Tavaly a kormány azt kommunikálta, „2023 az infláció letörésének éve volt és 2024 a gazdasági növekedés éve lesz”, az idei év elején pedig 3-4 százalékos gazdasági növekedést jósoltak. Azóta viszont jóval óvatosabb becsléseket tesznek.
Márciusban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már csak 2,5 százalék körüli növekedésről beszélt, majd az Indexnek adott legfrissebb, augusztusi interjúban már csak 2 százalék körüli bővülést jelölt meg.
Varga Mihály pénzügyminiszter pusztán 1,8-2,2 százalékos növekedést vár az idei évre, és még ez is egy optimista becslés, hiszen például a lapunknak nyilatkozó Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza pusztán 1,5 százalékos növekedést vár idén, de az ING is 1,5 százalékra teszi ezt a számot.
A csökkenő optimizmusnak bőven van oka, ugyanis több olyan adat érkezett az elmúlt időszakban, amely az elemzői várakozásoknak negatív irányban mondott ellent.
Hidegzuhanyként érkezett július végén a második negyedéves GDP-adat, mert ugyan éves szinten 1,3 százalékkal nőtt, viszont az előző negyedévhez képest 0,2 százalékkal csökkent, azaz gyengült a gazdaság teljesítménye. A szakértők növekedésre számítottak az előző negyedévhez képest, ennek pedig a szöges ellentéte történt.
Augusztus elején pedig megtudtuk, hogy júniusban az ipari termelés volumene naptárhatással kiigazítva 3,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Jól látszik, hogy az ipar a második negyedévben érdemben visszahúzta a gazdaság növekedését.
Az is látszik, hogy a német gazdaság, mint legfontosabb exportpiac helyzete továbbra is meghatározó, érdemi együttmozgás van a magyar és a német adatok között. A német gazdaság gyengélkedése visszahúzza a magyar teljesítményt is. A júniusi hazai kiskereskedelmi adatokból pedig kiderült, hogy forgalom volumene 0,1 százalékkal mérséklődött az előző hónaphoz viszonyítva. Ezzel a kormány egyik fő ellensége, az óvatossági motívum (azaz, hogy a jövedelmünkhöz viszonyítva keveset fogyasztunk), továbbra is erős.
A fogyasztásnál a reálkeresetek 10 százalék feletti növekedése lehetővé tenne jóval nagyobb bővülést, de ez egyelőre eddig is elmaradt, a lakosság inkább megtakarított
– világított rá lapunknak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Újabb pofont kapott a kormány növekedési célja
Csütörtök reggel megérkezett a KSH második negyedévre vonatkozó beruházási adatsora, és kijelenthetjük, hogy ilyen gyászos beruházási adatokat még nem láttunk, amióta a KSH vezeti a beruházási idősorokat (2019). A második negyedévben a beruházások a vártnál jóval kedvezőtlenebbül alakultak, volumenük negyedéves alapon 7,0, míg éves alapon 16,8 százalékkal esett vissza.
Bár a beruházások az első negyedévben sem alakultak kedvezően (9,6 százalék volt a csökkenés), az építőipar teljesítményének 8,2 százalékos bővüléséből ennél jobb eredményre lehetett volna következtetni.
Ha visszább megyünk az időben, akkor a 2008-as válságot követően lehetett ennél alacsonyabb a beruházási aktivitás, hiszen akkor még annyira sem volt hitelezés, mint most (devizahitelezés hatásai), illetve ott egy sokkal elhúzódóbb válsággal néztünk szembe, ami Magyarországot különösen is megviselte
– világított rá lapunknak Regős Gábor. A szakértő szerint a beruházások alakulásának jelentős szerepe lehetett a vártnál kedvezőtlenebb második negyedéves GDP-adatban. Bár a KSH ilyenkor még nem közli a részletes beruházási adatokat, az építőipar kedvező teljesítményéből arra következtethetünk, hogy a gépberuházások esetében lehetett igen jelentős a visszaesés.
Ennek magyarázata lehet a viszonylag magas bázis is: míg egy évvel korábban az építési beruházások volumene közel negyedével esett vissza, addig a gépberuházások, ha csak minimálisan is, de növekedtek.
Azóta viszont a jelek szerint kifutottak a hatékonyságnövelési, gépbeszerzési pályázatok, pályázati támogatás nélkül pedig a vállalkozások kevésbé hajlamosak beruházásokat végrehajtani, de a kedvezőtlen külső környezet sem segíti a beruházásokat, hiszen ha bizonytalan a kereslet a termékre, nem biztos, hogy van értelme beruházni
– magyarázta Regős, aki szerint ezt támasztják alá a külkereskedelmi adatok is: a gépberuházások importigénye nagy, így ezek visszaesése a behozatalt a kismértékben növekvő fogyasztás ellenére is visszahúzza.
A KSH tájékoztatójában egyébként kiemeli a feldolgozóipart, a szállítás, raktározást és a kereskedelmet, mint ahol a legjobban visszaesett a beruházások volumene – a feldolgozóipar súlya pedig jelentős a beruházásokon belül, így ez a teljes volument is visszahúzta. Növekedett ugyanakkor a közigazgatás, az energiaipar, illetve az ingatlanügyletek beruházási aktivitása – itt jobban megjelenhetett az építőipar teljesítménye.
Ez egyben azt is jelenti, hogy nem az állam beruházási aktivitása okozta elsősorban a visszaesést.
A Gránit Alapkezelő előrjelzése szerint a mai adatok alapján a következő időszakban a beruházások éves alapon várhatóan továbbra is visszaesést mutatnak majd, ez pedig kockázatot jelent a növekedés szempontjából rövid és középtávon is. A jelek szerint a vállalkozások nem ítélik elég jónak a gazdasági környezetet a beruházásokhoz, inkább kivárnák, illetve várják a pályázati forrásokat. „A monetáris kondíciók mérséklése önmagában tehát alig tudott csak segíteni a beruházások fellendítésén" – mutatott rá Regős Gábor.