Nem a gyarapodás éve 2023 a legalacsonyabb keresetű munkavállalóknak, noha a minimálbér összege az Európai Unió legtöbb tagállamában igazodott a szokatlanul magas inflációhoz.

A minimálbér egész Európában a szokásosnál jóval nagyobb mértékben emelkedett. A legnagyobb béremelés – az elmúlt tíz évben már megszokott módon – a keleti tagállamokban volt a jellemző. A fogyasztói árak példátlan emelkedése ugyanakkor Nyugat-Európában is évtizedek óta nem tapasztalt korrekciókhoz vezetett.

A legkisebb bérek jelentős emelése ellenére a legalacsonyabb keresetűek vásárlóereje csak néhány országban emelkedett, ugyanakkor a reálkereset-csökkenést is elkerülte a kontinens.

A legtöbb országban nem változott reálértéken a minimálbér – olvasható az Eurofound csütörtökön közzétett éves jelentésében.

Még sehol sincs európai minimálbér

Az EU 27 tagállamából 22 országban létezik országos szinten megállapított minimálbér. Ciprus az idei évtől vezette be a központi minimálbért, amelynek összege 980 euró, ha a munkavállaló már legalább hat hónapja folyamatosan az adott munkáltatónál dolgozik.

Az európai minimálbérként emlegetett uniós iránymutatás hatása 2023-ban még nem érződik, mivel az uniós szintű szabályok elfogadására tavaly került sor, az irányelv tagállami átültetésére pedig 2024 végéig van idő. Hazánk várhatóan már jövőre alkalmazkodik az uniós iránymutatáshoz, amelynek célja, hogy aki dolgozik, annak fizetése ne lehessen alacsonyabb, mint a szegénységi küszöb.

Az európai minimálbér már 2024-ben megérkezik Magyarországra

Már tartanak az intenzív tárgyalások az európai minimálbér magyarországi bevezetéséről. A kormány azt szeretné, ha a részletekről már idén megállapodnának, így a 2024-es minimálbér összege már az EU kritériumai szerint lenne meghatározva – tudta meg a Napi.hu. Sokan várhatóan csalódnak, mivel az uniós szabály önmagában nem hoz érdemi bérfelzárkózást. Bővebben >>>

Az összes uniós országban az infláció befolyásolta az idei legkisebb bérek változását, beleértve azokat az országokat, ahol nincs arra vonatkozó szabály, hogy az életszínvonalat vagy bármilyen más társadalmi, gazdasági tényezőt figyelembe kellene venni.

Öt tagállamban nincs országos minimálbér, a kialakult gyakorlat szerint ágazatonként és munkavállalói csoportonként állapodnak meg a szakszervezetek és a munkáltatók az adott területen adható legkisebb fizetésről. Ezek közé az országok közé tartozik:

  • Ausztria;
  • Svédország;
  • Finnország;
  • Dánia;
  • és Olaszország.

Hogyan dönt Európa a minimálbér összegéről?

A minimálbér megállapításának módja nem egységes Európában, és ezen a minimálbér-irányelv sem változtat. Az uniós ajánlás a szociális partnerek egyezsége alapján meghatározott minimálbért támogatja, ez a gyakorlat például Magyarországon is. A minimálbér megállapítására a leginkább elterjedt gyakorlatok:

  1. A szociális partnerek egyezsége – a folyamat során a munkáltatói érdekképviseletek, a szakszervezetek és a kormány háromoldalú megállapodást ír alá, ez alapján az alku alapján emelkedik törvényi szintre a minimálbér összege. Ha nincs megállapodás, akkor dönthet a kormány, de adott esetben előfordulhat, hogy – egyezség híján – nem változik a minimálbér. Az EU ajánlásokkal egybecsengő háromoldalú megállapodás Magyarországon, Luxemburgban és Portugáliában jött létre tavaly.
  2. Kormányzati javaslatot követő szociális párbeszéd – ebben az esetben a kormány tesz javaslatot a legkisebb bérre, és a szociális partnerek e javaslat alapján tárgyalnak. Ha nincs megállapodás, akkor a kormány javaslata szerint változik a minimálbér. Ilyen megoldás jellemző Csehországban, Lengyelországban vagy Spanyolországban.
  3. Szabályozott mechanizmus – A legkisebb bérek változását számos, törvényben rögzített feltétel határozza meg. Általában a legfontosabb gazdasági mutatók mint a GDP vagy az infláció, valamint az átlagkeresetek változása és a megélhetési költségek változása alapján, meghatározott képlet szerint változik a minimálbér. Az ilyen mechanizmust alkalmazó országok gyakorlata eltérő, előfordul, hogy a szociális partnerek vagy külön bizottság is megvizsgálja a bérváltozást, de van olyan ország, ahol a folyamatot nem lehet érdemben befolyásolni. Szabályozott béremelés jellemző Franciaországban, Hollandiában.
  4. Automatikus mechanizmus – Az úgynevezett automatikus indexálás lényege, hogy az inflációt követő mértékben, akár évente több alkalommal is emelkedhet a minimálbér összege. Ez a módszer kevésbé volt működőképes a tavalyi jelentős infláció mellett, mivel a munkáltatóknak és az állami költségvetésnek is jelentős terhet okoz, emellett nem ad lehetőséget a szociális juttatásokon keresztül kompenzálni a legalacsonyabb keresetűeket. Hollandiában, Luxemburgban és Belgiumban használnak különböző automatikus indexeket. Belgiumban ugyanakkor az idén januári jelentős minimálbér-emelés kormányzati döntésen alapult.
  5. Egyoldalú kormánydöntés – Nem felel meg az európai szociális ajánlásoknak a minimálbér kormánydöntésen alapuló változása. Akkor sem, ha a döntésről meghallgatják a szociális partnerek véleményét, de érdemi hatása nincs a párbeszédnek. Nincs ilyen bevett gyakorlat, de előfordulnak rendkívüli esetek. Idén Németországban politikai döntés eredménye volt a jelentős minimálbér-emelés. Belgiumban a törvénymódosítások eredményeztek egyoldalú döntést, míg ezt Cipruson a minimálbér bevezetése tette szükségessé.

Az erős érdekképviseleteket is legyűrte az áremelkedés

Az állami minimálbér helyett ágazati minimálbért alkalmazó öt európai országban kisebb mértékben nőttek a legalacsonyabb keresetek, mint a törvényi minimálbért alkalmazó országokban.

Az ágazatonként lefolytatott kollektív tárgyalások, vagyis az erős, valódi képviselettel rendelkező szakszervezetek és a vállalati szférát tömörítő szervezetek folyamatosan egyeztetnek az év során, ugyanakkor itt is a legalább egy, de több esetben két-három évre szóló megállapodások jellemzők.

Ezeket a tárgyalásokat is nehezítette a szokatlanul magas infláció és a megélhetési költségek emelkedése.

A tárgyalások eredményeként a legtöbb ágazatban és munkakörben az inflációtól elmaradó béremelésben részesültek a legalacsonyabb keresetűek, vagyis a minimálbér helyett kollektív megállapodásokra berendezkedő országokban a rosszul fizetett alkalmazottak vásárlóereje csökkent. Fontos, hogy ezekben az országokban összességében magasabb a bérszínvonal, mint a többi európai országban.

Noha az EU ajánlása szerint a törvényi minimálbér bevezetése lenne előnyös minden tagállamban, az érintett öt ország mereven elzárkózik ettől. Olaszországban időről időre felmerül a központi minimálbér bevezetése, ugyanakkor érdemi támogatottsága nincs egy ilyen lépésnek.

Németországban sem szeretik a minimálbért. Európa legnagyobb gazdaságában 2015 óta van meghatározva a kötelező legkisebb bér szintje, ugyanakkor ez nagyon keveseket érint. A német kormánykoalíció eleget téve választási ígéretének tavaly két lépcsőben jelentősen emelte a minimálbért, amely így Európa egyik legmagasabb összege lett.

Folytatódott a bérfelzárkózás

Noha az infláció hatása a minimálbért keresőket és az alacsony jövedelműeket sokkal súlyosabban érintette, mint a magasabb keresetűeket, összességében elmaradt a vásárlóerő visszaesése.

A stabil megélhetéshez sehol sem elegendő a minimálbér összege, de ez más országokban is így van
Kép: Napi.hu

A kelet-európai országok 12-20 százalék közötti minimálbér-korrekciókat hajtottak végre 2023-ban, és ez a jelentős emelés az elmúlt években általánossá vált. Noha Nyugat-Európa több országa a korábbi évekhez képest jóval nagyobbat emelt, átlagosan 5-13 százalékot, a mérték elmaradt a 2004 után csatlakozott uniós országokétól.

Nyugat-Európában a szabályozott folyamatok és az évtizedek óta kialakult stabil bér- és jövedelempolitika miatt az elmúlt években 2-3 százalékos bérkorrekciók voltak jellemzők. A reálbérek évtizedek óta stagnálnak.

Noha még mindig jelentős a bérkülönbség a régi és az új uniós országok között, az eltérés folyamatosan csökken.

Nincs jómódú minimálbéres

A kötelező legkisebb bér Luxemburgban a legmagasabb, 950 ezer forintnak megfelelő összeg, míg Bulgáriában a legalacsonyabb, 160 ezer forintnak megfelelő összeg.

A minimálbér összegéért dolgozó munkavállalók ugyanakkor minden országban egy alacsonyabb életszínvonal eléréséhez szükséges bért kapnak, vagyis a luxemburgi minimálbér csak Magyarországon kecsegtető, helyben szintén szűkösebb megélhetésre elegendő.

A minimálbér célja, hogy a dolgozókat ne lehessen kisemmizni a munkavégzésük során, és az alapvető szükségleteket fedezze az összeg azoknak a dolgozóknak is, akik alulképzettek, vagy részmunkaidőben tudnak csak dolgozni.

Bezzeg Románia a minimálbéren élők országa

Noha a román minimálbér összege 2023-ban már magasabb, mint a magyar, nem érdemes irigyelni keleti szomszédunkat.

Míg Magyarországon a minimálbér összegéért hivatalosan 250 ezer munkavállaló dolgozik, – nagy részük jövedelme többi részét feketén kapja – vagyis a munkavállalók 5-6 százaléka, addig Romániában az alkalmazottak közel 35 százaléka a kötelező legkisebb bérből él.

Tényleg sereghajtók vagyunk az Európai Unióban?

A minimálbérek összehasonlítása szerint Magyarországon a legrosszabb a helyzet Bulgária után. A statisztikák és az elemzések ugyanakkor nem veszik figyelembe, hogy hazánkban kétféle minimálbér van. A garantált bérminimum, vagyis a középfokú végzettséggel rendelkezők minimálbére már az EU középmezőnyébe tartozik, és jóval többeket érint, mint a hagyományos minimálér. Ezzel az összeggel ugyanakkor nem számol a statisztika, noha a munkavállalók 18 százalékát érinti, hasonlóan más uniós országokhoz. A minimálbéresek aránya tehát hazánkban jóval alacsonyabb, mint az unió más országaiban. Magyarországon kívül más tagállamokban egy-egy ágazat kap másösszegű minimálbért.