A rejtőzködés nem magyar sajátosság, de ahogyan itthon használják a magántőkealapokat, az már hungarikum.

Magyarországon ezek az intézmények nemcsak a vagyonelrejtés, de a közpénzek kiszivattyúzásának is az eszközeivé váltak

– foglalta össze Zsembery Levente, a Budapesti Corvinus Egyetem docense a Transparency International (TI) Magyarország tanulmányát, amelyben a TI átfogó kutatása többek között arra kereste a választ: milyen jogszabályi és gyakorlati hiányosságok vezettek oda, hogy a magántőkealapok a gyakorlatban a legalizált vagyonelrejtés formájává váltak az elmúlt években. 

  • Míg 2016-ban mindössze 5,
  • és 2019-ben is csak 31 magántőkealap működött az országban,
  • addig 2020-ban már 57-re,
  • 2021-ben 89-re,
  • 2023-ra pedig 161-re nőtt a számuk.

Nemzetgazdasági szinten is kimutatható vagyon „halmozódott fel” a magántőkealapokban, a TI Magyarország becslése szerint

ez a vagyon ma már mintegy 2400 milliárd forint, ami a hazai GDP 3 százalékának felel meg

– írja a Telex.

A magántőkealapok jelenléte nem magyar sajátosság, a forma évek óta működik más országokban. Ideális esetben arra jönnek létre, hogy érett, jellemzően nem tőzsdei cégek többségi részesedésének megszerzését finanszírozzák (ellentétben a kockázatitőke-alapokkal, amelyek korai fázisban lévő vagy terjeszkedésre fókuszáló cégekre koncentrálnak). A befektetők célja tehát vállalkozások, vállalkozásrészek ideiglenes megszerzése, feltőkésítése, a befektetés pedig határozott időre történik.

Zsembery Levente szerint azonban

  • nemcsak az számít hungarikumnak, hogy mekkora vagyon összpontosul a hazai magántőkealapokban,
  • hanem az is, hogy itthon a befektetéseknek fordított a logikájuk: a források szinte maguktól megjelennek, kicsit úgy, mint amikor vagyonos külföldi milliárdosok létrehoznak maguknak egy vagyonkezelői csapatot a családi vagyon kezelésére.

A magántőkealapok egyik fontos tulajdonsága még, hogy a tulajdonosok kiléte nem nyilvános,  működésüknek versenyjogi következményei is vannak:

a rejtőzködés teret engedhet piactorzító vállalatfelvásárlásoknak, bennfentes ügyleteknek.

Ha nem tudni, kik a végső tulajdonosok, úgy tűnhet, hogy különböző tulajdonosai vannak a versengő vállalatoknak, miközben a valóságban lehetnek személyi átfedések.

Ez különösen érvényesülhet akkor, ha a tőkealapok állami tőkére tesznek szert úgy, hogy a tulajdonosi háttér nem látható. A TI Magyarország Tenderbajnok projektjének tanúsága szerint a vizsgált források 4,8 százalékát nyerték el olyan ajánlattevők, amelyek tulajdonosa tőkealap volt.

A közpénzekhez való hozzáférésről szólva a cikkből kiderül:

a privát tőkealapok és az általuk tulajdonolt társaságok itthon az óvatos becslések szerint is megdöbbentő mértékben nyernek el közpénzeket közbeszerzéseken és állami támogatásokon keresztül.

Egyelőre úgy tűnik, a magántőkealapok még sokáig velünk maradnak, a TI Magyarország tanulmánya ezek szabályozására ajánlásokat is megfogalmazott.