Gyorsabb szabadalom, több profit, kiemelkedőbb sikerek - ezt hozza a jövő

Milyen támogatást nyújt az állam az egyetemnek a magyar gazdaság, a vállalkozások fejlesztéséhez?

Jelenleg többféle hazai innovációs fejlesztési lehetőség elérhető, ezek illeszkednek a Neumann János Programba, lényegében erre épül az innovációs aktivitás is. Jelentős szerepe van a korábban indult nemzeti laboratórium programnak is. Két nemzeti laboratórium esetében az ELTE a konzorciumvezető (társadalmi innovációs, valamint digitális örökség), illetve az egyetem részt vesz a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológia, vagy éppen klímavédelemmel kapcsolatos laboratóriumokban is. 

Ezeken kívül az úgynevezett kompetencia központok (KK) is felölelnek egy-egy részterületet, ilyen a szoftvertechnológia, vagy éppen a frissen elindított digitális oktatásfejlesztés. 

Az ELTE-n kiemelten sok külföldi finanszírozású innovációs projekt is fut, kezdve az EIT programokkal (EIT Culture & Creativity, EIT Digital), folytatva az európai digitális központokkal (EDIH) és a CHARM-EU szövetségben is van innovációs aktivitásunk.

Melyek a legfontosabb innovációs területek, hol jeleskednek leginkább a magyar fejlesztők?

A legnagyobb fókusz jelenleg az adattechnológián van, és egyre nagyobb hangsúlyt kap a mesterséges intelligencia-fejlesztés. Ez azért is lényeges, mert más irányú innovációk alapjául is szolgál. Több egészségipari fejlesztésen belül zajlanak már MI-alapú, adatfókuszú újítások, de megjelennek az éghajlattal, fenntarthatósággal kapcsolatos területeken is. Ez most tényleg egy jó értelemben vett slágertéma. 

Hogyan tudnak a magyar cégek profitálni ezekből az innovációkból?

Sajnos nagyon kevés olyan magyar kkv van, amelyek érdemben képesek lennének alakítani az innovációs fejlesztéseket. A kormányzat ezért fejlesztené kkv-kat, új gazdaságpolitikával erősítené a magyar vállalkozások versenyképességét. A jelenleg zajló igazán nagy innovációk azonban a nagy-, illetve a külföldi vállalatok neve alatt futnak, amelyeknek általában nem is Magyarország az esetleges innovációs bázisuk. Ezen változtatni kell. A kkv szektornak kellene érzékenynek lennie az innovációra, jelentősebb mértékű fejlesztési igényt megfogalmazni és adaptálniuk kellene az újonnan kifejlesztett technológiákat.

Az innováció fejlesztésében kell az egyetemek helyes funkcióját megtalálni.

A vállalkozások inkább megrendelői ezeknek a folyamatoknak, az egyetem kutat, egy vállalattal együtt fejleszt, vagyis az adott igényre vonatkozóan alakítja a kutatást, de a hasznosítás mindig a cégekben valósul meg. Tehát az innovációk mozgatói és haszonélvezői egyértelműen a vállalkozások. 

Az eseményen bemutatott Szabadalmi Gyorsítósáv programból mekkora előnye származik Magyarországnak a nemzetközi piac tekintetében?

Az egész program egy nagyon jó kezdeményezés. A szabadalmi védelem alapvetően egy bonyolult, költséges és időigényes folyamat. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal által bevezetett gyorsítósáv program gyorsítja az egyetemi fejlesztésű találmányok védelmét, a hivatal támogatja az egyetemek szellemi tulajdon védelmi kéréseit, lehetővé teszi, hogy a fiatal kutatókat ne terheljék az óriási költségek. A kutatás fejlesztési összköltsége nagyon sok millió forint, és maga a szabadalmi eljárás pedig 1-1,5 millió forint is lehet. A programnak köszönhetően biztosan növekedni fog az egyetemi bázisú szabadalmak, illetve szabadalmi bejelentések száma.

Milyen pozitív hatást gyakorol az innováció a magyar gazdaságra nézve?

Azok a vállalkozások jövedelemtermelőek, illetve versenyképesek, amelyeknek magas hozzáadott tudásuk van a saját tevékenységükön belül. Tehát azok a cégek, amelyekben valamilyen kutatás-alapú hozzáadott érték is megjelenik, a nemzetközi térben is versenyképesebbek, mind a munkahelymegtartás, mind a jövedelemtermelő képesség, mind a nemzetközi piacokra való nyitottság tekintetében. Mindennek az innováció az alapja, úgyhogy a magyar vállalkozások csak profitálni tudnak ebből. 

Szükség van bármilyen korlátra? Lehet túl gyors a fejlesztési tempó?

Az innováció mindig előremutató, 

a józan ész és a megtérülés pedig mederben tartják az egész folyamatot.

A vállalatoknak mindig van valamilyen céljuk az adott innovációval, a fejlesztések nem a semmiért történnek. Nagyon erős persze a nemzetközi versenyképességi nyomás, emiatt a magyar vállalkozások sem csak egymással versenyeznek. 

Nincsenek tartalmi kihívások?

Dehogynem, a legtöbb, a jövőnket alapjaiban meghatározó problémára jelenleg még nem tudunk választ adni. Nem tudjuk még száz százalékban mit is kezdjünk a fenntarthatósággal, a klímavédelemmel, az egészségüggyel, vagy éppen a rák-, gyógyszerkutatással, illetve az adatalapú technológiákkal (pl. mesterséges intelligencia).

Miért lényeges, hogy a szabadalmi ötletek egyetemistáktól vagy egyetemen dolgozó szakemberektől származzanak?

Őszintén, nem is nagyon tud máshonnan jönni. Egy innováció mindig egy KFI (kutatás, fejlesztés, innováció) láncba illeszkedik, önmagában nem is értelmezhető. A kutatás alapvetően egyetemeken, vagy más kutatási bázisokon valósulhat meg. A tudás döntően a komolyabb egyetemeken képződik, így rendkívül fontos, hogy a felsőoktatási intézetek megtalálják azokat a vállalati kapcsolatokat, amelyeken keresztül a fejlesztési igények megfogalmazódhatnak, ezekre pedig az intézmények a kutatási területeken keresztül már reagálni is tudnak. Ebbe illeszkedik az oktatás és a hallgatók innovációs készségeinek támogatása.

Ezáltal a kutatás kapcsolódni tud a fejlesztéshez, ami már azt jelenti, hogy nem csak felfedezünk valami újat, hanem már egyből további hasznosítani céllal végezzük a kutatást, ami aztán valamilyen cégben vagy szervezetben hasznosul, ami már maga az innováció. 

Ma már számos olyan program van, amely előmozdítja a hallgatók és a fiatal kutatók ezen kompetenciát az egyetemeken.

Ilyen például a Hungary Startup University Program (HSUP), de ott van még a KDP (kooperatív doktori program), amely a doktori képzés alatt segíti a doktori hallgatók kutatását, tudományos tevékenységét, biztosítva a sikeres karrier kezdetét.

És miért van a fiataloknak ilyen főszerepe?

Mert ők már egy vállalkozás szemléletű életet élnek. Mi pedig olyan irányba tudjuk elmozdítani a nemzetközi szinten is kimagasló kutatási programjainkat, amelyek a társadalmi és gazdasági szférában valóban hasznosíthatók lesznek.