Az európai autógyártók szakmai képviseleti szervezetének (ACEA) rendszeres adatközlése szerint júliusban 63,9 százalékkal több tisztán elektromos személygépkocsit állítottak forgalomba Magyarországon, mint a megelőző esztendő azonos hónapjában. A horvát, cseh és dán mutatók után ez a negyedik legnagyobb arányú gyarapodás a kontinensen.
Az élmezőnybe tartozó előrelépés különösen annak fényében fontos eredmény, hogy az összesített uniós adat tíz százalékot meghaladó visszaesést mutat.
Még kedvezőbb magyar helyezést ér az idén januártól júliusig tartó időszak teljesítménye. A hazai bővülés 2024 első hét hónapjában kis híján 60 százalékos volt, ezt egyedül a máltai mutató múlja felül jelentősen kisebb darabszámok mellett. A tisztán elektromos autók regisztrációjában európai szinten megtorpanást jelez a statisztika (-0,4 százalékkal).
A jövő a zöldenergiáé
Az egyik legnagyobb szennyező közúti közlekedés zöldítése nemcsak a klímavédelem, a települések tisztább levegője, élhetősége szempontjából fontos cél. A kapcsolódó iparfejlesztések nagyban hozzájárulhatnak a gazdasági növekedés újraindításához, az európai versenyképesség megerősítéséhez is. Magyarországon a Belügyminisztérium összegzése szerint a múlt hónapban állt munkába a hatvanezredik, kizárólag elektromos hajtású gépkocsi. A leginkább környezetkímélő autókból ezzel az évtized elejéhez képest már közel nyolcszor több közlekedik zöld rendszámmal hazánkban. A statisztikai adatok alapján
február óta minden hónapban több tisztán elektromos gépkocsit helyeztek forgalomba idehaza, mint bármikor korábban.
A lendületes bővülést minden bizonnyal a vállalatok támogatási programja is élénkíti. A cégek a 30 milliárd forintos keretből járművenként 2,8-4 millió forintot igényelhetnek kizárólag elektromos hajtású személyautó, kisteherautó vagy kisbusz megvásárlásához.
A csütörtök reggelig beérkezett 3578 pályázat alapján 4316 gépkocsi támogatott beszerzése valósulhat meg összesen 16,7 milliárd forint állami hozzájárulással. A közeljövőben várható újabb kiírás 28 milliárd forintos keretösszeggel ösztönözheti mintegy száz új e-töltőállomás telepítését Budapesten kívül az ország bármely részében.
A klímavédelmi erőfeszítések révén a károsanyag-kibocsátás korábban emelkedő tendenciáját 2023-ban nagymértékű, 7,1 százalékos csökkentésbe sikerült átfordítani a közlekedésben.
Ennek is köszönhető, hogy Magyarország már tavaly felülmúlta az előzőleg 2030-ra tervezett 40 százalékos kibocsátás-csökkentési célszámot. Az Energiaügyi Minisztérium az eddigi teljesítményre építve a következő évtized elejére így már 50 százalékos csökkentéssel számol a teremtett környezet védelme, a következő generációk életminőségének megóvása érdekében.