. Megjegyezte, a mediterrán országokban automatikusan átütemezik ilyen helyzetben a halasztható műtéteket. Hogy itt miként lesz, azt még nem tudni, bár lassan mi is mediterrán ország leszünk, olyan hőség van. 

Gulyás: Semmi közünk hozzá

Szintén a Kormányinfón hangzott el a héten a kicsit furcsa és abszurd magyarázat arra, hogy miért volt jó ötlet megfosztani az állampolgárokat az építési adatbázisban való kotorászástól. Ismert, alig néhány hónapja történt, hogy egy huszárvágással egy lényeges adatbázis vált elérhetetlenné. Augusztus elején jelent meg a Magyar Közlöny rendelete, ami megszünteti az Építésügyi Hatósági Engedélyezési Eljárást Támogató Elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR) nyilvános felületét, ahol eddig bárki nyomon követhette a beadott építési engedélyeket, és az építési tervek egy részét. 

Azaz, ha például a szembe szomszéd építkezésbe fogott, aki nem túl nagy barátja a kommunikációnak, az ügyfélkapu segítségével az egyszeri állampolgárnak lehetett némi rálátása arra, hogy várhatóan mekkora árnyékot vet majd a portájára a valamilyen ligetről, dombról, vagy különféle erdei növényekről elnevezett lakópark. 

A meghökkentő változtatást még Lázár János építési és közlekedési miniszter kezdeményezte áprilisban, egyes spekulációk szerint azután, hogy a Válaszonline pont az ÉTDR segítségével derítette fel, hogy Tiborcz István köre építheti be a Svábhegy maradékát.

Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón egy kérdésre adott válasza alapján eléggé úgy tűnt, hogy Lázár Jánoshoz hasonlóan semmi kivetnivaló nem talál abban, hogy az építkezési adatok nem lesznek ezentúl elérhetők nyilvánosan.

A miniszter úgy látja, elég annyit tudnia a nyilvánosságnak, hogy hány százalékos lehet a beépítettség, milyen magasságban:

az, hogy azon belül aki saját pénzéből magántulajdonosként épít, mit épít bele, nem érzem úgy hogy rám tartozik.

Nagy Márton: Ilyen az, amikor stratégia nélkül ugrunk bele egy teljes ipar átállításába

Az Indexnek adott interjút Nagy Márton szerdán. A nemzetgazdasági miniszter kiemelte az európai export helyzetét, illetve beszólt Hernádi Zsoltnak és a Matolcsy György által vezetett jegybanknak. Ami legalább ennyire fontos megállapítás volt a részéről, hogy nem költünk eleget.

Megállapítja: a lakossági szektor megtakarítási rátája historikusan magas, közben a magasabb jövedelműek egyre nagyobb arányban külföldön költik el a pénzüket, az alacsonyabb jövedelműek az elhalasztott fogyasztás helyreállítása helyett inkább az otthonteremtést, lakásvásárlást tartják fontosabbnak.

„Az óvatossági motívum a félelmet tükrözi a lakosságnál, amin nem csodálkozhatunk, hiszen egymást érik a kívülről jövő válságok, mint a járvány, a háború, majd ennek következtében az energiaválság, az infláció és magas kamatok. A kamathatás nagyon erős. Idén a kormány rengeteg kamatot fizet ki az államkötvények után a lakosságnak, GDP 2 százalékát egész évben. Csak februárban a Prémium Magyar Állampapírok után kifizetett kamatok csaknem 400 milliárd forintot hagytak az emberek zsebében, és nem látjuk, hogy ezt elköltötték volna, lényegében újra befektetik" – fogalmazott a lapnak a miniszter hozzátéve ugyanakkor, hogy azok sem fogyasztanak többet, akik az anyagi helyzetük okán eddig sem állampapírokba tették a pénzüket. 

Jegybanki statisztika: itt a magyarázat a miniszter felvetésére 

Akkor mégis hová tették és mennyi az annyi? - tettük fel a kérdést már ebben a cikkünkben. Az biztos, hogy soha nem volt még ekkora a magyar háztartások vagyona, a jegybanki statisztika szerint 105,5 ezer milliárd forintja volt a lakosságnak június végén. Bár a növekedés impozáns, a teljes összeg kétharmada a leggazdagabb 10 százalék kezében összpontosul, a társadalom többsége továbbra sem tud félretenni. Tovább nőtt a készpénzállomány is, már 6,8 ezer milliárd forint van a párnacihákban. Ez évente 450 milliárd forintnyi kiesést okoz a költségvetésben.

Az kollégánk összefoglalójából is világosan kiderül, hogy Nagy Márton okkal emeli ki az indexes interjúban az állampapírokat, hiszen a legnépszerűbb befektetési formák az állampapírok és befektetési alapok voltak az év második negyedévében. Háromszor annyi friss pénz áramlott az állampapír-piacra, mint az év első három hónapjában, a hitelviszonyos papírokban lévő háztartási vagyon így megközelítette a 14,6 ezer milliárd forintot.

Megrohamozták a kincstárat a legnépszerűbb állampapírért

Nagy hajrával zárt a még 7 százalékkal kamatozó Fix Magyar Állampapír, amelyből a múlt héten 45 milliárd forintért vásároltak a lakossági befektetők. Csökken az egyik Bónusz Magyar Állampapír kamata is. Bővebben>>>

Arról szintén Nagy Márton beszélt az ominózus interjúban, hogy úgy látja, „mintha a középréteg és az átlag alatti jövedelműek még óvatosabbá váltak volna. Emellett az is érdekes a számok alapján, hogy fontosabb számukra az otthonteremtés és az elmaradt lakásvásárlások pótlása, mint az elmaradt fogyasztás pótlása. Úgy tűnik, a lakosság az emelkedő béréből nem „extrán” fogyaszt, hanem egyrészt a lakáshitel önerejére gyűjt, másrészt törlesztőrészletre költ". 

A miniszter felvetésére a jegybank vagyonfelmérése is választ ad, hiszen abból az rajzólódott ki, ahogy az Economx is írt róla, hogy a háztartások többségénél a nem pénzügyi eszközök teszik ki a vagyon nagyobb részét. Az alacsonyabb vagyoni rétegekben a pénzügyi eszközök (például a bankszámlán tartott pénz) értéke átlagosan a fele, a magasabb vagyoni tizedekben átlagosan a harmada a nem pénzügyi eszközökének – derült ki a jegybank vagyonfelméréséből.

Vezessük le ezt egy egyszerű példával: ha a magánszemélynek a tulajdonában csak egy 50 millió forintos lakás van, akkor átlagosan 25 millió forintnyi likvid pénzeszköz áll a rendelkezésére, a magasabb felső rétegekben egyre inkább nő a pénzeszközök aránya és csökken a nem pénzügyi eszközöké.

A legfelső vagyoni tizedben már egyértelmű túlsúlyban vannak a pénzügyi eszközök, itt ezek teszik ki az eszközöknek az 55-59 százalékát.

Újabb pofont kapott a kormány növekedési célja

Csütörtök reggel megérkezett a KSH második negyedévre vonatkozó beruházási adatsora, és kijelenthetjük, hogy ilyen gyászos beruházási adatokat még nem láttunk, amióta a KSH vezeti a beruházási idősorokat (2019). A második negyedévben a beruházások a vártnál jóval kedvezőtlenebbül alakultak, volumenük negyedéves alapon 7,0, míg éves alapon 16,8 százalékkal esett vissza.  

Bár a beruházások az első negyedévben sem alakultak kedvezően (9,6 százalék volt a csökkenés), az építőipar teljesítményének 8,2 százalékos bővüléséből ennél jobb eredményre lehetett volna következtetni.

Ha visszább megyünk  az időben, akkor a 2008-as válságot követően lehetett ennél alacsonyabb a beruházási aktivitás, hiszen akkor még annyira sem volt hitelezés, mint most (devizahitelezés hatásai), illetve ott egy sokkal elhúzódóbb válsággal néztünk szembe, ami Magyarországot különösen is megviselte

– világított rá lapunknak Regős Gábor. A szakértő szerint a beruházások alakulásának jelentős szerepe lehetett a vártnál kedvezőtlenebb második negyedéves GDP-adatban. Bár a KSH ilyenkor még nem közli a részletes beruházási adatokat, az építőipar kedvező teljesítményéből arra következtethetünk, hogy a gépberuházások esetében lehetett igen jelentős a visszaesés.

Szakadt az olaj is, Kína ránthaja magával a világpiacot 

Csökkenéssel indították az olajárak a hétfői kereskedést, elsősorban a legnagyobb importőrnek: Kínának a romló keresletétől való félelem rontotta a piaci hangulatot. Ezenfelül a közel-keleti tűzszüneti tárgyalások előrehaladására figyelnek a a befektetők, ami csökkentheti az ellátási kockázatokat.

  • A Brent nyersolaj határidős jegyzései 45 centtel (0,56 százalékkal) 79,23 dollárra esett a hordónkénti ára
  • A West Texas Intermediate nyersolaj határidős jegyzése 58 centtel (0,76 százalékkal) hordónként 76,07 dollárra csúszott.

Mindkét referenciaindex közel 2 százalékkal esett a múlt pénteken, mivel a befektetők mérsékelték a kínai kereslet növekedésére vonatkozó várakozásaikat – írja a Reuters.

A friss adatok szerint júliusban a kínai gazdaság vesztett a lendületéből: kilenc év óta a leggyorsabb ütemben esett az új ingatlanok ára,  az ipari termelés lassult és nőtt a munkanélküliség.  A múlt havi üzemanyag-kereslet esés miatt a finomítók  csökkentették a kőolaj feldolgozási ütemét.

A hétvégi vámadatok alapján júliusban meredeken csökkent a kínai gázolaj- és benzinexport, ami jól tükrözi a múlt havi alacsonyabb nyersolaj-feldolgozási szintet.

Szeptembertől újabb púpokat kapnak a pedagógusok a hátukra

Nem csak a hazai gazdaságot ostorozzák hullámok, de a pedagógusokat is, feszültségekkel indul az új tanév – erről már Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője beszélt az Economxnak.  A pedagógushiány folyamatosan jelen van az iskolákban, az új rendelkezések óriási feszültséget jelentenek.  Törvényi szinten nyúlnak bele az iskolák életébe, pedig ezeket a dolgokat elég lenne házirendekbe foglalni. Példaként említette a mobiltelefonról szóló rendeletet, amit már a pedagógusokra is kiterjesztettek. 

Úgy fogalmazott, a 2024-es 2025-ös tanévben újabb púpokat kapnak a pedagógusok a hátukra.

Jön az egymilliós pedagógus bér

Gulyás Gergely már nagyon sok mindent „bemondott”, így reagált Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője a Miniszterelnökséget vezető miniszter kormányinfón tett bejelentésére, hogy hamarosan bruttó egymillió forint felett lesz a tanárok átlagkeresete.

Nagy Erzsébet szerint Gulyás Gergely már azt is „bemondta”, hogy átlagosan 32,2 százalékos béremelést kapnak a pedagógusok, csak az a baj, hogy a pedagógusok többsége ezt nem tapasztalta. „Ezek a béremelések nem látszanak a bérjegyzékeken" – közölte az érdekképviseleti vezető. 

Mi van palack? Visszavigyelek? 

Sokat írtunk már a nyár közepén élesített 50 forintos visszaváltási rendszer előnyeiről, no meg persze annak visszásságairól, de kevés szó esett eddig arról, hogy az anyagi és környezetvédelmi okokból sértetlenül tárolandó műanyag palackok, üvegek, dobozok, miegymások mekkora helyet foglalnak a háztartások hasznos alapterületéből a szekrényekben, itt, ott, amott. Most viszont megnéztük.

Arról pedig itt írtunk, hogy újabb mérföldkőhöz érkezett az új magyarországi visszaváltási rendszer: elérte a napi hatmillió darabot a leadott csomagolási termékek mennyisége. Összeszedtük a legfontosabb számokat.

TAJ-kártya vagy személyi nélkül hiába néz szépen a patikusra, könnyen gyógyszer nélkül maradhat

Nem tesz szívességet a patikus, ha egy TAJ-szám bemondására kiadja a másnak felírt gyógyszert. Csakhogy igazolnunk kell magunkat. A gyógyszerkiváltásnak megvannak a szabályai, amelyet mindenkinek be kell tartani. A gyógyszerész nem ad ki vényköteles gyógyszert, ha az nincs felírva, illetve ha nem tudjuk a TAJ-számunkat, de kiadja, ha más számára szeretnénk kiváltani, csak be kell mondanunk a TAJ-számot és igazolni kell magunkat, illetve a procedúra végén még egy autogramot is adnunk kell.