Az Európai Unió célja, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon, és valódi áttörést vár el az európai, így a magyar vállalatoktól is, hogy teljesíthesse a meghatározott klíma- és energetikai kitűzéseket.

Ennek érdekében vezette be 2020-ban a Taxonómia-rendeletet, amivel létrehozott egy közös nyelvet, hogy minden tagállamban egységesítse, mi minősül fenntartható gazdasági tevékenységnek és mi nem. Ezzel a közös keretrendszerrel igyekszik irányt mutatni a vállalatoknak, befektetőknek és politikai döntéshozóknak.

Kapcsolódó

A klímapolitika olyan károkat okoz, mint egy háború

Az európai ipar az összeurópai GDP-nek több mint 20 százalékát adja, ezen belül pedig van egy erős autóipar – mondta Bacsa György, a Mol ügyvezető igazgatója az IndaMedia és az Economx konferenciáján, a Macronomx Meetupon. Az üzemanyagipar pedig összességében 8-9 százalékát teszi ki az európai GDP-nek. Az egész világ széndioxid-kibocsátásából Európa körülbelül 7 százalékot képvisel, az autós közlekedés ennek körülbelül 30 százalékát teszi ki. Szerinte jelenleg nem jár élen az autóipar, és ha ez így folytatódik, nem hogy nem érünk el üvegházhatású klímapolitikában semmilyen eredményt, de lényegében olyan kárt fog szenvedni az európai gazdaság, amely összemérhető egy háborús károkozással. Az EU kettős problémával szenved: egyik a szankciós és háborús nyomás, valamint a szabályzási politika is nyomasztja az európai gazdaságot. 2019 óta pedig az európai költségvetés sokkal rosszabb állapotban van, hiányoznak azok az ösztönző politikák, mint az Egyesült Államokban.

Nehezen indul be ugyanakkor a jelentési kötelezettség a zöld tevékenységekről: az EY egy korábbi elemzése szerint 2022-ben a tőzsdén jegyzett és NFRD (nem pénzügyi beszámolási irányelv) köteles magyar vállalatoknak mindössze 55 százaléka tett közzé a Taxonómiának megfelelő jelentést. Lukács Ákos, az EY Fenntarthatósági és Klímaváltozási szolgáltatásainak partnere úgy látja, hogy

a legtöbb hazai cégnél még nem kapott kellő fókuszt a fenntarthatóság.

Pedig ez év elejétől az NFRD-t leváltó, a fenntarthatósági jelentésről szóló, ún. CSRD-irányelv hatálya alá tartozó vállalatoknak jelenteniük kell a taxonómiai igazíthatóságot és igazodást, és a szakértő szerint Európa-szerte megközelítőleg 50 ezerre emelkedhet azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyeknek a Taxonómia rendelet alapján fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettsége lesz. Itthon ez akár 1300 magyarországi székhelyű céget is érinthet.

Az ESG jó üzlet, mégis sokan elszalasztják

A fenntarthatósági erőfeszítéseket az is hátráltatja, hogy az EY 15 európai országban végzett kutatása alapján a társaságok többsége nem látja át, miként járulhatnak hozzá az üzleti eredményességhez a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) törekvéseik, mint amilyen például a nettó zéró kibocsátás elérése. Ez az oka annak, hogy

a megkérdezettek mindössze negyedének van világos stratégiája a klímavédelmi célok teljesítéséhez. Jelenleg mindössze tízből négy megkérdezett tudja, miként férhet hozzá az Európai Zöld Megállapodás (EU Green Deal) keretében elérhető finanszírozási forrásokhoz.

Jenei Attila, az EY denkstatt fenntarthatósági partnere szerint a fenti trendek azt sugallják, hogy számtalan előremutató klímavédelmi fejlesztést és beruházást szalasztanak el az európai döntéshozók, csupán amiatt, mert még nem ismerték fel milyen üzleti előnyökkel jár a fenntarthatóság. Az ESG szempontok pedig ma már kulcskérdést jelentenek a finanszírozásnál, hiszen a zöld vállalatok jelentős versenyelőnnyel indulnak a befektetőknél és a hitelintézeteknél is. Mára a fenntarthatósági szolgáltatások is külön iparággá nőtték ki magukat, és olyan globális szereplőket késztet gyökeres átalakulásra, mint az EY. A nemzetközi tanácsadócég és a denkstatt mindössze pár hete olvadt össze a Közép-Kelet európai régióban, amivel Magyarországon a legnagyobb fenntarthatósági tanácsadással foglalkozó csapatát alakította ki, hogy képes legyen kiszolgálni a megnövekedett ügyféligényeket. 

Magyarországon már törvényi szinten szabályozzák a fenntartható vállalati működést

Az idén hatályba lépett ESG-törvény értelmében az érintett hazai társaságoknak környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontból is át kell világítaniuk működésüket. A szabályzás minden olyan magyarországi nagyvállalkozásokra vonatkozik, ahol a megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján három meghatározott mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a megjelölt határértékeket, vagyis a mérlegfőösszeg a 10 milliárd forintot, az éves nettó árbevétel a 20 milliárd forintot, a foglalkoztatottak átlagos létszáma pedig közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő nagyvállalkozások esetében az 500 főt, egyéb nagyvállalkozások esetében a 250 főt.

A törvény emellett vonatkozik a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozásokra is.

Mindemellett megjeleníti azt a lehetőséget is, hogy bármely szervezet, amely nem felel meg ezeknek a feltételeknek, önként vagy szerződésben vállalja a törvény szerinti adatszolgáltatást.
A törvény azt is előírja, hogy a szóban forgó cégek évente ESG beszámolót készítsenek az átvilágítási kötelezettségek teljesüléséről, amelyet hat hónapon belül ingyenesen elérhetővé kell tenniük a vállalati honlapon.

Mindenkinek át kell állnia

A fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségekkel kapcsolatos feladatokat a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalkozásoknak először a 2024-es üzleti évre nézve kell elvégezniük, míg első ESG beszámolójukat 2025-ben szükséges közzétenniük. Az egyéb nagyvállalkozásokra ezek a feladatok a 2025-ös üzleti évtől nézve jelentenek kötelezettséget, 2026-ban közzétett első ESG beszámolóval, a közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalkozásokra pedig a 2026-os üzleti évtől, 2027-ben nyilvánosságra hozandó beszámolóval.