Közel három évvel azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, Kijev és Moszkva is megerősítette, hogy vége az Ukrajnán keresztül Európába irányuló orosz gázszállításnak.

„Blokkoltuk az orosz gáz tranzitját, ez történelmi esemény. Oroszország piacokat veszít, a anyagi veszteségeket fog szenvedni” – jelentette ki szerdán Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter a hivatalának közleménye szerint.

A Gazprom orosz energetikai gigavállalat pedig azt közölte:

helyi idő szerint reggel 8 óra (közép-európai idő szerint 6 óra) óta nem szállítanak orosz gázt tranzitra Ukrajnán keresztül.

A Szovjetunió 1991-es felbomlása óta az orosz gázt ukrajnai vezetékeken keresztül szállítják Európába: Moszkva a gázból, Kijev pedig a tranzitdíjakból szerzett bevételt. Az utolsó ilyen típusú szállításra vonatkozó szerződés ma járt le.

Mivel az ukrán fél ismételten és kifejezetten elutasította a megállapodás meghosszabbítását, a Gazpromot megfosztották az Ukrajnán keresztül történő tranzitgázszállítás technikai és jogi lehetőségétől január 1-jétől

– magyarázta az orosz állami vállalat.

Annyi Moszkva befolyásának az európai piacon

Sőt, ahogy arról korábban az Economxon írtunk, már az Oroszország és Ukrajna közötti szerződés december 31-i lejárta előtt csökkentette az Európába irányuló gázellátást Ukrajnán keresztül a Gazprom. Konkrét számok is kiderültek: a megszokott 42,4 millió köbméterrel szemben 37,2 millió köbmétert szállítottak kedden.

Vlagyimir Putyin orosz elnök december 26-án azt mondta, hogy 2024-ben már nincs idő az Ukrajnán keresztül történő gáztranzitról szóló új megállapodás aláírására. Arról nem is beszélve, hogy a Gazprom az év első napjától Moldovába is leállítja a gázszállításokat az ország tartozásai miatt.

  • A balti államok 2014-ben, a Krím-félsziget orosz megszállását követően ocsúdtak fel, szinte teljesen leváltak az orosz gázról;
  • a V4-ek közül csak Szlovákia észlelte a kitettség veszélyeit, egy év alatt 44 százalékkal csökkentette az orosz gázimportot;
  • majd a 2022-es ukrajnai háború kitörése után a lengyel és a cseh állam is szinte teljesen megszüntette az orosz gáz közvetlen behozatalát.

„A hazai kormányzat azonban az energiastratégiai különutas politikát választotta: sem az orosz gáz-, sem az orosz olajimport nem csökkent jelentősen az elmúlt években”

– fogalmaz egy friss GKI-elemzés, felidézve, a magyar kormány legfőbb érve a függőség fenntartása mellett korábban az olcsóság volt, majd amikor kiderült, hogy még drágább is az orosz földgáz a többinél, a gazdasági racionalitást helyezte a kommunikáció előterébe. A fő magyarázat az volt, hogy „orosz gáz nélkül megbénulna a magyar gazdaság, jelentős gazdasági visszaesés következne be”.

Ám az orosz gáztól 2022 után teljesen függetlenedő csehek és lengyelek, és a részben függetlenedő szlovákok is a magyarnál magasabb GDP-növekedést tudtak felmutatni 2022-2024 között, miközben az energiaárak náluk is jelentősen nőttek.

Ugyanakkor a Fekete-tenger medrében lévő Török Áramlat gázvezetéken keresztül változatlanul exportál gázt Oroszország. Magyarország is innen kapja az orosz gázt délről a Gazpromtól.

Kapcsolódó