Nem látni a drágulás végét

Kedd reggel megrázó inflációs adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal: 2025 februárjában egy év alatt átlagosan 7 százalékkal nőtt az élelmiszerek ára. A legnagyobb mértékben a liszt drágult, mintegy 44 százalékkal. A szolgáltatások árai emellett 9,2 százalékkal emelkedtek, ebben is kirívóan nagy, 16,8 százalékos volt a postai szolgáltatások drágulása.

Az adat havi szinten is aggasztó, mivel januárhoz viszonyítva egy hónap alatt is átlagosan 0,8 százalékkal növekedtek a fogyasztói árak, az élelmiszerek 1,2 százalékkal.

Kapcsolódó

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már a Macronomx konferencián is arról beszélt, hogy brutális élelmiszer-drágulás, azaz egyfajta meglepetés-infláció érkezik, ahogy ez már a januári inflációs adatokból is jól leírható volt.

Bár már hetekkel ezelőtt is a szőnyeg szélére állította az élelmiszerláncokat a kormány, a februári adatok megjelenése után Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy nem várnak tovább: március 17-től árrésstopot vezetnek be 30 alapvető élelmiszerre. Az intézkedés május közepéig marad hatályban, és ha szükséges, akkor folytatják.

Az intézkedés értelmében a megjelelölt 30 termék esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot. A kormányfő szerint az elmúlt időszakban a tojás estén ez 40, a vaj és a tejföl esetében pedig 80 százalék volt.

Nagy Márton egy háttérbeszélgetés során azt mondta, a ceteris paribus elv alapján csaknem 10-15 százalékos csökkenést vár az élelmiszer-inflációs kosárban a kormány, ami a teljes inflációt 2 százalékponttal csökkentheti.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára az Economxnak az intézkedés kapcsán azt mondta, ehhez az inflációs adathoz a korábbi árstop hatása is hozzájárult, a kedvezőtlen adat pedig az éves összehasonlításra vonatkozik, a hónap-hónap infláció kapcsán már van csökkenés.

Kozák Tamás azt mondta, a vállalatok már vizsgálják a további árcsökkentés lehetőségét, ugyanakkor szerinte semmi estre sem lenne jó egy újabb adminisztratív beavatkozás, hiszen ha az árréskorlátozás után is folytatódik a beszállítói árak emelkedése, akkor ez további veszteségforrást jelent a kereskedőnél. Viszont a beszállítókon rengeteg múlik.

Az ipar lábadozik, az építőipar nem tud talpra állni

Az előző év azonos időszakához képest 3,9 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki adatai szerint. Tavaly decemberben az ipari termelés 5,3 százalékkal csökkent az előző évhez képest.

Míg az ipari export volumene 5,7 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál, addig az ipar belföldi értékesítése 3,9, a feldolgozóiparé 3,1 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjában mértnél.. A feldolgozóipar termelése 3,7 százalékkal esett vissza, ezen belül pedig a járműgyártás volumene 3 százalékkal mérséklődött.

Az építőipar még ennél is rosszabbul teljesített: az egy évvel korábbihoz képest 9,6 százalékkal lett kisebb 2025 januárjában, ugyanakkor az előző hónaphoz, azaz 2024 decemberéhez képest 1,6 százalékkal volt nagyobb.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az idei évre vonatkozó várakozásaival kapcsolatban azt mondta a héten, hogy az idei lesz a harmadik lejtmenetes éve az építőiparnak, 10-12 ezer új lakást adnak majd át, 180 ezer lakásfelújítás várható, ez pedig jelentős csökkenést jelent. A szakértő szerint a lakásfelújításokat ugyanakkor az Otthonfelújítási Program és a  vidéki otthontámogatási program felerősítheti, ennek a hatása azonban még nem prognosztizálható az év elején.

Nem kérnek az európaiak Amerikából

Miután rendeződött a kanadai Ontario tartomány és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi vita, Donald Trump amerikai elnök mégsem duplázta meg a kanadai acélra és alumíniumra kivetett vámokat, így azok továbbra is 25 százalékosak.

Ettől függetlenül az amerikai elnök agresszív protekcionista kereskedelempolitikája nem várt hatást váltott ki Európában: az öreg kontinens több országában ugyanis elkezdték háttérbe szorítani az Egyesült Államokból érkező termékeket. Dániában például a legnagyobb élelmiszerbolthálózatot üzemeltető cégcsoport már bejelentette, hogy a vevőik igényeinek megfelelve mostantól külön felmatricázzák a kínálatukban az Európából származó termékeket. Németországban pedig már a rendszeresen vásárlók több mint 50 százaléka hajlik afelé, hogy bojkottálják az amerikai termékeket.

Felkészülnek a jegybankok

Ezen a héten inkább nemzetközi szempontból lesz érdekes: a svájci jegybank, az Egyesült Királyság központi bankja, valamint a Federal Reserve is kamatdöntés előtt áll, továbbá az újabb ZEW index is érkezik.

Orbán Viktor óriásit kockáztat vagy így szolgáltat igazságot?

Politikai és gazdasági elemzőket kérdeztünk arról, hogy milyen hatása lehet a kormányzat legújabb infláció elleni küzdelmének. Vajon Orbán Viktor legyőzheti az élelmiszerárak további elszabadulását? Vagy túl nagy ára lesz a kudarcnak?
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.