Konjunktúra idején a növekedés egyik erős lába a lakossági fogyasztás, amely a bolti vásárlások mellett a piaci szolgáltatások igénybevételéről is szól – utóbbiak a KSH keddi jelentése szerint már nagymértékben hozzájárultak a gazdasági teljesítményhez az első negyedévben. 

A statisztikák szerint beindult a növekedés: Magyarország bruttó hazai terméke a nyers adatok szerint 1,1, a kiigazított adatok szerint 1,7 százalékkal bővült január-márciusban, míg az előző negyedévhez képest a teljesítménynövekedés 0,8 százalék volt.

A háborútól függ, hogy berúgjuk-e a motort

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter úgy értékelt, hogy 2024 első három hónapjában újraindult a magyar gazdaság, éves alapon kedvezőbb tendenciát produkálva a belga, a francia, az ír, a lett és a svéd növekedésnél. Az öt alapfeltétel közül eddig teljesült a helyreálló fogyasztás, a dinamikusabb beruházások, az aktivizálódó munkaerőtartalék és az élénkülő hitelezés.

A magasabb növekedési fokozathoz még szükség van a lendületes magyar export fenntartására, ez azonban nagyban függ a háborús helyzettől és a külpiacoktól, elsősorban a német gazdaság gyengélkedésétől.

Idén a GDP 2,5 százalékkal, míg jövőre 4,1 százalékkal nő.

Tavaszra kinyíltak a pénztárcák

A gazdaság állapota mindig hamar lecsapódik az üzletekben és az már a kiskereskedelem előző havi, nyers adataiból is látszott, hogy javuló irányzat figyelhető meg a bolti forgalomban, vagyis erőre kapott a fogyasztás – mutatott rá az Economxnak Vámos György.

A közgazdász felidézte: a korábbi, tíz százalék körüli visszaesés tavaly hónapról-hónapra kisebb lett, az év végére pedig beindult a felkapaszkodás. Decemberben az élelmiszereladások mennyiségben már túllépték az előző évi szintet, ami idén folytatódott, és a fordulat az iparcikkek területén is érzékelhető.

Még nem látjuk a márciusi kiskereskedelmi adatokat, de az egyértelmű, hogy a húsvét is ösztönözte a vásárlásokat, bár számításaim szerint az ünnephatás nélkül is nőtt az üzletek forgalma márciusban. A januári, februári, kedvezőbb értékesítés után a tavasz kezdetén is több áru került a kosarakba, mint egy évvel korábban, és az igénybe vett szolgáltatásokra fordított költések is nőttek – mondta.

Újabb lökést kapott a költekezési kedv

Vámos György vázolta, hogy a gazdasági növekedést támogató fogyasztást három fontos tényező erősíti: egyrészt az infláció letörése, amely mostanra nagyon kedvező folyamatot mutat, a ráta alakulása megfelel a jegybanki várakozásoknak.

Emellett 10 százaléknál nagyobb ütemben emelkedtek a bérek, ami az inflációval együtt is 5-6 százalékos reálkereset-növekedést idézett elő, vagyis erősebb lett a családok vásárlóereje. Ez például az otthonfelújítási támogatások beindulásával az élelmiszereknél nagyobb lemaradásban lévő iparcikkek, tartós fogyasztási eszközök beszerzéseit is ösztönzi.

A GDP erősödése a cégek teljesítményének növekedésével létszámbővülést, nagyobb bértömegeket is eredményez, ami az első negyedévben láthatóan erőre kapott. A friss GDP-adat azt mutatja, hogy a fogyasztás újabb lökést kapott a növekedéshez – állapította meg. 

A verseny és a benzinár is fontos tényezők

Ez pedig azt is jelenti, hogy az infláció miatti óvatosságot egyre inkább felváltja a körültekintő fogyasztói magatartás, mert ugyan az erős piaci versenyben a vásárlók jobban megnézik, hol költik el a pénzüket, de a vásárlási kedv már fokozódik.

Ezt ráadásul tovább ösztönzi az üzemanyagárak megfékezése is, mivel a benzinárak normalizálódása miatt felszabaduló összegek a fogyasztás más területein fognak megjelenni.

Ha a nemzetközi környezet nem gátolja a kedvező folyamatokat, akkor a GDP-vel összhangban a lakossági fogyasztás is összességében 2-3 százalékkal bővülhet 2024-ben – összegezte a közgazdász.