Kormány vs jegybank: vita van és együttműködési kényszer
Pogátsa Zoltán közgazdász szerint a jegybanki kamatok megemelkedésében lényegi mozzanat volt Ukrajna inváziója, amely után felmentek az energiaárak, Magyarország pedig nagyon kitett volt ennek.
Az energetikai kitettségünk és a szűk valutatartalékunk miatt pedig beszűkültek az ország lehetőségei, ezt a befektetők észrevették, a jegybank erre reagálva emelte magasra a kamatokat.
Az teljesen világos szerinte, hogy ahogyan megszületett az energiaválság európai megoldása, úgy az euró-forint árfolyam is normalizálódott, de eközben megmaradt a magas kamat.
Az energiaimporttal volt egy olyan probléma, ami fiskális oldali, a jegybank erre jogosan mondta, hogy megteszi, amit tud, de nem náluk pattogott a labda. Teljesen racionálisan mondta azt Matolcsy György jegybankelnök, hogy leállnak a kamatemelési ciklussal, amikor az már kiemelten magasnak számított, hiszen így piaci alapon a vállalati hitelezés leállhatott volna. Azért léptek mégis mást, mert nagy nyomás alá kerültek az üzleti sajtó részéről.
A kormány és a jegybank között mindig egyszerre van vita és együttműködési kényszer.
Monetáris oldalon kijelenteni, hogy mi fegyvertelenek vagyunk és a kormány fiskális lépéseire van szükség, nem egy járható út.
Az egy fontos kérdés Pogátsa Zoltán szerint, hogy a jelenlegi kamatszintet mennyire tudjuk normalizálni, másrészt az euró-forint árfolyama alakulása is egy komoly kérdés, az elmúlt 1-2 hónapban többször jártunk a 400 forintos pszichológiai küszöbnél. A sajtó és az emberek is ekkor kezdenek el foglalkozni a problémával, így pedig bekerülhetünk olyan országok klubjába, ahol valutaválság van, 400 forint fölé ezért nem kellene mennie az árfolyamnak.
„Zajlik egy nagy átalakulás a világban, új világrend alakul ki”
– jelentette ki Benk Szilárd, a Corvinus Közgazdasági Intézet helyettes vezetője.
Szerinte a kamat 2022-ben azért volt annyi, amennyi, mert a jegybankelnök közölte, hogy vége a kamatemelési ciklusnak, ami után az MNB emelt, a piac pedig nem értette, hogy mi történik.
Úgy véli, hogy a magyar jegybank elsősorban árfolyamot alakított, ami mozgatta a monetáris politikát. Benk Szilárdot nem lepné meg egy olyan innováció, ami olyan rendszert eredményez, amelyről még nem tudjuk, hogy létezik.
A jelenlegi deglobalizáció jelentős inflációs nyomást jelent. A közép távú stratégiát szerinte a nemzetközi komponensek és a kockázati prémium határozza meg, és mi csak a saját kockázati prémiumunkra tudunk hatni.
Kifektetésben Magyarország és Csehország az élen
Rózsai Rezső, a KPMG vezérigazgatója azzal kezdte a konferencia utolsó kerekasztalbeszélgetését, hogy
Magyarország egy korlátozott méretű piac, ezért ha valaki többet akar termelni vagy befektetni, akkor mindenképpen az országhatáron kívülre kell mennie.
A piac mérete rendkívül meghatározó, például nem Lengyelország jár az élén a kifektetések tekintetében a GDP arányában a régióban, hanem Magyarország és Csehország.
Több nyugati országban azonban ennél is jóval magasabb ez az arány, Ausztriában például 60 százalék. A kifektetések során azt tartja a legnagyobb veszélynek, hogy nincsenek tisztában minden információval, illetve az integrálás is nagy veszélyforrás lehet, nagyon sok pénzt el lehet ezzel veszteni.
Szekeres Viktor, a Gloster Infokommunikációs Nyrt. elnök-tulajdonosa szerint bármikor lehet úgy érezni, hogy már kinőttük a piacunkat, ez iparágonként változik, a technológiai ipar például önmagában is egy nemzetközi környezetben zajlik. Egy hasonlattal úgy érzékeltette a kifektetés után létrejövő helyzetet, hogy
nem mindegy, hogy a Balatonon hajózunk vagy az Atlanti-óceánon.
Meglátása szerint szerencsés valahol az EUrópai Unióban elkezdeni a kifektetést, a csatlakozással együtt ugyanis lezajlott egy jogharmonizációs folyamat.
Szabó Zsolt, a BDO Corporate Finance igazgatója szerint a magyar kkv-knak már megvan ahhoz a tapasztalata, hogy exportáljanak, számukra egy gyorsítópályát teremthet a nemzetközi terjeszkedés. Nyugat felé terjeszkedni azért lehet előny, ha például elég innovatív vagy, mert kevésbé árérzékeny az ottani piac.
A klímapolitika olyan károkat okoz, mint egy háború
Az európai ipar az összeurópai GDP-nek több mint 20 százalékát adja, ezen belül pedig van egy erős autóipar – mondta Bacsa György, a Mol ügyvezető igazgatója. Az üzemanyagipar pedig összességében 8-9 százalékát teszi ki az európai GDP-nek. Az egész világ széndioxid-kibocsátásából Európa körülbelül 7 százalékot képvisel, az autós közlekedés ennek körülbelül 30 százalékát teszi ki. Szerinte jelenleg nem jár élen az autóipar, és ha ez így folytatódik,
nem hogy nem érünk el üvegházhatású klímapolitikában semmilyen eredményt, de lényegében olyan kárt fog szenvedni az európai gazdaság, amely összemérhető egy háborús károkozással.
Az EU kettős problémával szenved: egyik a szankciós és háborús nyomás, valamint a szabályzási politika is nyomasztja az európai gazdaságot. 2019 óta pedig az európai költségvetés sokkal rosszabb állapotban van, hiányoznak azok az ösztönző politikák, mint az Egyesült Államokban.
A finanszírozási helyzet globálisan rosszabb, magasabb az inflációs környezet, mindenki tartalékolni próbál.
Bacsa György szerint ebben a bizonytalan helyzetben inkább a vállatok is a tartalékolásra helyezik a hangsúlyt.
Az értékláncot elnézve a ritkaföldfémtől az elektromos autóig a kínai piac dominál. Európa felzárkózásához teret kell hagyni az új típusú likvid üzemanyagoknak, a városi közlekedésben pedig a zöldítésnek – fogalmazott a Mol ügyvezetője.
Orbán Gábor: Ne támogassa a kormány a versenytársainkat!
Jól néz ki a piac, a megemelkedett kamatszint pedig nemcsak a vásárlók tűzerejét tudja megpiszkálni, de most több célpontot is látunk, mint egy normál évben
– állapította meg és tért ki a Richter Gedeon kifektetési stratégiájára Orbán Gábor, a magyar gyógyszeripari óriás vezérigazgatója a konferencia egyik pódiumbeszélgetése során. A Richter ugyanakkor olyan célpontokat keres, amelyek nem elszigeteltek.
A gyógyszeripari leányvállalatok nem olyanok, mint a bankok, előbbiek nem külön entitásként működnek majd tovább, integrálni kell az anyacégbe.
A legfontosabb számunkra, hogy a versenytársainkat ne támogassák
– fogalmazott Orbán Gábor arra a felvetésre, hogy a kormányzat hogyan tudja segíteni a Richert, mint nemzeti bajnok céget. A vezérigazgató szerint sem a munkaerő, sem a pályázati források, sem a gyógyszerkassza, sem pedig az adóztatás kapcsán nem kellene segíteni sem a belföldi, sem pedig a külföldi versenytársakat.
A Richter egyébként azért rendelkezik ekkora szabad pénzárammal, mert az Egyesült Államokban komoly sikereket értek el pszichiátriás-terápiás piacon, így tudnak terjeszkedni, a tervek szerint minden negyedévben.
A gyógyszeriparban is megjelent a mesterséges intelligencia használata, de Orbán Gábor szerint most még nem lehet egyértelműen megválaszolni azt a kérdést, hogy ettől mitől lesz jobb a betegeknek, de nemsokára ott tartunk majd. Mindenesetre a molekula-vizsgálatoknál, az adatok feldolgozásánál ez már segítség, és a cél, hogy ne másfél-kétmilliárd dollárba kerüljön egy gyógyszer fejlesztése.
Mindig a pénzért megyünk
A tőke hasznosításakor tekintettel kell lenni arra, hogy
a befektetők hozamelvárása a tőzsdén az aktuális kötvényhozamoknál mindig magasabb
– emlékeztetett Oszkó Péter, az OXO Technologies Holding Nyrt. alapító-vezérigazgatója.
Szerinte „csak abba érdemes befektetni, ahol ez a növekedési ütem elérhető”.
„Féltett kincs”
„A tőzsdére lépést lehet arra használni, hogy a tőkebevonás egyéb zártabb módszereit kihagyjuk, és nyilvános mederbe tereljük a vállalatot” – mondta Tárnok Róbert, a BDO Corporate Finance igazgatója. Kiemelte: a magyar vállalatoknál a tulajdonosi megoszlás egy féltett kincs, amiről nem igazán hajlandóak lemondani a vállalatvezetők. Ezzel kapcsolatban teljesen más a magyar gondolkodás, mint a nyugat-európai.
Tárnok Róbert szerint egy munkáltatói részvényprogram elindítása jó teszt lehet.
„Tőzsdére mindig pénzért megyünk”
– erről már Brezina Szabolcs, az MBH Befektetési Bank vezérigazgatója beszélt, aki szerint nemcsak egy kulturális gondolatváltás szükséges a tőzsdére lépéskor, de még a vállalati működést is teljesen át kell alakítani.
Nem állunk rosszul az uniós források lehívásában
A 2021-2027-es időszakban a minket megillető 22 milliárd euróból 1,6 milliárd eurót, tehát az uniós források 7,4 százalékát kapta meg eddig Magyarország, ez azt jelenti, hogy a tagállamok között időarányosan a TOP 8-ban van, ami kifejezetten jó eredmény
– mondta a konferenciát megnyitó előadása után az Economxnak Navracsics Tibor.
A közigazgatási és területfejlesztési miniszter szerint „nyilván túlzó lenne”, ha rögtön megszereznénk az uniós pénzek 100 százalékát, de bízik benne, „hogy folyamosan tudjuk csökkenteni a felfüggesztés arányát”.
Navracsics Tibor portálunknak adott nyilatkozatát itt olvashatja.
Szabó Levente: Nincs gond, nem vagyunk eladósodva
A tavalyi 0,9 százalékos visszaesés után az idei évben 2,7 százalékos reál-GDP növekedést vár az MBH Bank.
Az év átlagában 11,8 százalékkal nőhetnek a bruttó bérek, így a fellendülés motorja a fogyasztás növekedése lehet.
Az exportorientált ipar azonban csak lassan lábalhat ki, a kiskereskedelem és a turizmus ugyanakkor szép növekedést mutathat az év hátralévő részében.
„Rövid távon nem számíthatunk jelentősebb forintgyengülésre”
– mondta Szabó Levente, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese. 380 forint körüli árfolyam már erősnek tekinthető az euróval szemben, ugyanakkor a márciusi, 400 forint körüli árfolyamhoz való tartós visszatérés nem valószínű.
A jegybanki alapkamat esetében is egy csökkenő tendencia látszik, az év végére 7,25 százalékról 6,25-6,75 százalék közöttre csökkenhet a hazai alapkamat szintje.
„A bankrendszer is készen áll a hitelezésre, a hitelezési szándék és képesség is megvan” – húzta alá Szabó Levente. Ehhez nagyban hozzájárulnak a következő tényezők:
- stabilan 20 százalék feletti a tőkeellátottság,
- 75-80 százalékos a hitel/betét ráta, ami egészséges likviditási arány,
- a portfólió minősége kiváló, ugyanis a 3 százalék alatt van a problémás hitelek részesedése a magyar bankszektorban.
Az első negyedévi adatokban már lakossági szinten is látszik a növekedés a hitelszektorban, bár érdemes megjegyezni, hogy rendkívül alacsony volt a bázisérték. Ehhez az emelkedéshez a háztartási szektorban természetesen kiemelt szerep jutott a kamatplafonnak, ugyanakkor a jegybanki alapkamat is beárazódott a hiteltermékekbe.
A vállalati hiteleknél kicsit gyengébb volt a növekedési ütem, ezen mindenképp változtatni kell annak érdekében, hogy a vállalatok növekedni tudjanak. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) 2024 első negyedévi kutatása szerint a hazai vállalatok több mint 40 százaléka tervez beruházást idén.
A hitelpenetráció szerencsére alacsony, tehát nem vagyunk eladósodva – mondta az MBH Bank vezérigazgató-helyettese.
„Nehéz optimistának lenni”
Kónya István szerint az „óvatossági motívum” a legfontosabb tétel a megfigyelt jelenségek mögött. A Corvinus Doktori Iskolák vezetője a kerekasztal-beszélgetésen elmondta, hogy a háztartások különböző sokkok – ami lehet tartós jövedelmi sokk vagy amikor megnövekszik a bizonytalanság a környezetükben, például az aggregált bizonytalanság – hatására többet takarítanak meg.
Az általános gazdasági bizonytalanság a legfontosabb,
ami például a magas infláció következtében alakulhat ki. Kónya elmondása szerint nehéz optimistának lenni, nem lát gyors és látványos kilábalást ebből.
Pásztor Szabolcs szerint a közgazdaságtanban gyakran elmarad, hogy milyen a háztartás, amire épül a modell.
Ennek következtében alakul ki Magyarországon egy konzervatív költekezési megtakarítási szemlélet
– fogalmazott az Oeconomus kutatási igazgatója, aki szerint ezt a régmúlt is magyarázza, amikor is piactagadó, túlzott fogyasztást befeketítő szemlélet alakult ki, ami az idősebb korosztálynál megmaradhatott. Ezért nem biztos, hogy jelentősen meg fog indulni a fogyasztás az infláció mérséklődése esetében. Ha háború van a kontinensen belül, a fogyasztók kétszer meggondolják a költéseiket. A magyar fogyasztó a bővülő forrásokra úgy reagál, hogy kézzel fogható eszközökben takarít meg – ingatlanokban.
„Magas a költségvetési hiány”
– jelentette ki Pogátsa Zoltán. A közgazdász szerint nem szerencsés, hogy a magyar költségvetés ennyire „áfa-nehéz”, ugyanis válságok idején mindig bezuhannak az áfa-bevételek. A kiadási oldalon az a legnagyobb tényező, hogy magasak a kamatok – az a kérdés, hogy milyen ütemben lehet ezeket csökkenteni. Annak pedig objektív korlátai vannak, hogy gyorsan jöjjenek le a kamatok. „Megduplázódott a kockázati felár, a magyar energiapolitikai kitettség hatalmasan nagy” – mondta Pogátsa Zoltán, aki úgy véli, hogy a geopolitikai konfliktusok sűrűbbek lesznek, ami szintén nem segíti a kockázati felárakat.
Kónya István szerint a munkajövedelmet is elfogyasztjuk.
A fogyasztási adó preferálása esetén az a helyzet, hogy nem az a fő érv, hogy a munkát segítjük, és a fogyasztást csökkentjük, hanem hogy azt könnyebb behajtani.
A Corvinus Doktori Iskolák vezetője elmondta azt is, hogy 3 százalék körül tartották a magyar költségvetési hiányt, ami nem egy jó szám – Kónya szerint inkább politikai, mint gazdasági döntés, hogy mennyi lesz a hiány, ami a prioritásoktól függ, attól, hogy mit fognak vissza jobban.