Már az orosz invázió előtt megindult az árak elszabadulása az áram és a gáz piacán, ugyanakkor az igazán nagy ugrást az ukrajnai háború kirobbanása okozta. Mára viszont stabilizálódni látszik a helyzet, legalábbis erre következtetésre jutott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat, pedig még a hivatal szerint is tovább emelkedtek az energiaárak.
A statisztikusok szerint az energiaárak „a marginális tüzelőanyagnak számító földgáz árának emelkedése miatt emelkedtek”, ami az Oroszországból származó import csökkenése miatt következett be. Mint írják, az energiapiac a marginális tüzelőanyag után árazódik, ami azt jelenti, hogy a földgáz ára befolyásolja a villamosenergia-piaci árakat is.
Megérte a háború? Oroszország nyakán marad a gáz
Gyengélkedik az orosz gázexport: egyelőre Kína sem tudja pótolni az európai piacot. Bővebben >>>2023 első fél évében az előző év azonos időszakához képest az EU-ban:
- a háztartási villamosenergia-átlagárak tovább emelkedtek – 25,3 euró/100 kWh-ról 28,9 euró/100 kWh-ra;
- az átlagos gázárak szintén emelkedtek – 8,6 euró/100 kWh-ról 11,9 euró/100 kWh-ra.
A statisztikai hivatal is megjegyzi, hogy mióta ezt mérik, ezek az árak a legmagasabbak.
Visszavont támogatások
Az Eurostat összeállítása szerint az országok elkezdték visszavonni a különböző támogatási intézkedéseiket, aminek eredményeként az adókkal terhelt végső fogyasztói árak kissé magasabbak, mint az előző időszakban. Ezzel összhangban viszont csökkentik az adóterheket is:
- 2022 első félévéhez képest 2023 első félévében az adók aránya a villanyszámlában 23 százalékról 19 százalékra;
- a gázszámlában pedig 27 százalékról 19 százalékra csökkent.
Az Eurostat adatai szerint 22 uniós országban emelkedtek a villamosenergia-árak az év első felében.
A leginkább Hollandiában emelkedtek a villanyárak, 953 százalékkal, azaz közel megtízszereződtek. Ugyanakkor ez az emelkedés több tényezővel függ össze: a 2022-es adókedvezményes intézkedések 2023-ban nem folytatódtak, a háztartások számára pedig megduplázódott a villamos energiára kivetett energiaadó is, viszont bevezettek árplafont, így ez jelentősen csökkenti majd az árakat.
Litvániában (+88 százalék), Romániában (+77 százalék) és Lettországban (+74 százalék) is nagymértékű növekedést regisztráltak a statisztikusok, míg Spanyolországban (-41 százalék) és Dániában (-16 százalék) csökkentek leginkább a villamosenergia-árak.
Magyarországon az egyik legolcsóbb a villamosenergia – a lakosság számára
Magyarországon is emelkedett az áram ára (24 százalékkal), de még így is az egyik legolcsóbb a kontinensen: 2023 első felében az átlagos háztartási villamosenergia-árak Bulgáriában (11,4 euró/100 kWh), Magyarországon (11,6 euró) és Máltán (12,6 euró) voltak a legalacsonyabbak, míg Hollandiában (47,5 euró), Belgiumban (43,5 euró), Romániában (42,0 euró) és Németországban (41,3 euró) a legmagasabbak.
Ugyanakkor egy másik statisztikai adatsorban is az élen áll Magyarország: szintén Eurostat, szintén 2023 első fele, szintén villamosenergia, de nem a lakossági, hanem a céges árak.
Magyarországon volt messze a legmagasabb a villamos energia ára az Európai Unióban a közepes és nagyvállalati fogyasztók körében az idei első félévben
– írja az Eurostatra hivatkozva a Portfolio. Ez a portál szerint arra utal, hogy a számos adózási és szabályozási torzítás magas energiakereskedői árajánlatokhoz vezetett, illetve az energiafogyasztó cégek jelentős része beleragadhatott a fixáras, vagy merev feltételrendszerű szerződésébe, amit a tavalyi év végefelé kötött. A villamosenergia mellett a vállalati gázáraknál is kirívó volt a helyzet az idei első félévben: Európa élmezőnyébe tartoztak az árak több fogyasztási kategóriánál is.
Ugyanakkor a lakossági gázárakat nézve Magyarország a vonatkozó rangsor élén áll:
nálunk a legolcsóbb a gáz.
2023 első felében 24 uniós tagállam közül húszban emelkedtek a gázárak a tavalyi év azonos időszakához képest – a leginkább Lettországban (+139 százalék), Romániában (+134 százalék), Ausztriában (+103 százalék), Hollandiában (+99 százalék) és Írországban (+73 százalék) emelkedtek az árak. A lista másik végén Észtország, Horvátország és Olaszország állt, ahol -0,6 és -0,5 százalék közötti csökkenést regisztráltak.
Euróban kifejezve az átlagos háztartási gázárak Magyarországon voltak a legalacsonyabbak (3,4 euró/100 kWh) – annak ellenére, hogy itthon is áremelkedést regisztráltak a statisztikusok (17 százalékkal). Magyarország után Horvátországban (4,1 euró) és Szlovákiában (5,7 euró) voltak a legalacsonyabbak a gázárak, Hollandiában (24,8 euró), Svédországban (21,9 euró) és Dániában (16,6 euró) pedig a legmagasabbak.