Miközben Magyarországon idén növekedett a munkanélküliek, illetve a harmadik országból érkező vendégmunkások száma, egyre kevesebb a rendelkezésre álló üres álláshely. A tendencia önmagában is aggasztó, ugyanakkor ezt tovább árnyalta az MSZP-s országgyűlési képviselő, Komjáthi Imre, aki Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert arról kérdezte, hogy

az elkövetkezendő tíz évben milyen mértékben lesz szüksége a magyar gazdaságnak a képzetlen munkaerőre.

Kapcsolódó

A globális trend Magyarországon is érvényesül, miszerint a munkahelyek – beleértve az elemi foglalkozásokat is – egyre több szakértelmet igényelnek. Az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) 2035-re vonatkozó előrejelzése szerint az alacsony képzettséget igénylő munkahelyek száma 7 százalékra eshet vissza – válaszolta Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára.

Kép: Economx.hu

A minisztérium adatai szerint a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások aránya a munkaerő-keresleten belül 21 százalékot tett ki 2023-ban, ami mintegy 17 ezer üres állásnak felel meg. A szakképzettséget nem igénylő munkahelyek 2,9 százaléka volt betöltetlen tavaly, míg két évvel korábban ez az arány 3,2 százalék volt, ami azt jelzi, hogy csökkent a munkaerőhiány ezen a területen is. 

A magyar gazdaságnak az elkövetkező évtizedben is szüksége lesz egyszerű munkafolyamatokat végző, szakképzettséget nem igénylő munkaerőre, de folyamatosan csökkenő létszámban

– figyelmeztetett az államtitkár. 

Egyébként a munkáltatók 2023-ban összesen 201,2 ezer támogatott és 195,5 ezer nem támogatott munkaerőigényt jelentettek be a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz. A támogatott munkahelyek döntő hányadát, 71,5 százalékát tette ki a közfoglalkoztatás. Az idei év első felében a támogatott álláshelyek száma 96 ezer volt, amelyen belül a közfoglalkoztatottság változatlanul meghatározó közel 90 százalékos arányt képvisel. 

Azonban nagyon nem mindegy, hogy mely területen próbálunk munkát keresni, hiszen az ország fejlettségi szintjének megfelelően szóródtak szét a még betölthető munkahelyek is. 

Kép: Economx.hu

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kimutatása szerint

amíg 2024. 1. negyedévében például Budapesten 32,9 ezer darab üres álláshely volt, addig Nógrád vármegyében mindössze hatszáz munkavállaló számára volt esély elhelyezkedni, váltani. 

Üres álláshelyek száma vármegyénként (2024. 1. negyedév):

  • Nógrád: 0,6 ezer
  • Tolna: 0,9 ezer
  • Baranya: 1 ezer
  • Heves: 1,1 ezer
  • Békés: 1,1 ezer
  • Fejér: 3,2 ezer
  • Győr-Moson-Sopron: 3,5 ezer
  • Pest: 7,5 ezer
  • Budapest: 32,9 ezer.

Az említett időszakban számon tartott 70,1 ezer üres álláshelynek (ez 15,6 százalékkal, azaz 13 ezer darabbal kevesebb mint egy évvel korábban) közel fele található Budapesten (32,9 ezer), és az is kitűnik, hogy a három legnagyobb potenciállal rendelkező vármegye (Pest, Győr-Moson-Sopron és Fejér) még együtt sem érik el a fővárosi betöltetlen álláshelyek felét. 

Egy másik összehasonlításban viszont Budapest az utolsó helyeken tanyázik. A tavalyi első negyedévhez képest a fővárosban tűnt el a legtöbb üres álláshely, 3200 darab. Fejérben 2,6 ezerrel, Komárom-Esztergom vármegyében pedig 2,2 ezerrel csökkent az üres álláshelyek száma. Ezzel szemben Vasban kétszáz, Pestben és Zalában egyaránt száz darabbal nőtt a betöltetlen munkahelyek száma. 

A KSH megállapította, a vármegyék döntő többségében mérséklődött a pótlólagos munkaerő iránti kereslet. Az üres álláshelyek aránya a Komárom-Esztergom vármegyei munkáltatók körében csökkent a leginkább, a viszonylag magas 4,4 százalékról 2,4 százalékra, miközben a legnagyobb növekedés Vas vármegyében volt (a betöltésre váró álláshelyek aránya 0,4 százalékponttal emelkedett, 3,1 százalékra).

A pótlólagos munkaerő-kereslet elsősorban a versenyszférában csökkent, és főként az alacsony végzettséget igénylő munkakörökben. Az összes álláshelyhez viszonyítva is csökkenő tendenciát mutat a betöltésre váró álláshelyek aránya,

jelenleg minden ötvenedik álláshelyre keresnek új munkaerőt

– derül ki az összeállításból. Az elmúlt negyedévekben az egyre kevesebb üres álláshelyre egyre több munkaerő-tartalék jutott, vagyis csökkent a munkaerőpiac feszessége, azonban a keresleti oldal munkaerővel szembeni igényeit a strukturális (végzettségbeli, szakmai, területi) eltérések miatt a kínálati oldal nem tudja kielégíteni teljes mértékben, ez is hozzájárult a harmadik országbeli állampolgárságúak létszámának növekedéséhez. Az elérhető legfrissebb, májusi adat szerint 99,8 ezer fő volt a külföldi állampolgárságú alkalmazásban állók létszáma, ami 8,7 ezer fővel több, mint az előző év azonos időszakában.

A növekedés a harmadik országbeliek körében jelentkezett

a statisztikai kimutatások szerint. 

Fontos megjegyezni, hogy

  • 2024 júniusában a foglalkoztatottak átlagos létszáma hazánkban 4 millió 768 ezer fő volt,
  • miközben a munkanélküliek száma elérte a 210 ezret, ami 23 ezer fővel meghaladta az egy évvel korábbit.
Kép: Economx.hu

Bár nem ad ki általános mintát a különböző vármegyék fejlődési íve, az viszont tisztán kimutatható, hogy

ahol gazdasági szempontból húsz éve is kilátástalan volt az élet, oda az elmúlt két évtized sem tudott érdemi megoldást hozni. 

Az ország GDP-jéhez mérten a legnehezebb helyzetben lévő Nógrád 2000-ben 1,1, 2005-ben 1, 2010 óta pedig 0,9 százalékon áll. Somogyország pedig kifejezetten tragikus úton halad: 2000-ben 2,3, 2005-ben 2,1, 2010-ben, 2015-ben és 2020-ben egyaránt 2, míg 2022-ben már csupán 1,9 százalékon teljesített. 

Egyébként egyetlen vármegye, Győr-Moson-Sopron volt képes az elmúlt időszakban átlépni az 5 százalékos GDP-részesedési arányt. Azonban, amíg 2015-ben 6 százalékon állt, 2020-ban már csak 5,5-ön, amit 2022-ben csupán egy 5,1 százalék követett.