Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a KSH adatait értékelve például inkább a Nemzeti Banknak üzent, mint fogalmazott, a háború, a szankciók és a multik árspekulációja az egekbe lökte az inflációt, amely olyan mértéket ért el, amely túlmutatott a jegybank eszköztárán, "ezért a kormány átvette az infláció elleni küzdelem feladatát és felelősségét". 

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium kiemelte, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján már októberben 9,9 százalékra csökkent az infláció mértéke, ráadásul a nyugdíjas fogyasztóiár index még kedvezőbb, 9,1 százalékos szintre süllyedt.

Kapcsolódó

Ezzel tehát a kormány lebirkózta, és egy számjegyűre csökkentette az inflációt, idő előtt teljesítve korábbi vállalását

– állapította meg Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. A minisztériumban külön eredményként kezelik, hogy az előző hónaphoz mérten az árak kismértékű, 0,1 százalékos csökkenése volt megfigyelhető. 0,1 százalékkal csökkent az élelmiszerek és 0,3 százalékkal a háztartási energia ára, illetve szeptemberhez képest a járműüzemanyagok ára 3,8 százalékot csökkent, hozzájárulva az infláció érdemi mérséklődéséhez.

Nagy Márton
Nagy Márton
Kép: MTI Fotó / Koszticsák Szilárd

Az azonban kimaradt a minisztériumi felsorolásból, hogy éves szinten az inflációt meghaladó mértékben drágultak az élelmiszerek (10,4 százalék) és az üzemanyag (30,2 százalék) ára is.

Az MBH vezető elemzője várakozásoknál kissé kedvező alakult az októberi inflációs adat. Horváth András elemzése szerint azzal, hogy 9,9 százalékra, másfél éves mélypontra mérséklődött az infláció októberben az előző hónapban mért 12,2 százalékos éves drágulási ütemről, míg az előző hónaphoz képesti átárazás -0,1 százalékos volt, az a vártnál is enyhébb árnyomásra utal a gazdaságban. Szintén az enyhülő inflációs nyomást jelzi, hogy a maginfláció 10,9 százalékra mérséklődött az előző havi 13,1 százalékról.

A gazdasági szakértő kiemelte, hogy

az inflációs kosáron belül 29 százalékos súlyt kitevő élelmiszerárak 10,4 százalékkal nőttek éves összevetésben,

ami érdemi lassulást mutat az idén márciusig tartó 40 százalék feletti dráguláshoz képest, ami részben bázishatások, részben pedig az egyre szélesebb körű árcsökkentések eredménye, a következő hónapokban egyre több élelmiszer ára csökkenhet a beszerzési árak visszaesése következtében. Az infláción belül 8 százalékos súllyal szereplő szeszesitalok és dohányáruk ára átlagosan 11,6 százalékkal emelkedett a legutolsó hónapban az egy évvel ezelőtti szinthez képest, a 4 százalékos súllyal szereplő ruházkodási cikkek árai 7,8 százalékkal nőttek – amelynek az emelkedésében a szezonalitás is szerepet játszik -, míg a 8 százalékos súlyt képviselő tartós fogyasztási cikkek árai 0,7 százalékkal emelkedtek. Az 5 százalékos súllyal szereplő háztartási energiaár 16,1 százalékkal csökkent, a 20 százalékos súlyt képviselő egyéb cikkek (gyógyszer, testápolás, kulturális cikkek, lakásfelszerelés) és üzemanyagok összevont kategória 16,5 százalékkal lett drágább,

míg a 26 százalékos súllyal a második legnagyobb kategóriát jelentő szolgáltatások áremelkedése 13,2 százalékos volt.

Ugyanakkor kiemelte azt is, hogy az üzemanyagárak emelkedése, valamint a szolgáltatok jelentős részénél továbbra is megfigyelhető áremelkedés mérséklik az infláció csökkenésének folyamatát, azonban összességében az év utolsó hónapjára így is kissé 7 százalék alatti árindexszel számolunk. Idén az éves átlagos inflációs ráta 17,8 százalék lehet, a jövő évben pedig az üzemanyagok év eleji jövedéki adóemelése ellenére 3,9 százalékos lehet az éves átlagos ráta, azonban a piaci szereplők év eleji átárazási döntéseinek mértéke hordozhat kockázatot - figyelmeztetett Horváth András, az MHB vezető elemzője.

Kép: Getty Images / Sean Gallup

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány gyorselemzésében pozitív fejleményként tekintettek arra, hogy az élelmiszerárak mellett járműüzemanyagok árai is visszafogták az inflációt októberben, havi szinten 3,8 százalékkal kerültek kevesebbe. Kiemelték azt is, hogy októberben a nyersolaj világpiaci ára szeptemberhez képest havi átlagban csökkent, mely pozitívan hatott a hazai benzin- és dízelárakra is. Ugyanakkor a forint dollárhoz viszonyított árfolyama emelkedett szeptemberről októberre, mely idehaza tompította a nyersolaj árcsökkenésének hatását. Fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy az üzemanyagok ára volatilis, hónapról hónapra jelentősen változhat a világpiaci események és kereslet-kínálat ingadozásai következtében. Éppen ezért – egyéb más tételek mellett – az infláció alapfolyamatát megragadó maginflációból ki is szűrik a statisztikai hivatalok (egyéb más, volatilis tényezők mellett). A hazai maginfláció havi szinten, vagyis szeptemberről októberre 0,3 százalékkal nőtt, míg éves viszonylatban 10,9 százalékra lassult az értéke - értékelte az Oeconomus. 

Az infláció szerkezete nagyjából megfelelt a vártnak - fogalmazott elemzésében Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője. Szerinte az októberi adat összességében beleillik a korábban kialakított várakozások sorába.

A dezinflációt egyelőre segítheti a jelenleg meglehetősen gyenge hazai konjunktúra.

Az év utolsó két hónapjában már elkezdhet lassulni a dezinfláció sebessége az előző hónapokban tapasztalthoz képest. A decemberi év/év index megközelítheti a 7 százalékot - olvasható az Erste jelentésében. 

Nagy János szerint előretekintve meghatározó lesz a jövő tavaszi árdinamika alakulása. Egyrészt az újra pozitívvá váló reálbérváltozás és ezzel együtt az ébredő belső kereslet ismét teret engedhet az átárazásoknak. Fontos faktor lesz a januári jövedékiadó-emelés az üzemanyagok terén és a környezetvédelmi termékdíj bevezetése is. Emellett számos vállalat vezeti be a visszatekintő inflációval történő árkorrekciót, ami a jövő év elején jelentősen tompíthatja az árdinamika lassulását és a tavaszi hónapokban befagyhat az inflációs index. Összességében 2024-ben is folytatódhat a dezinflációs folyamat, ám lényegesen lassabb sebességgel.

Jelenlegi várakozásunk szerint csak 2025-ben tér vissza a jegybanki célsávba a hazai fogyasztói árindex éves változása. Mindezek összessége szigorú monetáris politikát és ezzel a pozitív tartományban maradó előretekintő reálkamatot sugall az elkövetkező időszakban

- értékelt makrogazdasági elemző.

Önmagában az, hogy az infláció 9,9, vagy 10,1 százalékos, gazdaságpolitikai szempontból lényegtelen, ez csak egy politikai eredmény - fogalmazott az Economxnak Virovácz Péter, az ING Bank elemzője.

A tízszázalékos infláció nem azt jelenti, hogy csökkentek az árak, hanem hogy tízszázalékkal drágább az élet tavalyhoz képest

- hangsúlyozta, hozzátéve: az árstabilitás a 3 százalékos cél elérésénél jelenthető ki.

A pénzügyi szakértő felidézte, a lakosság számára az inflációs sokk 2021 óta tart, azóta jelentősen megváltozott a vásárlóerő. Szinte már szürreális,

de 2020 decemberéhez képest 63,2 százalékkal drágábbak az élelmiszerek.

Virovácz Péter szerint is legkorábban 2025 elsőfelében érhető el az árstabilizáció, a 2-3 százalékos infláció. 

Addig számos kockázati tényező ronthatja az infláció csökkenését, többek között a benzinár, a költségvetési hiány, a minimálbér 10-15 százalékkal történő emelése és annak költségvonzata, a betétdíjas rendszer, vagy épp a jövedéki adó jövő évi emelése. Az ING Bank elemzője szerint jövőre 5-6 százalékra süllyedhet le az infláció. 

Szerinte politikai narratíva kérdése, hogy a jelenlegi inflációs adatokat hogyan kezeli a közvélekedés. Ugyanakkor a KSH adatoknál sokkal hangsúlyosabb, milyen a társadalom inflációs érzete. Az a döntő, hogy az érzékelt infláció, amit nap mint nap tapasztalunk a boltokban, mikor lesz a háztartások számára kigazdálkokdhatatlan - magyarázta.