Az euróövezeti infláció tavaly októberben érte el a zenitjét 10,6 százalékkal, miközben teljes tagállami összehasonlításban 11,5 százalékos volt a csúcs. Egy év alatt a drágulás üteme 2,9, illetve 3,6 százalékra lassult – írja az Euronews.
Ehhez képest az élelmiszerek inflációja nem csökkent ekkorát, amely 2023 októberében még mindig 4,6 százalékos volt az euróövezetben, (az EU egészét nézve 4 százalékos). Még egy beszédes adat, hogy mekkora tehertétel az élelmiszerek árának drágulása: a 2008-as válság mélypontján is legfeljebb 4,4 százalék volt az unióban tapasztalható csúcsinfláció.
Az élelmiszer-infláció 10 országból 9-ben meghaladta az általános inflációt.
Az élelmiszerek, – beleértve az alkoholmentes italokat is – inflációja 2023 márciusában érte el a csúcsát az EU-ban: ekkor ütötte meg a 19,2 százalékot. Amióta az Eurostat, az unió statisztikai hivatala 1997 óta rögzíti az adatokat, még sosem mértek ekkora különbséget az általános infláció és az élelmiszerek inflációja között, mint az elmúlt 12 hónapban.
2023 októberében az élelmiszerek éves inflációja Európa 37 országából 33-ban meghaladta az általános inflációt.
A négy legnépesebb uniós államot vizsgálva kiderül, hogy Németországban (3,7 százalék), és Franciaországban (3,5 százalék) éves élelmiszer-inflációja az uniós átlag alatt maradt, míg Spanyolországban (5,9 százalék) és Olaszországban (4,9 százalék) viszont felette volt.
Az élelmiszerek éves drágulási üteme azonban 14 uniós tagállamban, köztük Görögországban, Belgiumban, Spanyolországban és Franciaországban is 75 százalék felett alakult.