A Borisz-ciklon Európa-szerte komoly esőzéseket, súlyos gondokat okozott. Emiatt bekövetkezett az, amitől tartani lehetett: árad a Duna. A szomszédban a helyzet egészen kritikus volt, egész Alsó-Ausztriát katasztrófa sújtotta területté nyilvánították. Pozsony alacsonyabb részeit is elmosta a víz. Utoljára 2013-ban volt hasonló - igaz az egy tipikus, habár rég nem látott komoly tavaszi ár volt - ez a mostani pedig őszi.

Itthon egymillió homokzsákkal készülnek az áradásra. Orbán Viktor védelmi operatív törzset hozott létre. Egy, a Facebook-oldalán megjelent videójában úgy fogalmazott, hogy a helyzet komoly, de nem példátlan. A legnagyobb készültség a Szigetközben, a Dunakanyarban és Budapesten volt.

Kapcsolódó

Pintér Sándor belügyminiszter hétfőn arról beszélt, hogy  a készültség 100 százalékos, az árvízvédelem során főként a honvédelem van folyamatosan terepen, de a büntetés-végrehajtás egységeit vagy akár helikoptert is bevetnek, ha szükséges. Még a Lajta-szükségtározót is megnyitották annak érdekében, hogy ne lakott területre fusson ki a folyó. 

Az ellenzéki politikusok közül többen is részt vesznek az árvízvédelemben, így Magyar Péter és a TISZA Párt önkéntesei is. A párt elnöke emellett nyílt levélben tett javaslatot arra, hogy a kormányfő halassza el szerdára tervezett vitáját Strasbourgban. Orbán Viktor nem sokkal később hivatalosan is valamennyi külföldi látogatását elhalasztotta.

A harmadik szintű készültség Budapestet is elérte, már hétfőn este 8 órától lezárták a budai és a pesti alsó rakpartot is. Karácsony Gergely főpolgármester az évtized legsúlyosabb árhullámáról beszélt. Vasárnapra már túl voltunk a tetőzésen - legalábbis a fővárosban. 

A Dunán jellemzően 5-8 nap alatt vonul le az árhullám, a vízügy szóvivője már a hét elején úgy prognosztizálta, hogy most ennél is hosszabb idővel kell számolni.  

A termés köszöni, jól van

Kiderült közben az is, hogy az elmúlt héten sem sikerült közeledni a békéhez az ukrajnai háborúban. Kölcsönösen lőtték egymást az oroszok és ukránok - kiderült, hogy csaknem egymillió áldozata van már a harcoknak. Persze ettől még Ukrajnában sem áll meg az élet, éppen pénteken közölték, hogy csaknem négyszer több búzát takarítottak be, mint amennyit az ukránok elfogyasztanak. Mindezt Gyenyisz Smihal miniszterelnök jelentette be a kormányülésen. 

- Ez lehetővé teszi számunkra, hogy sok ország élelmezésbiztonságának garantálója maradjunk – mondta Shmyhal. Ráadásul a kormány továbbra is különféle irányokban és módokon segíti az ukrán gazdákat és termelőket - írta meg az Ekonomicsna Pravda.

Ingünk-gatyánk rámegy, ha vége a háborúnak Ukrajnában

Miközben minden épeszű ember az Ukrajnában pusztító háború végét várja, van olyan gazdasági szektor, ahol drágulással számolnak a harcokat követő években. Ukrajna újjáépítéséével a kontinens építőipara nemcsak a dolgos kezeit, hanem az alapanyagait is elveszítheti, a kérdés az, hogy sikerül-e nekik az ukrajnai beruházásokból részesedést szerezni. 

A helyzet már most sem könnyű hazánkban: legutóbb a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) arról számolt be, hogy a hazai építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 6,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 2,8, az egyéb építményeké 10,6 százalékkal csökkent. 

Reménykedésre adhat okot, hogy a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 1 százalékkal nagyobb volt a júniusinál.

Az viszont aggasztó, hogy az építőipar teljesítménye 2024-ben továbbra is csupán a 2021-es szintet ostromolja. 

Tavaly már elindult egyfajta normalizálódás, de a csúcsévhez képest is még mindig legjobb esetben 9 százalékos drágulás volt tapasztalható, amire aztán idén is 6 százalék ráépült. Most viszont már a legnagyobbak is rákényszerülnek az egymilliárdos munkára is, noha korábban 8-10 milliárd alatt nem vállaltak kivitelezést.

Ez az egyik ingatlanfejlesztő szerint azt eredményezi, hogy azok a középméretű cégek, amelyek eddig sikeresen működtek, olyan konkurenciával is szembesülnek, amely nagyobb szakmai tudással rendelkezik, professzionálisabb és így akár hatékonyabb is.

Az építőipar számára ez egy valódi probléma 

– fogalmazott az Economxnak nyilatkozó szakember.

Ha végre befejeződik a háború, Ukrajnában egy jelentős helyreállítási igény fog felmerülni, ami óriási keresletet fog jelenteni mind az alapanyagok, mind a jó szakemberek vonatkozásában. Ez ki fog hatni a magyarországi ingatlanárakra is és további jelentős áremelkedést okozhat

Az építőiparban arra számítanak, hogy a háború után egyszerűen eltűnnek majd a szakemberek az országból. Az alapanyagok is tovább drágulnak majd. 

Pakson sem mindig az áram ver ki biztosítékot

Sokkal inkább egy 60 milliós végkielégítés, fideszes belháború is kezdődött miatta. Paks két kormánypárti alpolgármestere kezdeményezte Szabó Péter fideszes polgármester kizárását a Fideszből, miután a hónap végén hivatalát elhagyó polgármester több mint 60 milliós jutalom mellett felmentette a főjegyzőt. A polgármester ezt azzal indokolta, hogy a főjegyző 1991. január 1. óta látja el főjegyzői feladatait Pakson, tehát több, mint 33 éve, hasonlóra pedig nincs, vagy nagyon kevés példa van az országban. Az atomerőműnek helyet adó városban egyébként váltás lesz, az MSZP tagjaként, a Paksi Deák Ferenc Egyesület színeiben induló Heringes Anita, június 9-én 47,96 százalékot szerezve győzte le a polgármester-választáson a kormánypárti riválisát. 

Terézváros döntött, kérdés, hogy mi van a kormány asztalán

Hétfőn hajnalban derült ki, hogy a terézvárosi Airbnb-típusú szálláshelyek betiltásáról szóló ügydöntő szavazáson a helyiek ajtót mutattak a rövid távú szálláskiadásnak. 

A szavazáson két hét alatt 6083 terézvárosi voksolt, 54 százalékuk, 3265-en szavaztak igennel, 2818-an pedig nemmel.

Soproni Tamás Facebook posztjában úgy fogalmazott, hogy előkészítjük azt a rendelettervezetet, amelynek értelmében Terézvárosban nulla napban határozzuk meg a kiadható napok számát az egyéb és magánszálláshelyek esetén.

Terézváros polgármestere hozzátette, a rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.

A múlt héten megkérdeztük a magyarokat, betiltanák-e az Airbnb-lakásokat – meglepő eredményt kaptunk. A Pulzus Kutató segítségével megmértük, miként döntenének Magyarországon az emberek, ha a rövid távú szálláskiadásról lenne népszavazás.

  • A legtöbb válaszoló tanácstalan volt, 42 százalékuk nem tudott dűlőre jutni a kérdést illetően,
  • 38 százalék határozottan állítja, hogy nem tiltaná be ezt a működést,
  • 20 százalékuk szerint viszont igenis meg kell szüntetni ezt a lehetőséget.

Bár a bizonytalanok rengetegen voltak, a maradék szavazók közül majdnem kétszer többen tartanák meg az Airbnb-lakásokat, mint amennyien eltörölnék azokat.

Mindenki erre várt: elindult az amerikai kamatvagdosás

Szerdán magyar idő szerint este nyolc órakor érkezett az év legizgalmasabb kamatdöntő ülése: hosszú várakozás után sor került az első kamatvágásra, melynek mértéke mindjárt 50 bázispont lett. A Fed elnöke hangsúlyozta: eddig türelmesek voltak, látni akarták, mennyire érték el céljaikat, és a nagyobb mértékű csökkentést tartották indokoltnak.

Az alapkamat 5 százalék alá került: a 4,75-5,00 százalékos sávba, míg eddig egy éven át 5,25-5,50 százalék volt.

A Fed közleményében jelezte, hogy a cél továbbra is a 2 százalékos inflációs szint hosszabb távon is, emellett a maximális foglalkoztatási szint fenntartása. A gazdasági kilátások bizonytalanok, ugyanakkor a kamatdöntő bizottság egyre biztosabb az inflációs cél elérésében, ami összességében indokolja az 50 bázispontos csökkentést. 

És akkor jöhet az összehasonlítgatás...

A hét közepén az is napvilágot látott egy újabb adat, méghozzá, hogy augusztusban az előzetes becsléssel összhangban lassult az éves infláció az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat ismertetett végleges adatai alapján.

Az euróövezet éves inflációs rátája augusztusban 2,2 százalékra mérséklődött a júliusi 2,6 százalékról

Egy évvel korábban, tavaly augusztusban 5,2 százalék volt az euróövezeti fogyasztói árindex éves emelkedésének mértéke.

Havi összevetésben az euróövezetben 0,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak augusztusban, miután júliusban stagnálást jegyeztek fel. Az előzetes becslésben 0,2 százalékos adat szerepelt.

Az Eurostat közleménye szerint az energiaárak 3,0 százalékkal csökkentek tavaly augusztussal összevetve, miután júliusban 1,2 százalékos éves növekedést mértek.

Augusztusban a szolgáltatások ára nőtt a legnagyobb mértékben, 4,1 százalékkal a júliusi 4,0 százalékot követően.

Nagy Márton kérni ment, jöhet a munkáshitel

A  nemzetgazdasági miniszter egyeztetést tartott a Bankszövetséggel csütörtökön, és több kéréssel fordult a pénzintézetekhez.

A tárcavezető tájékoztatta a résztvevőket az előző heti Kormányinfón belengetett munkáshitel részleteiről, amely a 17 és 22 év közötti munkások számára nyújt a jövőben jelentős pályakezdési támogatást. A miniszter felkérte a bankok képviselőit, hogy megfelelő módon készüljenek fel a munkáshitel mielőbbi és sikeres közvetítésére.

Nagy Márton közölte azt is, hogy a lakhatási problémák megoldása, az
otthonteremtés továbbra is kiemelt prioritást jelent a kormány számára, ezért arra kérte a bankokat, hogy a lakáscélú hitelek THM szintjét önkéntes alapon szorítsák 5 százalék
alá.

Az adómentes borravaló garantálásához pedig biztosítani kell a megfelelő technikai
feltételeket. 

Növekedési pályán - majd jövőre

Ezen az egyeztetésen a  a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét is kielemezték: 2025-re a magyar GDP fokozatosan növekedési pályára állhat, a bővülés üteme elérheti a 3-5 százalék közötti szintet.

A külpiacok gyengélkedése persze nem jó, ez ránk is rossz hatással van, és elsősorban a német gazdaság kedvezőtlen teljesítménye árnyékolja be a gazdaságot. 

Ítéletet mondott az OECD: nagy bajban leszünk, ha Orbánék nem változtatnak

Megjelent az OECD legfrissebb, minden tagországra kiterjedő jelentése is. A kilátások globálisan ugyan javultak, de a növekedés a továbbiakban is szerény marad.

Számos megállapítás mellett annyi jó hír mindenképpen akad, hogy a reálkeresetek javulásnak indultak, és pozitív irányba fordult a kereskedelmi növekedés azzal, hogy az infláció mérséklődött. Egyes országok között azonban továbbra is vannak eltérések a fejlemények tekintetében. Főként Európában a gyengébb eredményeket ellensúlyozza az Egyesült Államok és számos feltörekvő piacgazdaság erős növekedése.

Tengernyi reformra lenne szükség Magyarországon?

Az OECD megjegyzi, hogy a prognoszták 2024-ben 2,1 százalékos, míg jövőre 2,8 százalékos GDP-növekedést várnak, miután az tavaly 0,9 százalékkal csökkent. Az alacsonyabb infláció és az alacsonyabb kamatok várhatóan támogatni fogják a magánfogyasztást és a beruházásokat is, azonban az egyik legfőbb bizonytalanságot a konszolidáció üteme és az uniós források folyósításáról szóló tárgyalások kimenetele okozza.

A jelentésben azt írják, hogy

a költségvetés mozgásterének helyreállításához, valamint az államadósság fenntarthatóságához további költségvetési konszolidációra lesz szükség,

amelynek elengedhetetlen része kell legyen az állami nyugdíjrendszer reformja.

„Én csak egy közvetítő vagyok...”

Mondhatni bombaként robban a hír, hogy több ezer személyhívó robbant fel közel egy időben Libanonban - az áldozatok mind a Hezbollah katonái illetve azok családtagjai voltak. A nyomok gyanúsan Izraelbe vezetnek, ám kiderült, hogy a „csipogókat” médiaértesülések szerint egy magyarországi cég gyárthatta. Vagy legalábbis köze lehetett a dologhoz.

A zuglói cégről villámgyorsan megtudta a sajtó, hogy egyetlen magánszemély tulajdonában van, tavaly 210 milliós árbevétel mellett 18 milliós adózott eredményt ért el.

Főtevékenysége egyébként üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás, de a könyvkiadástól a számítógépes játék kiadásán, almatermesztésen át az elektronikus cikkek gyártásáig szinte minden tevékenység megtalálható a cégkivonatban.

Az NBC időközben elérte a magyar cég impozáns LinkedIn-skillekkel rendelkező vezetőjét, a magyar-olasz származású Cristiana Bársony-Arcidiaconót, aki megerősítette, hogy cége a valóban dolgozott a tajvani Gold Apollóval Amikor a személyhívókról és a robbanásokról kérdezték, azt felelte, hogy 

Nem én készítem a személyhívókat. Én csak közvetítő vagyok.

és simán lehet, hogy ezzel igazat is mondott.  

A magyarországi gyártást még aznak igyekezett cáfolni Kovács Zoltán, a kormány nemzetközi kommunikációért felelős szóvivője is. 

Persze könnyen lehet, hogy a magyar cég szerepe teljesen mellékes - a New York Times értesülése szerint hasonló szerepe lehetett, mint egy másik bolgár cégnek: az izraeli titkosszolgálat fedővállalkozása volt. Hogy a robbanóanyag miként került a készülékebe, azt továbbra is sűrű homály fedi. 

A nemzetközi sajtóvisszhang akkora, hogy nem csodálkoznánk, ha ez a hét is a személyhívóktól lenne hangos. 

Bérek, államháztartás, munkanélküliség - épül, szépül

Ám közben jöhetnek meglepő adatok is: hétfőn érkezik a KSH gyorsjelentése a júliusi keresetekről - sokan megtudhatják, hogy valójában mennyit is kellene keresniük. 

Beugrik a majom is a vízbe, jön a Pénzügyminisztérium részletes tájékoztatója az államháztartás központi alrendszerének 2024. augusztus végi helyzetéről. Az előzetes adatok alapján azonban már tudjuk: augusztus végéig az államháztartás központi alrendszere 2857,7 milliárd forintos hiánnyal zárt.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. is várhatóan bejelenti az egyik legnagyobb útfelújítási programját: országosan több mint 490 kilométernyi mellékút teljes körű felújítását indítják el. 

Kedden ismét az MNB döntésére érdemes majd figyelni: döntenek a kamatról - a forint is árgus szemekkel figyeli a fejleményeket. Augusztusban az MNB Monetáris Tanácsa nem változtatott az alapkamaton, amely így változatlanul 6,75 százalék.

Érkezik az AutoWallis Nyrt. első féléves eredményeit, azok hátterét, valamint az utóbbi időszak üzletfejlesztéseit, akvizícióit. Az MBH Befektetési Bank elemzői csapata elsőként ismerteti az AutoWallisról készített elemzését, valamint a legfrissebb iparági- és tőkepiaci trendeket. 

Pénteken lesz a turizmus világnapja, ebből az alkalmából az idegenforgalmi és vendéglátóipari szektort helyezik górcső alá. Nyilvánosságra hozzák az MBH Bank helyzetértékelését a turisztikai és vendéglátóipari szektor aktuális helyzetéről.

A hét utolsó munkanapján még számíthatunk két fontos adatra a KSH-tól: gyorstájékoztató várható az augusztusi foglalkoztatottságról és a munkanélküliségről. 2024 júliusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 20 ezerrel, 4 millió 765 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 209 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt.