Az idei növekedési várakozás visszafogása egyértelműen a gyengülő exportnak köszönhető - mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Szavai szerint bár az év elejének kiviteli gyengesége az év során vélhetően javulni fog, ám az a többlet, amit tavaly a kivitel tudott adni a gazdaságnak, az idén biztosan nem segít. A belgazdaság helyreállítása lassan, fokozatosan zajlik, ez alapján ugyanakkor nem lett volna ok a gazdasági növekedés 2,5 százalékos szintre való visszahúzására - jelezte a miniszter.
A fogyasztás visszatérése a terveknek megfelelő, az élelmiszer kiskereskedelem növekedést mutat. A további területek fellendülését a miniszter inkább II. negyedévre teszi, amikor a cégeknél zajló bérrendezések hatása megjelenhet a fogyasztásban. A turizmus adatai már komoly növekedést mutatnak - emlékeztetett Nagy Márton. Ami lehúzta a kiskereskedelmet, az az üzemanyag fogyasztás.
Volt egy megegyezésünk a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) tagjaival arról, hogy az itthoni üzemanyagárak a régiós árszint közepén helyezkedjenek el. Ebben mi most egy csúszást látunk. A hét második felében fogunk erről beszélni a Mollal és a MÁSZ egyéb képviselőivel, az esetleges további lépés ennek a beszélgetésnek az eredménye lesz
- mondta Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter emlékeztetett arra, hogy az üzemanyag árakban csak egy tétel a nyersanyag ára, ami miatt fontos a forint árfolyama, de az árképzés több elemből áll össze.
Év végéig maradhat a kamatstop
A lakossági kamatstop megszüntetése kapcsán látni kell, hogy nem fogunk visszatérni a korábbi kamatszintekhez - a világon mindenhol magasabb lesz a jegybanki kamatláb, mint az energiaválság előtt. Így hosszú távon nem tartható a mostani kamatstop - jelezte a miniszter. Nagy Márton arról beszélt, hogy ő maga arra tesz javaslatot a kormánynak, hogy december végéig maradjon a lakossági kamatstop, pont azért, hogy a fogyasztás visszatérését ezen az úton is támogatni lehessen.
A Matolcsy Györggyel zajló munkaebéd fontos és jó hangulatú volt, mindkét fél belátta, hogy az eddig zajló folyamat nem tartható. Az MNB elnöke és az NGM vezetője nem lehet rosszban, a párbeszéd most megindult és a minisztérium a párbeszéd folytatására törekszik. A mostani beszélgetés a versenyképesség körül forgott - árult el részleteket a megbeszélésről a nemzetgazdasági miniszter.
A SPAR vita kapcsán egyes kijelentések miatt a kormány nevében az igazságügyi tárca jogi eljárást készít elő, azt, hogy ki és mikor teszi meg, arról később tájékoztatnak az illetékesek. A kiskereskedelmi adóval kapcsolatban korábban több feljelentés érkezett azok bevezetésekor Brüsszelbe, ezeket a bejelentéseket korábban az EU kivizsgálta és azokban kivétel nélkül a magyar kormánynak adott igazat, nem történt olyan intézkedés, ami miatt ennek a brüsszeli álláspontnak változnia kellene - vélekedett Nagy Márton.
Ingatlan-eladásból 33 milliárdot tervez a kormány
Az állami vagyon értéke a GDP 25 százaléka, az érték nominálisan 2021. óta megduplázódott, 11 650 milliárd forintról 21 860 milliárd forintra emelkedett, a növekedés döntő része a vagyonelemek felértékelődéséből adódott - mondta Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter szerint az elmúlt időszakban komoly változást jelentett a korábbi évekhez képest, hogy az állami vagyonregiszter elkészítésével végre közel teljes képet lehet kapni arról, hogy mennyi vagyon felett diszponál az állam.
A vagyonon belül a legnagyobb tételt, 14 197 milliárd forintot az ingatlanvagyon tesz ki, a részesedések értéke 6 276 milliárd forint volt. Lakner Zsuzsa, az ingatlanvagyon kezeléséért felelős Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatója szerint 2022-tól a társaság új elveket követ: stratégiai vagyongazdálkodás zajlik. Ennek keretében - jelezte Nagy Márton - az államnak felelőssége van abban is, hogy bizonyos vagyonelemeket - amelyeket a piac jobban tud hasznosítani -, értékesíteni tudjanak. Ennek is betudható, hogy az MNV Zrt. tavalyi 22,7 milliárd forintos bevételi tervét túlteljesítve 31,8 milliárd forint bevételt ért el, ebből 18,1 milliárd forint ingatlanok értékesítésből származott.
Az idén a vagyonértékesítési terv 39,2 milliárd forintos bevétellel számol, ebből 32,7 milliárd forintot tesz majd ki Nagy Márton szavai szerint.
Zajlik a költségvetési szervek által használt ingatlanok felülvizsgálata. Idén a minisztériumi, jövőre a háttérintézmények kezelésében lévő ingatlanok áttekintése zajlik majd. A jobb ingatlanok esetében verseny várható, az MNV Zrt. kezelésében álló, a piac számára kevésbé vonzó ingatlanok esetében rugalmasabb, egyszerűbb értékesítési feltételek megteremtésén dolgoznak. Lakner Zsuzsanna tájékoztatása szerint a tavalyi évben a sikeres árverések keretében meghirdetett ingatlanok esetében az átlagos emelkedés a kikiáltási árhoz képest közel 19 százalékos volt.