Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter idei januári véleménycikkében 4 százalék körülre gyorsuló GDP-növekedést vetített előre az év egészére, majd áprilisban már kisebb, 2,5 százalékos gazdasági bővülést jósolt. A kilátások romlásában jelentős szerepet játszott, hogy a legfontosabb felvevőpiacunk, a német gazdaság már hosszabb ideje gyengélkedik. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023 utolsó negyedévében éves alapon 0,4 százalékkal nőtt, míg negyedéves alapon stagnált a magyar gazdaság teljesítménye, az év egészét tekintve pedig 0,8 százalékkal mérséklődött a GDP. Az idei első negyedévben azonban már jelentősebb növekedés történhetett.

Az első negyedévben a GDP negyedéves alapon 0,8, míg éves alapon 1,5 százalékkal nőhetett. Az év egészét tekintve 2,8 százalékos növekedést várunk, amelyet jövőre 4,2 százalékos követhet

Kapcsolódó

– mondta az Economx-nak Molnár Dániel a kedden megjelenő GDP első becslésre várva, amelyet a KSH publikál. A Makronóm Intézet szenior elemzője szerint az év eleji gazdasági adatok óvatos optimizmusra adnak okot az első negyedéves GDP-adat kapcsán. Ezeket fel is sorolta a szakértő:

  • Az építőipar teljesítménye a januári 10 százalékos bővülés után ugyan februárban korrigált, azonban az ágazat még ezzel együtt is érdemben felülmúlhatta tavalyi negyedik negyedéves teljesítményét, így pedig felfelé húzhatta a GDP-t. 
  • Az ipar esetében a januári visszaesést februárban meglepetésre havi alapon jelentős, 3,5 százalékos bővülést követte. Az első negyedéves GDP-adat kapcsán ezen ágazatnál van a legnagyobb bizonytalanság, hogy a második havi kedvezőbb adat csak kiugrás volt vagy a kilábalás első jele.
  • Vegyes a kép a kiskereskedelmet illetően is: januárban havi alapon stagnált a forgalom volumene, miközben februárban visszaesett, ugyanakkor a tavaly november–decemberi jelentősebb bővülés áthúzódó hatásaként negyedéves alapon itt érdemi, 1 százalék közeli növekedés következhetett be. 
  • A turizmusban úgy a belföldi, mint a külföldi vendégforgalom kedvezően alakult az év elején.

Az elemző rámutatott, hogy a döntő részben exportra termelő hazai ipar egyik legnagyobb problémája, hogy legfontosabb felvevőpiacunk, a német gazdaság már hosszabb ideje gyengélkedik a magas energiaárak, valamint a túlszabályozottság nyomán, amelynek hatása a magyar gazdaságba is begyűrűzött az utóbbi időszakban. Ugyan az év elején a német ipar is életjeleket mutatott, illetve a német hangulatindexek is lassú javulásról számolnak be, azonban a kilátásokról még biztosat nem lehet mondani. 

Berúgják a gazdaság motorját

Molnár rávilágított, hogy a gazdaság legfontosabb motorja idén a fogyasztás lehet. A januári–februári bérstatisztika alapján az átlagbér idén kétszámjegyű ütemben emelkedhet. Ezt a minimálbér és a garantált bérminimum emelése mellett a munkavállalók magasabb bérigénye, valamint a költségvetési szféra bérfejlesztései – például pedagógusbér-emelés – hajthat.

Az infláció éves átlagban várhatóan nem éri majd el az 5 százalékot, a reálkeresetek 6–7 százalékkal emelkedhetnek, amely a fogyasztás bővülésében csapódhat le, így előrejelzésünk szerint a háztartások fogyasztási kiadása idén 3,8 százalékkal nőhet

– magyarázta az elemző, aki szerint támogathatják a növekedést a beruházások is, itt 3,4 százalékos bővülésre számítanak. E mögött a kamatok csökkenése, valamint az uniós források megindulása lehet a fő mozgatórugó, ugyanakkor a külső kereslet gyengélkedése óvatosságra intheti a vállalatokat. A növekedéssel kapcsolatban a legnagyobb kérdés a külső kereslet, és azon keresztül az exportteljesítmény alakulása.

A gazdaságkutató intézet szerint a külső környezet visszafogottan alakulhat, ugyanakkor a második félévtől már nőhet az export volumene, azonban még ezzel együtt is a fogyasztás és a beruházások importigénye nyomán a nettó export nem tudja majd támogatni a bővülést. Jövőre ellenben a külső kereslet rendeződése, valamint a termelőre forduló beruházások eredményeként a nettó export is pozitívan járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez.

A Standard and Poor's hitelminősítő szerint a magyar elektromosjármű-iparban és az ehhez kapcsolódó energiatároló rendszereket gyártó ágazatban végrehajtott jelentős befektetések megteremtették az élénkülő növekedési dinamika feltételeit a 2025 és 2027 közötti időszakra

– írta hétfői Facebook-bejegyzésében György László. A kormánybiztos hozzáfűzte, hogy „minden adott ahhoz, hogy a kiegyensúlyozott hazai, valamint keleti és nyugati high-tech beruházások segítségével függetlenítsük magunkat Európa mélyülő válságától”.

Molnár Dániel szerint a reálbérek további emelkedése a nyomában bővülő fogyasztással, valamint a beruházási hajlandóság fokozódásával, azt eredményezi, hogy 2025-ben már kiegyensúlyozott szerkezetben folytatódhat a magyar gazdaság növekedése.

Szinte borítékolható az 1 százalék feletti növekedés

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője a lapunknak küldött elemzésében rávilágított, hogy az „év első hónapjaiban még kifejezetten lanyha volt a gazdasági aktivitás a beérkező adatok alapján, ennek ellenére 

az év/év GDP növekedési ütem valamivel 1 százalék felett alakulhatott.

Az euróövezetben is megjelennek a friss GDP számok, a valutaunió egészében mérsékelt, 0,2 százalékos lehetett a növekedési ütem. A friss inflációs adatok a dezinfláció folytatódását jelezhetik, míg a gazdasági hangulat index megerősítheti, hogy fokozatosan javulnak a gazdasági kilátások.

A szakértő szerint a tengerentúlon a Fed ülés lesz a hét kiemelt eseménye, de az átfogó áprilisi munkaerőpiaci statisztikákat, az ISM indexeket, fogyasztói bizalmi indexet és az ingatlanárak alakulására vonatkozó adatokat is publikálnak. „A Fed nyilvánvalóan nem módosítja irányadó kamatát, a közleményben azonban ráerősítenek azon korábbi üzenetekre, mely szerint a monetáris lazítás a vártnál később indul. Az első kamatcsökkentés időpontjára vonatkozó piaci várakozásokat e mellett a munkaerő piaci számok is alakíthatják” – világított rá Trippon Mariann.

Nagy változás a KSH-nál

A GDP-adattal kapcsolatban az egyik fő kritika, hogy csak jelentős késleltetéssel áll rendelkezésre, így csak korlátozottan tudja segíteni a döntéshozókat vagy az elemzőket turbulens gazdasági környezetben. Elterjedt gyakorlat, hogy a statisztikai hivatalok 45 nappal a tárgyidőszakot követően közlik a GDP első becslését, amelyet 15 nappal követnek a részletes adatok. Ennek oka jelentős részben az adatgyűjtés komplexitása, sok adatforrást kell összegezni, valamint ellenőrizni a megfelelő minőségű adatok előállításához. 

Az idei évtől kezdődően viszont kevesebbet kell már várni a legnagyobb figyelmet övező GDP-adatra. 

A KSH a fejlesztéseinek – rendelkezésre álló adminisztratív adatkörök bővítése, adatfeldolgozás gyorsítása – köszönhetően már 30 nappal a negyedévet követően publikálja majd a GDP alakulását. Eddig az uniós országok közül csak 12 statisztikai hivatal alkalmazta ezt a gyakorlatot. 

Feladta a leckét a KSH ezzel az elemzőknek is, a korábbi három havi helyett, mostantól két havi adatból kell becslést készítenünk

– mondta lapunknak Molnár Dániel. Az elemző szerint érdemes ugyanakkor kiemelni még néhány dolgot, úgymond műhelytitkot a gazdasági előrejelzésekkel, az elemzők mindennapjaival kapcsolatban.

„Az előrejelző modellek jellemzően felhasználási oldalról igyekeznek megfogni a GDP alakulását, vagyis az elemzők a fogyasztásra, a beruházásra, az exportra és az importra adnak becslést. Ugyanakkor a KSH havi adatokat ágazati szinten közöl, amely a termelési oldali GDP megközelítéssel mutat szoros kapcsolatot. Viszont itt is csak az ágazatok egy szegletéről, az iparról, az építőiparról, a kiskereskedelemről és a szálláshely-szolgáltatásról állnak rendelkezésünkre havi volumenadatok, amelyből következtetéseket tudunk levonni a gazdaság egészére vonatkozóan. Persze ezek mellett rendelkezésre állnak más adatsorok is, például pénzügyi adatok vagy hangulatindexek, azonban ezek jellemzően pont annyiszor segítik a munkánkat, mint ahányszor félreviszik azt. Fontos adalék, hogy jellemzően a negyedéves változásra készítünk előrejelzést és abból számoljuk az éves változás várható alakulását. Könnyebb áttekinteni, mi történt egy negyedév alatt, mintsem számba venni egy egész év összes történését” – fejtette ki Molnár.

Korábban részletesen bemutattuk a német gazdaság teljesítményét, és hogy a fő kereskedelmi partnerünk gyengélkedése miként befolyásolja a magyar gazdaságot. Az elemzést ide kattintva olvashatja el.