Németország gazdasága egyelőre nem jön ki a válságból, a lassú kilábalást ráadásul rengeteg külső és belső kockázat fenyegeti, ez pedig maradandó károkat idéz elő Európa legnagyobb nyugati gazdaságában – derül ki az öt vezető német gazdaságkutató intézet új, közös diagnózisából, amelyben drasztikusan csökkentették az eddigi előrejelzéseket. 

Az elemzőházak egyöntetűen legfeljebb a stagnáláshoz közeli, 0,1 százalékos növekedésre számítanak 2024-ben, holott hat hónappal ezelőtt még 1,3 százalékos bővülést jósoltak a német gazdaságban. A március végén közölt előrejelzésük szerint viszont a fellendülés minimum 2025-re csúszik, amihez elengedhetetlen lesz, hogy idén fölerősödjön a magánfogyasztás. 

Az aggasztó folyamatok tavaly kezdődtek, amikor a GDP éves szinten 0,3 százalékkal zsugorodott, a többi országban viszont folyamatos volt a növekedés.

Most viszont már az is látszik, hogy Németország ebben az évben még hátrébb kényszerül a legfőbb mércét jelentő fejlett gazdaságok rangsorában, mivel az előre jelzett 0,1 százalékhoz képest az EU-ban 1,1 százalékot nőhet a bruttó hazai termék, míg az USA esetében 2,4, Oroszországban 2,5, Kínában 4,7 százalékos bővülés várható.

A miniszter a külföldet okolja, de cáfolják a kutatók

A németeknél tehát minden tekintetben gyenge számadatok várhatók idén is, amit már kevésbé kendőzhet el a szövetségi kormány, mert Berlinben is nyilvánvaló, hogy különösen rosszul mennek a dolgok gazdaságilag. 

Ezt lényegében elismerték február végén, amikor az éves gazdasági jelentésben 0,2 százalékra csökkentették a növekedési előrejelzést. Akkor Robert Habeck (zöldek) gazdasági miniszter ki merte jelenteni, hogy a gazdaság „nehéz vizeken evez”.

Fő indokként a nemzetközi tényezőket, azaz az instabil globális gazdasági környezetet és a világkereskedelem történelmileg alacsony növekedését említette. Emellett szerinte az is hátráltató tényező, hogy az infláció elleni küzdelem Európa szerte magas kamatokhoz vezetett, ami negatívan hatott a beruházásokra. 

A gazdasági miniszterrel ellentétben viszont a müncheni ifo, a kieli IfW, a DIW Berlin, az IWH és az RWI elemzőházak mostanra szókimondóbbnak bizonyulnak. 

A meghatározó közgazdászok nyomorúságosnak tartják a németországi állapotot, amelynek elsődleges okaként kiemelik, hogy – a többi országra is ható nemzetközi hatások mellett – elsősorban a kormányzati politika miatt vált lomhává a gazdasági tevékenység, amit elszenvedett az ország növekedése.

Bírálják a gazdaságpolitikát, mert alávágott a piacoknak 

Közös tanulmányuk szerint a pénzügypolitika kevésbé korlátozó irányával nagyobb kiugrás lett volna lehetséges a válságos helyzetből. Főként, hogy a politika nagyfokú bizonytalansága továbbra is megterheli a vállalati beruházásokat, amelyek jelenleg a 2018-as szint alatt vannak. 

A szakértők erősen bírálják azt is, hogy a költségvetési megszorítások részeként kivezették a vendéglátóipar és a földgáz alacsonyabb forgalmi adókulcsát, ami a drágulások miatt rányomta a bélyegét a lakossági fogyasztásra. 

A magas árak a külföldi értékesítési piacokon viszont még nagyobb rombolást okoztak a korábban exportbajnok országnak. Rámutatnak: a világgazdaság növekedés ellenére csökkent a német kivitel, mert az ország számára fontos beruházási javak és az energiaigényes köztes termékek iránt gyenge a kereslet.

A német áruexport már több mint egy éve elválik a világ többi részének gazdasági teljesítményétől – áll az elemzésben, amely szerint viszont az export jövőre már pozitívan járulhat hozzá a gazdasághoz, amely összességében 1,4 százalékot nőhet.

Igaz, hogy politikai oldalról további károk fenyegetnek, mert a német gazdaság jelentősen megszenvedte az oroszországi olcsó földgázimport elvesztését is, mivel tény, hogy a szövetségi kormány energiapolitikája óriási termelés- és bérveszteségekhez vezetett.

Ugyan a gazdasági miniszter szerint már sikerült leküzdeni az energiaválságot, főként a vegyipar és az alumíniumipar ezt másként látja: továbbra is nyilvánvaló mélypontról beszélnek.

Emellett az autókra, napelemekre és egyéb termékekre kivetett kínai-ellenes EU-s büntetővámok is kritikusak, mivel Kína továbbra is Németország legfontosabb kereskedelmi partnere.

A lakosság kezében van a megoldókulcs

Abban a gazdaságkutatók egyetértenek, hogy – miközben a német termelés „hazai és külföldi ellenszéllel küzd", – elsősorban a lakossági fogyasztásnak lesz köszönhető, hogy idén legalább további zsugorodás nem várható.

Felidézik: az infláció 2021 közepén kezdődött megugrása drasztikusan csökkentette a tömeges vásárlóerőt, a rendelkezésre álló reáljövedelem viszont most ismét nő. A csökkenő pályára állt inflációval az erős áremelkedés várhatóan tovább mérséklődik, bár főként a szolgáltató szektorban lesznek még jelentős drágulások. Ugyanakkor egyre több, magasabb bérmegállapodás születik és a szociális juttatások is nőnek.

Ezzel pedig összességében több vásárlóerő áramlik a magánháztartásokhoz, ami érezhetően támogathatja a gazdaságot. Míg 2024-ben a fogyasztáshoz kapcsolódó felhajtóerők dominálnak, jövőre egyre inkább a külföldi üzletek ösztönözhetik a gazdaságot – közölték az intézetek.

A háborúk újabb energia- és menekültválságot idéznek elő  

Még ha igazuk is lesz, és jövőre jöhet a gazdaságpolitika mérsékelt lazítása, a völgyből kivezető út lassúsága maradandó károkat okoz. A német közgazdászok úgy számolnak: a „késleltetett felépüléssel” a gazdasági kibocsátás 2025-ben több mint 30 milliárd euróval csökken.

Az is óvatosságra int az optimista várakozásokban, hogy a világgazdaság dinamikus fejlődése mellett jelentős a geopolitikai helyzet bizonytalansága is. 

A Közel-Keleten és az orosz-ukrán háborúban nem látni a konfliktusok végét – hívták fel a figyelmet, kiemelve, hogy az esetleges eszkaláció következménye kiújuló energiaválság vagy erős menekültvándorlás lehet. Ezt az Ázsiában forrongó geopolitikai konfliktusok is súlyosbíthatják, mert megzavarják a világkereskedelmet és az értékláncokat, ezzel pedig alapvetően megterhelik a globális gazdaságot.