Hiába az élelmiszeripar innovációja, a legújabb technológiák és a befektetett dollármilliárdok, egyre több jel utal arra, hogy elmarad a húspiac nagy reformja, mivel több milliárd ember asztalára továbbra is a hagyományos hús kerül. Közben egyre kevesebbeknek ízlik az alternatív, növényi alapanyagokból készített hús.

A kinézetre a hagyományos hússal szinte teljesen azonos termékeket gyártó legnagyobb piaci szereplő, 

az amerikai Beyond Meat vállalat eladásai 30 százalékkal maradtak el 2023 második negyedévében a tavalyi év azonos időszakának forgalmától. Az Egyesült Államokban még ennél is nagyobb volt a visszaesés: egy év alatt 40 százalékkal csökkent a kereslet

– derül ki a cég második negyedéves beszámolójából. Az egyelőre nem egyértelmű, mi az oka az óriási visszaesésnek, eltérő forgatókönyveket hangoztatnak a vegánok, mint az állattartást támogatók.

A világ a hagyományos hús mellett döntött

A húsmentesen táplálkozó vegánok és vegetáriánusok legnagyobb európai érdekképviselete, az European Vegetarian Union a növényi fehérjéből előállított húskészítményeket gyártók augusztus elején ismertetett második negyedéves jelentései alapján úgy véli, a kereslet komoly visszaesése csak átmeneti.

A európai ernyőszervezet szerint a 30-50 százalékos forgalomcsökkenésnek két oka van.

  1. Az elmúlt két-három évben hirtelen nőtt a kereslet a növényi húsalternatívák iránt és most a turbulens folyamat korrekciója zajlik.
  2. A megélhetési költségek jelentős emelkedése miatt a háztartások csak átmenetileg tértek vissza a jóval olcsóbb hagyományos húsfélék fogyasztásához.

Az European Vegetarian Union elemzése rámutatott, hogy a hagyományos húsok ára is emelkedett, és a kereslet az állati eredetű élelmiszerek iránt is csökkent. A szervezet szerint mindez arra utal, hogy a globális élelmiszerlánc mostani formája fenntarthatatlan. Egy-két éven belül tovább folytatódhat a húsalternatívák népszerűségének növekedése, elsősorban a jóval környezettudatosabb fiatal generációk körében.

Alternatív hamburgerpogácsa: rosszízű és drága

A növényi alapanyagokból készült húsutánzatok a Covid-19 járvány előtti években hódították meg először az éttermeket, majd az üzleteket. Így ezek rendszeres fogyasztásának hosszútávú hatásairól még nincsenek érdemi tapasztalatok. 

A felmérések szerint a kezdeti nagy érdeklődés ellenére kevesen fogyasztanak rendszeresen növényi húshelyettesítőket. Ennek legfőbb oka, hogy ezek a műhúsok noha ugyanúgy néznek ki, mint a hagyományos húsok, az ízük teljesen más, sokkal rosszabb.

A PETA (People for the Ethical Treatment of Animals) tüntetése Londonban, a Vegán Világnapon. A vegán aktivisták célja, hogy felhívják a figyelmet a húsipar borzalmaira
A PETA (People for the Ethical Treatment of Animals) tüntetése Londonban, a Vegán Világnapon. A vegán aktivisták célja, hogy felhívják a figyelmet a húsipar borzalmaira

A vegetáriánusok és vegánok körében szintén nem mutatkozik érdemi kereslet, mivel az érintettek korábban sem fogyasztottak húst, így alternatív készítményekre sincs különösebb igényük.

Az íz mellett az ár is sokakat elriaszt: az alternatívák kétszer, háromszor többe kerülnek, mint állati eredetű megfelelőjük. Ennek oka elsősorban a jóval magasabb előállítási költség, amelyet a gyártók az újabb, egyre kifinomultabb gyártási technológiákkal próbálnak leszorítani.

A környezetnek jó, az emberi szervezetnek kevésbé

A rendszeresen vegánhúst fogyasztóknál ráadásul egyre gyakoribbak a gyomorpanaszok, de sokakban allergiás reakciót is kivált a növényi hús. Sok szakemberek emiatt már nem támogatja a növényi fehérjék fogyasztását, sőt, egyre többen vallják, hogy az állati eredetű fehérjék nem pótolhatók más forrásokból.

A növényi alapú húsok rendszeres fogyasztóinak az emésztőrendszeri panaszait az érintett termékek ultrafeldolgozottsága okozhatja.

Egy élelmiszer akkor ultrafeldolgozott, ha az alapanyagok mellett többféle kivonatot is hozzáadnak, például zsírokat, keményítőket, tartósítószereket, vagy színezékeket.

A másik kockázatot az jelenti, hogy az alapanyagok ismeretén túl nincs érdemi információ arról, hogy pontosan hogyan készülnek az alternatív húsok és milyen eljárással sikerül elérni, hogy úgy nézzenek ki, mint a hagyományosak.

 

Tálcán kínálták az emberhúst Zamárdiban

Az állatjogi aktivisták ezúttal sem fogták vissza magukat: horrorisztikus látványt nyújtott a művérrel leöntött, csomagolt emberhús. Bővebben >>>

Az alternatív fehérjeforrások előnye éghajlatra és környezetre gyakorolt előnye továbbra is vitathatatlan. A húsfogyasztást ellenző mozgalmak rendszeresen hangsúlyozzák az állattatás környezetre gyakorolt káros hatásait és a nagy mennyiségű károsanyag-kibocsátást, elsősorban a szarvasmarhatartás miatt. Ezzel szemben a növényi alternatívák a gyártók szerint akár 90 százalékkal is kisebb terhelést jelentenek a környezetre, mint az állattartás.

Miből készül a műhús?

A gyártási eljárást a gyártók nem teszik közzé, így az elkészítés módjáról nincsenek információk. Az összetevőket ugyanakkor ismerjük: a marhahúspogácsa növényi változatának

  • alapanyaga lehet a borsó, a különböző babfélék, a búza vagy a rizs is.
  • Zsiradékként kakaóvajat, kókuszolajat és repceolajat tartalmaznak.
  • Az állagért és a textúráért a burgonyakeményítő és a metilcellulóz felel.
  • Színezékként pedig céklalevet vagy almasűrítményt használnak fel.
  • Tartalmaznak ásványi anyagokat is, legtöbbször sót, vasat és kálium-kloridot.

A növényi fehérje is lehet hús?

Hamarosan pontot tehet az Európai Bíróság egy évek óta húzódó vita végére:

nevezhető-e a növényi fehérjékből készült termék húsnak, például hívhatunk-e egy ilyen élelmiszert vegán húspogácsának?

Az élelmiszerek címkézése és a termékek jelölése az Európai Unió hatáskörébe tartozik. A növényi és állati eredetű fehérjék egyértelmű megkülönböztetésére ugyanakkor nincs szabály. Az Európai Parlament 2020-ban elutasította azt az előterjesztést, amely megtiltotta volna az alternatív fehérjefélék címkéjén azokat az elnevezéseket, amelyek utalhatnak a hagyományos húskészítményekre is.

Így például tilos lett volna a vegán kolbász, a növényi hús és más hasonló termékjelölés, mivel az előterjesztők szerint a nem egyértelmű feliratok megtévesztik a fogyasztókat.

Az Európai Parlament állásfoglalására válaszul Franciaország saját hatáskörben tette kötelezővé az egyértelmű termékjelölést: csak azt az élelmiszert lehet húsnak nevezni, amely állati eredetű alapanyagból készült.

A francia államtanács, vagyis a legfelsőbb bíróság az egységes uniós szabályozás érdekében fordult az Európai Bírósághoz, amely belátható időn belül döntést hoz – írja az Euractiv.

A korábbi tapasztalatok alapján az Európai Bíróság várhatóan azt mondja ki, hogy a hagyományos húskészítményeket és a növényi fehérjéből készült élelmiszereket egyértelműen meg kell különböztetni.

Egy 2017-ben meghozott döntésében a testület kimondta, hogy a növényi alapú – például a szója, a zab vagy a tofu – termékek nem kerülhetnek forgalomba tejtermékekként, csak azok az élelmiszerek amelyek valódi tejet tartalmaznak, mint például a vaj és a joghurt.

Ez alapján várhatóan a jövőben a vegaburger címkéjén nem szerepelhet a hús és a húskészítmény kifejezés, de a növényi kolbász felirat is megtévesztheti a fogyasztókat.