Végre elérkezett májusban a fogyasztói áraknál a valódi fordulat: lassult az infláció és a háztartások kiadásainak legnagyobb részét adó élelmiszerek ára is elkezdett érdemben csökkenni. A világpiaci folyamatok ráadásul az élelmiszerek árának további csökkenését jelzik, ám kérdés, hogy ebből a háztartások mennyit érzékelnek, illetve a kereskedők valóban átadják-e az árkülönbözetet.

Júniustól él a boltokban a kötelező akciózás, vagyis borítékolható, hogy ebben a hónapban fokozottabb árcsökkenést érzékelhet a lakosság.

Beköszöntött júniustól a kötelező akció és hatósági szigor

Múlt csütörtök óta húsz termékből álló, akciós élelmiszerkosár áll a vásárlók rendelkezésére a boltokban, az akciós termékek köre hetente változik. A kötelező hatósági árazás szabályosságát a fogyasztóvédelem szigorúan ellenőrzi. Rendelet rögzíti azt is, hogy a kormány a háborús élelmiszer-infláció ellenében segíti ezzel a családokat. Bővebben >>>

A kereskedők közötti árverseny nő, amelynek köszönhetően a láncok nagyobb akciókkal várják a vevőket, mint a kormányrendeletben előírt 10 százalékos árengedmény.

Sokan nem hitték, de tényleg csökken az élelmiszerek ára

Az infláció egyre érzékelhetőbb lassulását régóta várják a szakértők és a kormány is úgy számolt, június környékén jöhet a valódi fordulat. Ennek jele, hogy

az áprilisi 24 százalékról májusban az elemzői várakozásokat meghaladóan lassult a fogyasztói árak emelkedése, éves alapon 21,5 százalékos volt a drágulás.

Ehhez elsősorban a szolgáltatások ára járult hozzá, ugyanakkor az élelmiszerek és az energia ára csökkent.

Régóta lehetett számítani az élelmiszerek árának mérséklődésére, Magyarországon ez a folyamat valamivel lassabb, mint az EU legtöbb országában. Az árak mérséklődését jól jelzi, hogy a januári árcsúcshoz képest számos alapvető élelmiszer ára most alacsonyabb.

Májusban már több maradt a családi kasszában

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatai szerint a háztartásoknak januárban és februárban kellett összességében a legtöbbet fizetniük az élelmiszerekért és más alapvető termékekért, például az üzemanyagért.

Az aratás közeledtével tovább csökken a mezőgazdasági alapanyagok ára, gyorsítva az élelmiszerek árának normalizálódását 

Az elmúlt hónapban szinte mindennek mérséklődött az ára, kivéve a szezonális élelmiszereké, elsősorban a zöldségeké és néhány szolgáltatásé.

Eddig minek csökkent az ára?

Az év első két hónapjában még kitartott a tavaly júliustól soha nem tapasztalt sebességre kapcsolt drágulás. Bizonyos élelmiszerek ára ugyanakkor már elkezdett csökkenni.

Január óta a legjelentősebben, több mint 26 százalékkal a trappista sajt ára csökkent. A jelentős árcsökkenés részben az üzletek akciójának köszönhető, de a termelői árak is mérséklődtek. A sajt mellett a vaj ára csökkent érdemben, több mint 10 százalékkal.

Ennek a két tejterméknek az ára ugyanakkor korábban néhány hónap alatt megduplázódott.

Tavaly májusban egy kilogramm trappista sajt ára átlagosan 18 százalékkal volt alacsonyabb, mint idén. A vaj ebben az időszakban csaknem 50 százalékkal drágult.

A legtöbb élelmiszer ára az áprilisihoz képest már nem nőtt, több termék ára enyhén csökkent. Az inflációs csúcshoz, vagyis a januári árakhoz viszonyítva már észrevehető az enyhe árcsökkenés, ám egyelőre csak 1-5 százalék közötti mértékben.

Lényegesen olcsóbb lett a tankolás, januárhoz képest májusban átlagosan

  • 12 százalékkal volt alacsonyabb a 95-ös benzin 
  • és 22 százalékkal a gázolaj ára a kutakon. 

Az energiahordozók közül a vezetékes földgáz ára év eleje óta közel 22 százalékkal lett olcsóbb. Ez a csökkenés azok számára érzékelhető, akik túllépték a rezsicsökkentés keretében jóval a piaci ár alatt felhasználható mennyiséget, így piaci áron számol a szolgáltató. A fűtési szezon végén a fabrikett ára 13 százalékkal csökkent.

A rezsiköltségek összességében nem változtak az év eleje óta. Szintén régóta ugyanannyit kell fizetni a közösségi közlekedésért, vagy a ruhaneműkért.

Minek az ára nőtt tovább?

Az élelmiszerek közül több árucsoportban folytatódott az áremelkedés, mértéke január óta ugyanakkor már nem érte el a 10 százalékot sem. A januári összeghez képest májusra drágult

  • a legtöbb felvágott (+1-5 százalék),
  • a virsli (+9,5 százalék),
  • a marhahús (+9,5 százalék),
  • a csirkeszárny (+4,2 százalék),
  • a kakaópor (+12 százalék),
  • és a félbarna kenyér (+4 százalék).

A zöldségek ára jelentősen nőtt, ez több zöldségnél – például a vöröshagymánál vagy a burgonyánál – szezonális okokra vezethető vissza. Legjobban a vöröshagyma drágult az elmúlt öt hónapban, 55 százalékkal kell többet fizetnünk, mint januárban.

A zöldségek árának emelkedése összegben kifejezve legfeljebb párszáz forint többletkiadást jelent.

Jelentősebben, 23 százalékkal drágult a fejeskáposzta, de ugyanennyivel csökkent az uborka ára.

Noha az élelmiszerek zöme olcsóbb lett, vagy áruk már egy ideje nem nőtt, az árcsökkenés nem mondható el minden háztartási fogyasztási cikkről. Jelentősen drágult év eleje óta

  • a legtöbb üdítő és ásványvíz (+8-15 százalék)
  • a macskaeledel és a kutyaeledel (+20-26 százalék),
  • a sampon (+10,3 százalék),
  • a mosópor (+26 százalék)
  • és a mosogatószer (+15,1 százalék).

Drágult az alkohol és a cigaretta, ugyanakkor ezeknél az élvezeti cikkeknél általános áremelkedés nem volt. A sör ára nem változott, és a dohánytermékek közül is csak egyes kategóriákban nőttek az árak.

A következő hónapok biztos nem hoznak árrobbanást

Az élelmiszerek árának csökkenése biztosan folytatódik, már ebben a hónapban lényegesen alacsonyabb árakat hozhat a kötelező akciózás, amelyre az üzletek mindegyike ráígért.

Az elmúlt hónapokban már sokat mérséklődött a mezőgazdasági alapanyagok ára. Az árcsökkenés egyelőre biztosan kitart. Ennek oka elsősorban, hogy

megszűnt az orosz-ukrán háború okozta energia- és élelmiszerpánik, így a gabonafélék és olajosmagvak ára normalizálódott, de csökkent a tárolás és a szállítás költsége is.

Az aratás közeledtével és az idei termésre vonatkozó kedvező becslések miatt tovább mérséklődhetnek az árak, amelyet elősegít a kereslet visszaesése is.

Ez jó hír a fogyasztóknak, noha Magyarországon még nem estek érdemben a termelői és feldolgozói átadási árak, a következő hónapokban már érződnie kell a fogyasztói árakban is az alacsonyabb alapanyag- és energiaköltségeknek.

A szélsőségesen magas árak várhatóan nem térnek vissza belátható időn belül, így az árak csökkenésének gyorsulnia kell, mivel jóval olcsóbb

  • az energia ára, vagyis az előállítás költsége,
  • az üzemanyag ára, vagyis a szállítás költsége,
  • és a mezőgazdasági termények, vagyis az alapanyagok ára.

Kérdés, hogy a kötelező akciók és az árstop miatt a kereskedők ebből az egyre nagyobb beszerzésiár csökkenéséből mennyit adnak át a fogyasztóknak.

A kellemetlen meglepetésekre is fel kell készülni

Aggasztó a cukor árának jelentős emelkedése. A globális kereslet folyamatosan nő, ugyanakkor a kínálat nem csak a lakossági és ipari igényeket elégíti ki. A világ nagy cukortermő vidékeiről kedvezőtlen hírek érkeznek a várható termésre vonatkozóan, és az elmúlt évek túlkínálatát várhatóan egy túlzott keresleti piac váltja fel.

Ennek oka, hogy a bioetanol előállításához több alapanyagot használnak fel, mivel a magas üzemanyagárak a bioetanol iránti keresletet növelték.

Ha a cukor ára továbbra is meredeken emelkedik, akkor újabb élelmiszerár-emelkedésre kell számítani, mivel a cukor nemcsak az édesipari és péktermékekben található meg, gyakorlatilag minden élelmiszerben megtalálható alapanyagként.

Azok sem nyugodhatnak meg, akik cukormentes termékeket fogyasztanak, mivel a cukor áremelkedése az alternatív édesítők árát is magával húzza.

Júliustól borítékolható, hogy ismét áremelkedéssel találkoznak a magyar fogyasztók, ugyanis a kormány az online árfigyelő bevezetésével és a júniustól kötelező áruházi akciókkal együtt már szinte biztosan megszünteti az ársapkákat.

Júliustól vége az árstopnak, mutatjuk mi várható

Azoknak a termékeknek, amelyek tavaly február óta a 2021. októberi fogyasztói áron kaphatók, jelentősen megugrik az ára a jövő hónaptól, ha a kormány valóban megszünteti az ársapkákat. A 2021. őszi árakhoz képest átlagosan 80-100 százalékkal nőtt a legtöbb élelmiszer ára. Az árstop kivezetését a kormány vélhetően olyan időszakban szerette volna meglépni, amikor a piaci árak és a hatósági árak közötti árkülönbözet már alacsonyabb, vagyis a piaci árak intenzív mérséklődéséhez igazodva. Ez várhatóan nem valósul meg.

A hatósági áras termékek ára így változhat júliustól:

  • Csirkemell: 2400 forint/kilogramm (+49 százalék);
  • Csirkefarhát: 500 forint/kilogramm (+48 százalék);
  • 2,8-as UHT tej: 500 forint/liter (+85 százalék);
  • Napraforgó étolaj: 1200 forint/liter (+58 százalék);
  • Tojás: 1000 forint/10 darab (2022. szeptember óta +38 százalék);
  • Búza finomliszt: 354 forint/kilogramm (+74 százalék);
  • Kristálycukor: 600-700 forint/kilogramm (+110-130 százalék).