Júliusban a német elektromos autó eladások 37 százalékkal csökkentek, ezzel tovább folytatódott az elektromos autók vásárlását ösztönző támogatások tavaly év végi megszűntetése óta tartó visszaesés.

A júliusi adat a legnagyobb visszaesés december óta a német szövetségi gépjármű-szállítási hatóság adatai szerint.

Kapcsolódó

Múlt hónapban az elektromos járművek svédországi regisztrációi is visszaestek, ami tovább fokozta az év eleje óta tapasztalható csökkenést. A Mobility Sweden adatai szerint az új elektromos autók regisztrációja 15 százalékkal csökkent a tavalyi év azonos időszakához képest. Mindeközben Svájcban az eladások 19 százalékkal estek vissza.

Hátraarcot csinálnak a nagy autógyártók

A Volkswagen augusztus elején közölte, hogy csökkentette a kapacitást a magas költségű németországi üzemekben, valamint jelezte, hogy módosíthatja az akkumulátorgyártás felfutásának ütemezését is. A gyártó ugyanis kiváró álláspontra helyezkedett azzal kapcsolatban, hogy megépítse-e mind a hat korábban tervezett akkumulátorgyárát.

Európa legnagyobb autógyártója emellett leállította a munkaerő-felvételt, valamint olyan intézkedéseket vezetett be az üzemekben, amelyekkel 2026-ra 20 százalékos megtakarítást érnének el a rezsiköltségek terén.

A spórolás áldozatául esett a Trinity elektromos autó is, amelynek gyártását az eredetileg tervezett 2026-os dátum helyett már csak legkorábban 2030-ban kezdenék el.

Az Audi Q8 e-tron termékcsalád iránti rendkívül gyenge kereslet miatt pedig már az egyik brüsszeli Audi-gyár esetleges bezárását is fontolóra vette a német autóipari konszern, amely 3 ezer dolgozó jövőjét tette kérdésessé.

A Ford a héten jelentette be, hogy leállítják egy teljesen elektromos hétszemélyes SUV fejlesztését, mivel meglátásuk szerint egy tisztán elektromos modell nem lenne képes egy éven belül nyereséget elérni a kínai gyártók által támasztott kemény verseny miatt.

A lépés kapcsán a gyártó eddig 400 millió dollár költséget írt le, emellett további 1,5 milliárd dolláros kiadást jelenthet a jövőben a stratégiaváltás.

A fenti lépések nem meglepőek azután, hogy a Ford az első negyedévben annyit bukott az elektromos autóknak szánt ágazatán, amennyi a vállalat nettó árbevétele volt.

Ez azt jelentette, hogy a Ford minden egyes eladott elektromos autóján nagyjából átlagosan 100 ezer dollárt bukott, ami közel a duplája a tavalyinak.

Májusban a cég első negyedéves eladásai alapján az elemzők ezért arra számítottak, hogy az idén akár 5,5 milliárd dolláros veszteséget is összehozhat a Ford elektromos üzletága.

Marin Gjaja, a Ford elektromos autókat fejlesztő részlegének operatív igazgatója arról beszélt, hogy nem látják, hogy a 2030-as teljes elektromos átállás jó döntés lenne akár üzletileg, akár a vásárlók számára.

Luca de Meo, a Renault csoport elnöke szintén elismerte, hogy sürgősen változtatni kell az Európai Unió által meghatározott 2035-ös céldátumon. 

Mindeközben a Porsche a vásárlói kereslet hiányára hivatkozva mondott le az elektromos autókra vonatkozó eredeti értékesítési céljairól. A márka eredeti terve az volt, hogy 2030-ig az elektromos autók tegyék ki az általa értékesített járművek 80 százalékát. A vállalat vezetői azonban most már arról beszélnek, hogy a vásárlókra és az elektromobilitás általános terjedésére bízzák az arányokat.

A magyar jövő is veszélybe került

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter május végén az Economx Macronomx Meetup konferenciáján elmondta, hogy a legfontosabb európai gazdasági adat, hogy mennyi autót adnak el, és abból mennyi elektromos.

Semmi más nem mozgatja a magyar export számait sem, az elektromos autózáson múlik, hogy Európa talpra tud-e állni

– jelentette ki.

A miniszter szerint meg kell érteni az elektromos autózás piacát, hogy mit akar Németország, Franciaország és Kína, illetve hogy melyik akkumulátor, melyik autótípusba kerül, mivel ezen is sok múlik. 

Július végén az Inforádióban is arról beszélt, hogy Németország leszakadóban van az elektromos autózásra való átállásban, ami hátrány a magyar beszállítók szempontjából. 

Az Indexnek adott interjújában a nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy egész Európában problémák vannak az elektromos járműipari átállással. Az elektromos autók eladása Európában, Franciaországban és Németországban is csökken, miközben a franciák és a németek is soft protekcionizmust hirdettek. 

A miniszter sötét jövőt vázolt fel, hiszen ha a BYD számait nézzük, akkor Németországban is alig 200 darabot tudnak eladni egy hónap alatt egy 250 ezres piacon. 

Nagy Márton szerint Brüsszel hatalmas hibát követett el, amikor elmulasztotta az országok elektromos autózásra való átállásának koordinálását. Ennél is nagyobb baj, hogy maga az iparág is elbizonytalanodott, már nemcsak a politika, hanem a gyártok is megkérdőjelezik a 2035-os céldátumot.

„Ilyen az, amikor stratégia nélkül ugrunk bele egy teljes ipar átállításába, aztán lesz, ami lesz” – szögezte le a miniszter, aki úgy látja, hogy a brüsszeli döntésképtelenségnek látható a következménye, Németországban már tömeges kirúgások vannak az autóipari beszállítócégeknél.

Nagy Márton elképzelhetetlennek nevezte, hogy még mindig nincs elektromos autózást szabályozó uniós direktíva, majd felidézte, a Nemzetgazdasági Minisztérium letett az asztalra egy összeurópai akciótervet, az elektromos autózásra való átállás felgyorsításáról. 

Döntő csapás fenyegeti az elektromos autókat

Az elmúlt években jelentősen visszaesett a használt elektromos autók ára a hagyományos meghajtású társaikéhoz képest Európában. Ez komoly veszteséggel fenyegeti az ezek vásárlását finanszírozó lízingcégeket, akik az áraik emelésével próbálják ezt kompenzálni. Van, aki azzal fenyegetőzik, hogy teljesen kiszállnak az üzletágból, ha túl gyorsan kényszerítik a hatóságok a elektromos autókra történő teljes átállást.