Macronomx Meetup

Rózsai Rezső, a KPMG vezérigazgatója azzal kezdte a konferencia utolsó kerekasztalbeszélgetését, hogy 

Magyarország egy korlátozott méretű piac, ezért ha valaki többet akar termelni vagy befektetni, akkor mindenképpen az országhatáron kívülre kell mennie.

A piac mérete rendkívül meghatározó, például nem Lengyelország jár az élén a kifektetések tekintetében a GDP arányában a régióban, hanem Magyarország és Csehország.

Több nyugati országban azonban ennél is jóval magasabb ez az arány, Ausztriában például 60 százalék. A kifektetések során azt tartja a legnagyobb veszélynek, hogy nincsenek tisztában minden információval, illetve az integrálás is nagy veszélyforrás lehet, nagyon sok pénzt el lehet ezzel veszteni.

Szekeres Viktor, a Gloster Infokommunikációs Nyrt. elnök-tulajdonosa szerint bármikor lehet úgy érezni, hogy már kinőttük a piacunkat, ez iparágonként változik, a technológiai ipar például önmagában is egy nemzetközi környezetben zajlik. Egy hasonlattal úgy érzékeltette a kifektetés után létrejövő helyzetet, hogy

Meglátása szerint szerencsés valahol az EUrópai Unióban elkezdeni a kifektetést, a csatlakozással együtt ugyanis lezajlott egy jogharmonizációs folyamat.

Szabó Zsolt, a BDO Corporate Finance igazgatója szerint a magyar kkv-knak már megvan ahhoz a tapasztalata, hogy exportáljanak, számukra egy gyorsítópályát teremthet a nemzetközi terjeszkedés. Nyugat felé terjeszkedni azért lehet előny, ha például elég innovatív vagy, mert kevésbé árérzékeny az ottani piac.

– állapította meg és tért ki a Richter Gedeon kifektetési stratégiájára Orbán Gábor, a magyar gyógyszeripari óriás vezérigazgatója a konferencia egyik pódiumbeszélgetése során. A Richter ugyanakkor olyan célpontokat keres, amelyek nem elszigeteltek.

A gyógyszeripari leányvállalatok nem olyanok, mint a bankok, előbbiek nem külön entitásként működnek majd tovább, integrálni kell az anyacégbe.

A legfontosabb számunkra, hogy a versenytársainkat ne támogassák

– fogalmazott Orbán Gábor arra a felvetésre, hogy a kormányzat hogyan tudja segíteni a Richert, mint nemzeti bajnok céget. A vezérigazgató szerint sem a munkaerő, sem a pályázati források, sem a gyógyszerkassza, sem pedig az adóztatás kapcsán nem kellene segíteni sem a belföldi, sem pedig a külföldi versenytársakat.

A Richter egyébként azért rendelkezik ekkora szabad pénzárammal, mert az Egyesült Államokban komoly sikereket értek el pszichiátriás-terápiás piacon, így tudnak terjeszkedni, a tervek szerint minden negyedévben.

A gyógyszeriparban is megjelent a mesterséges intelligencia használata, de Orbán Gábor szerint most még nem lehet egyértelműen megválaszolni azt a kérdést, hogy ettől mitől lesz jobb a betegeknek, de nemsokára ott tartunk majd. Mindenesetre a molekula-vizsgálatoknál, az adatok feldolgozásánál ez már segítség, és a cél, hogy ne másfél-kétmilliárd dollárba kerüljön egy gyógyszer fejlesztése.

A tőke hasznosításakor tekintettel kell lenni arra, hogy 

a befektetők hozamelvárása a tőzsdén az aktuális kötvényhozamoknál mindig magasabb

– emlékeztetett Oszkó Péter, az OXO Technologies Holding Nyrt. alapító-vezérigazgatója.

Szerinte „csak abba érdemes befektetni, ahol ez a növekedési ütem elérhető”.

„Féltett kincs”

„A tőzsdére lépést lehet arra használni, hogy a tőkebevonás egyéb zártabb módszereit kihagyjuk, és nyilvános mederbe tereljük a vállalatot” – mondta Tárnok Róbert, a BDO Corporate Finance igazgatója. Kiemelte: a magyar vállalatoknál a tulajdonosi megoszlás egy féltett kincs, amiről nem igazán hajlandóak lemondani a vállalatvezetők. Ezzel kapcsolatban teljesen más a magyar gondolkodás, mint a nyugat-európai.

Tárnok Róbert szerint egy munkáltatói részvényprogram elindítása jó teszt lehet.

– erről már Brezina Szabolcs, az MBH Befektetési Bank vezérigazgatója beszélt, aki szerint nemcsak egy kulturális gondolatváltás szükséges a tőzsdére lépéskor, de még a vállalati működést is teljesen át kell alakítani.

– mondta a konferenciát megnyitó előadása után az Economxnak Navracsics Tibor.

A közigazgatási és területfejlesztési miniszter szerint „nyilván túlzó lenne”, ha rögtön megszereznénk az uniós pénzek 100 százalékát, de bízik benne, „hogy folyamosan tudjuk csökkenteni a felfüggesztés arányát”.

Navracsics Tibor portálunknak adott nyilatkozatát itt olvashatja.

Pogátsa Zoltán közgazdász szerint a jegybanki kamatok megemelkedésében lényegi mozzanat volt Ukrajna inváziója, amely után felmentek az energiaárak, Magyarország pedig nagyon kitett volt ennek. 

Az energetikai kitettségünk és a szűk valutatartalékunk miatt pedig beszűkültek az ország lehetőségei, ezt a befektetők észrevették, a jegybank erre reagálva emelte magasra a kamatokat.

Az teljesen világos szerinte, hogy ahogyan megszületett az energiaválság európai megoldása, úgy az euró-forint árfolyam is normalizálódott, de eközben megmaradt a magas kamat.

Az energiaimporttal volt egy olyan probléma, ami fiskális oldali, a jegybank erre jogosan mondta, hogy megteszi, amit tud, de nem náluk pattogott a labda. Teljesen racionálisan mondta azt Matolcsy György jegybankelnök, hogy leállnak a kamatemelési ciklussal, amikor az már kiemelten magasnak számított, hiszen így piaci alapon a vállalati hitelezés leállhatott volna. Azért léptek mégis mást, mert nagy nyomás alá kerültek az üzleti sajtó részéről.

A kormány és a jegybank között mindig egyszerre van vita és együttműködési kényszer.

Monetáris oldalon kijelenteni, hogy mi fegyvertelenek vagyunk és a kormány fiskális lépéseire van szükség, nem egy járható út.

Az egy fontos kérdés Pogátsa Zoltán szerint, hogy a jelenlegi kamatszintet mennyire tudjuk normalizálni, másrészt az euró-forint árfolyama alakulása is egy komoly kérdés, az elmúlt 1-2 hónapban többször jártunk a 400 forintos pszichológiai küszöbnél. A sajtó és az emberek is ekkor kezdenek el foglalkozni a problémával, így pedig bekerülhetünk olyan országok klubjába, ahol valutaválság van, 400 forint fölé ezért nem kellene mennie az árfolyamnak.

„Zajlik egy nagy átalakulás a világban, új világrend alakul ki”

– jelentette ki Benk Szilárd, a Corvinus Közgazdasági Intézet helyettes vezetője.

Szerinte a kamat 2022-ben azért volt annyi, amennyi, mert a jegybankelnök közölte, hogy vége a kamatemelési ciklusnak, ami után az MNB emelt, a piac pedig nem értette, hogy mi történik.

Úgy véli, hogy a magyar jegybank elsősorban árfolyamot alakított, ami mozgatta a monetáris politikát. Benk Szilárdot nem lepné meg egy olyan innováció, ami olyan rendszert eredményez, amelyről még nem tudjuk, hogy létezik. 

A jelenlegi deglobalizáció jelentős inflációs nyomást jelent. A közép távú stratégiát szerinte a nemzetközi komponensek és a kockázati prémium határozza meg, és mi csak a saját kockázati prémiumunkra tudunk hatni.

A tavalyi 0,9 százalékos visszaesés után az idei évben 2,7 százalékos reál-GDP növekedést vár az MBH Bank. 

Az év átlagában 11,8 százalékkal nőhetnek a bruttó bérek, így a fellendülés motorja a fogyasztás növekedése lehet.

Az exportorientált ipar azonban csak lassan lábalhat ki, a kiskereskedelem és a turizmus ugyanakkor szép növekedést mutathat az év hátralévő részében.

– mondta Szabó Levente, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese. 380 forint körüli árfolyam már erősnek tekinthető az euróval szemben, ugyanakkor a márciusi, 400 forint körüli árfolyamhoz való tartós visszatérés nem valószínű.

A jegybanki alapkamat esetében is egy csökkenő tendencia látszik, az év végére 7,25 százalékról 6,25-6,75 százalék közöttre csökkenhet a hazai alapkamat szintje.

„A bankrendszer is készen áll a hitelezésre, a hitelezési szándék és képesség is megvan” – húzta alá Szabó Levente. Ehhez nagyban hozzájárulnak a következő tényezők:

• stabilan 20 százalék feletti a tőkeellátottság,
• 75-80 százalékos a hitel/betét ráta, ami egészséges likviditási arány,
• a portfólió minősége kiváló, ugyanis a 3 százalék alatt van a problémás hitelek részesedése a magyar bankszektorban.

Az első negyedévi adatokban már lakossági szinten is látszik a növekedés a hitelszektorban, bár érdemes megjegyezni, hogy rendkívül alacsony volt a bázisérték. Ehhez az emelkedéshez a háztartási szektorban természetesen kiemelt szerep jutott a kamatplafonnak, ugyanakkor a jegybanki alapkamat is beárazódott a hiteltermékekbe.

A vállalati hiteleknél kicsit gyengébb volt a növekedési ütem, ezen mindenképp változtatni kell annak érdekében, hogy a vállalatok növekedni tudjanak. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) 2024 első negyedévi kutatása szerint a hazai vállalatok több mint 40 százaléka tervez beruházást idén.

A hitelpenetráció szerencsére alacsony, tehát nem vagyunk eladósodva – mondta az MBH Bank vezérigazgató-helyettese.

Kónya István szerint az „óvatossági motívum” a legfontosabb tétel a megfigyelt jelenségek mögött. A Corvinus Doktori Iskolák vezetője a kerekasztal-beszélgetésen elmondta, hogy a háztartások különböző sokkok – ami lehet tartós jövedelmi sokk vagy amikor megnövekszik a bizonytalanság a környezetükben, például az aggregált bizonytalanság – hatására többet takarítanak meg.

Az általános gazdasági bizonytalanság a legfontosabb,

ami például a magas infláció következtében alakulhat ki. Kónya elmondása szerint nehéz optimistának lenni, nem lát gyors és látványos kilábalást ebből.

Pásztor Szabolcs szerint a közgazdaságtanban gyakran elmarad, hogy milyen a háztartás, amire épül a modell. 

Ennek következtében alakul ki Magyarországon egy konzervatív költekezési megtakarítási szemlélet

– fogalmazott az Oeconomus kutatási igazgatója, aki szerint ezt a régmúlt is magyarázza, amikor is piactagadó, túlzott fogyasztást befeketítő szemlélet alakult ki, ami az idősebb korosztálynál megmaradhatott. Ezért nem biztos, hogy jelentősen meg fog indulni a fogyasztás az infláció mérséklődése esetében. Ha háború van a kontinensen belül, a fogyasztók kétszer meggondolják a költéseiket. A magyar fogyasztó a bővülő forrásokra úgy reagál, hogy kézzel fogható eszközökben takarít meg – ingatlanokban.

– jelentette ki Pogátsa Zoltán. A közgazdász szerint nem szerencsés, hogy a magyar költségvetés ennyire „áfa-nehéz”, ugyanis válságok idején mindig bezuhannak az áfa-bevételek. A kiadási oldalon az a legnagyobb tényező, hogy magasak a kamatok – az a kérdés, hogy milyen ütemben lehet ezeket csökkenteni. Annak pedig objektív korlátai vannak, hogy gyorsan jöjjenek le a kamatok. „Megduplázódott a kockázati felár, a magyar energiapolitikai kitettség hatalmasan nagy” – mondta Pogátsa Zoltán, aki úgy véli, hogy a geopolitikai konfliktusok sűrűbbek lesznek, ami szintén nem segíti a kockázati felárakat. 

Kónya István szerint a munkajövedelmet is elfogyasztjuk. 

A fogyasztási adó preferálása esetén az a helyzet, hogy nem az a fő érv, hogy a munkát segítjük, és a fogyasztást csökkentjük, hanem hogy azt könnyebb behajtani.

A Corvinus Doktori Iskolák vezetője elmondta azt is, hogy 3 százalék körül tartották a magyar költségvetési hiányt, ami nem egy jó szám – Kónya szerint inkább politikai, mint gazdasági döntés, hogy mennyi lesz a hiány, ami a prioritásoktól függ, attól, hogy mit fognak vissza jobban.