A KSH tájékoztatása szerint tavaly decemberben a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, novemberhez viszonyítva pedig átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek. Az elmúlt tizenkét hónap alatt, 2022 decemberéhez viszonyítva az élelmiszerek ára 4,8 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a cukoré (42,1 százalékkal), a csokoládé és kakaóé (17,2 százalékkal), az alkoholmentes üdítőitaloké (16,1 százalékkal), valamint a kávéé (14,1százalékkal) drágult.

A termékcsoporton belül csökkent az ára:

  • a tojás 18,1 
  • a liszt 17,8
  •  a sajt 15,5
  • a vaj és vajkrém 14,5,
  • a száraztészta 11,
  • a tej 10,3 százalékkal  csökkent.

További részletekért KATTINTSON IDE!

Kapcsolódó

A lényeg az ember

A KSH tájékoztatás szerint 2023-ban az előző évhez képest a fogyasztói árak átlagosan 17,6 százalékkal nőttek, ezen belül a legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágultak, 25,9 százalékkal. Virovácz Péter ezzel kapcsolatban az Economxnak kiemelte, hogy az élelmiszer-drágulás láthatóan messze az átlag feletti volt 2023-ban, de ebben nincs meglepő, hiszen voltak olyan hónapok, amikor bőven negyven százalék felett is járt az áremelkedés üteme. Ezt azt jelenti, hogy 2023 folyamán negyedével drágultak az élelmiszerek, és mivel a fizetések nem nőttek ilyen mértékben, így kijelenthető, hogy tavaly egyértelműen csökkent az élelmiszerekre elkölthető jövedelem mértéke. Bár még nem ismerjük még a 2023-as adatokat,

szinte borítékolható a reálbér csökkenés.

Az ING elemzője szerint ez magyarázza, hogy 2023-ban bezuhant a fogyasztás, hogy rosszul teljesített a kiskereskedelem. Az inflációs sokk abszolút áthatotta a teljes gazdasági teljesítményt – fogalmazott.

Pusztán az, hogy a decemberi-decemberi infláció 5,5 százalékos, az önmagában az átlagember számára nem mond semmit, hiszen nem ez bír jelentőséggel, amikor kéthetente tankolunk a benzinkúton, vagy azt tapasztaljuk, mennyivel drágul a reggelente vásárolt kefir

– nézett a számok mögé a szakértő. A fogyasztói árindex egy kreált mutató, és elsősorban a gazdaságpolitika számára fontos, egy olyan fogyasztói kosárra épül, ami a valóságban nem is létezhet.
Hiszen ki az, aki minden egyes hónapban vásárol új autót, használt autót, dohányzik, iszik és még mindenféle élelmiszerből is fogyaszt?
- mutatott rá. A politikusok, statisztikusok, elemzők számára mutat egy állapotot a gazdaságról, de a mindennapi emberek számára maximum csak azt tudja igazolni, vagy cáfolni, amit ők mit éreznek a saját bőrükön, azaz kijönnek-e a hónap végén az otthoni büdzséből.

Az előttünk álló évvel kapcsolatban arról beszélt, hogy az infláció várhatóan 4-6 százalék között mozog majd, és a bérnövekedésnek köszönhetően a háztartások jó esetben hónapról hónapra azt tapasztalhatják, hogy egyre kedvezőbb lesz az anyagi helyzetük – fogalmazott Virovácz Péter, hangsúlyozva, hogy persze ez is csak egy általánosítás, nem minden háztartást érint egyformán az átlagbér-növekedés.

De nemzetgazdasági szinten elmondható, 2024 egy sokkal jobb év lesz, mint a tavalyi, legalábbis nem tapasztalhatunk extrém magas inflációt.

Ugyanakkor ez 4-6 százalék még mindig jóval magasabb annál, amit jegybank célként 3 százalékban meghatároz, és ami hosszú távon egy fenntartható áremelkedési ütemet jelent és nem veszélyezteti a gazdasági növekedést – fogalmazott ING elemzője.

Idén még drágulás is várható

Nagy János, az Erste bank makrogazdasági elemzője azt emelte ki, hogy az 5,5 százalékos index érdemben kedvezőbb, mint az 5,9 százalékos elemzői konszenzus. Ezzel szemben a maginfláció ismét emelkedett, ezúttal 0,2 százalékkal nőtt havi szinten, és így az éves magindex 7,6 százalékon állt a tavalyi év utolsó hónapjában.  

A friss tényadat kellemes meglepetés

- írta elemzésében. 

Kitért arra is, hogy az enyhén csökkenő árindex és a továbbra is támogató bázishatás együttese ismét jelentős csökkenést hozott az éves indexben. Ugyanakkor amellett, hogy az idei év elején még kitart a bázishatás támogató szerepe, és várhatóan a már jóval magasabb havi drágulások ellenére is – amit az év eleji átárazások mellett a jövedéki adó emelése is hajt majd – tovább lassulhat az éves index, azonban ez csak ideig óráig marad velünk. 

Az 5 százalék alatti éves infláció akár már januárban megérkezhet, azonban valószínűleg nem lesz tartós. A támogató bázishatás kifulladásával legkésőbb a második negyedévben visszakanyarodhat az éves index 5 százalék fölé, és várhatóan ott is marad a 2024-es év hátralévő részében - fogalmazott Nagy János.

Az Erste szakértője szerint az sem kizárt, hogy tavasztól kezdődően az év során végig enyhén emelkedő/stagnáló számok látnak majd napvilágot, ám

ezzel együtt bizonytalan, hogy az idei, vagy a tavaly decemberi érték lesz-e az alacsonyabb.

A makrogazdasági elemző aláhúzta, az alapvárakozás szerint az MNB az idei év első ülésén várhatóan további 75 bázisponttal vágja le az alapkamatot: 10,0 százalékra. 

Harc a négy százalékért

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány gyorselemzésében azt emelte ki, hogy egy hónap alatt, vagyis 2023. novemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal, míg az élelmiszer árak átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek Magyarországon. 

Meglátásuk szerint utóbbiban szerepet játszottak a kiskereskedelmi árversenyt élénkítő kormányzati lépések is (például az online árfigyelő rendszer), ugyanakkor a korrigáló fogyasztás is az árazási politika módosítására késztethette az üzleteket. Éves szinten, vagyis 2022 decemberéhez mérten az élelmiszerek ára 4,8 százalékkal emelkedett, vagyis értelmezésük szerint jelentősen lassult az „élelmiszer-infláció” is.

Az Oeconomus két fontos eszközt nevezett meg:

  • Az online árfigyelő rendszer újabb 16 termékkategóriával bővül január 15-től: bekerülnek az ételallergiások által leggyakrabban fogyasztott laktóz- és gluténmentes termékek, valamint a marhahús is. Így január közepétől már összesen 78 termékkategóriában hasonlíthatják össze az árakat a vásárlók – tovább élénkítve és fenntartva az árversenyt.
  • Március 1-jétől az 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező élelmiszer-kereskedőknek figyelemfelhívó tájékoztatót kell kihelyezni, amennyiben egy termék kiszerelése csökkent – az intézkedés erősítheti a tudatos fogyasztást, ill. felhívja a figyelmet a zsugorfláció jelenségére.

Ön tudja, mi az a zsugorinfláció? Pedig jó lenne!

Egyre kisebbre csökkentik a gyártók a csomagolások méretét, ám az árak nem esnek ezzel arányosan, tehát ugyanazért az árért jutunk hozzá kevesebb mennyiséghez. Alaposan összementek ezek a termékek, ez bizony nem érzéki csalódás - KATTINTSON a részletekért!
A 2024-es év egyik fontos kérdése Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző szerint az lesz, hogyan sikerül a jegybanki cél felé terelni az inflációt, vagyis az, hogy

a pénzromlás üteme ne ragadjon be 5-6 százalék közötti szinten – mely negatív forgatókönyv bázishatásokból kiindulva akár reális is lehet.

Ugyanakkor alapvetően – jelenlegi információk alapján – 2024 második felében 4 százalék körül mozgó infláció várható bázishatásokból kiindulva.

S persze, ott van még a geopolitika is

Németh Dávid vezető makrogazdasági elemző (K&H Bank) szerint is alacsonyabb lett a vártnál a decemberi infláció, és az idén folytatódhat a lassulás, elképzelhető, hogy a tavaszi hónapokban 4 százalék körüli szintre csökkent a mutató.
A decemberi 5,5 százalékos eredmény meglepetést jelent, a piac ugyanis 5,9 százalékot várt. A vártnál jobb eredmény részben az élelmiszer- és üzemanyagárak alakulásának köszönhető, valamint a vezetékes gáz is segítette a havi infláció mutató lassulását
- fogalmazott a szakember.

Érdekes, de a piaci szolgáltatások esetében, havi alapon még mindig ütemesebb drágulás látható, mint a koronavírus-járvány előtt. Ez azt jelzi Németh Dávid szerint, hogy az emelkedő bérek továbbra is felfelé húzzák a szolgáltatások árait.

Az infláció idei alakulását nézve több bizonytalansággal is számolni kell. Például azzal, hogyan alakulnak az év eleji átárazások. 2023 elején kiugró drágulás volt, például a szolgáltatások, a tartós fogyasztási cikkek és az élelmiszerek havi alapon 1,1-2,8 százalékos áremelkedést mutattak, meghaladva a sokéves átlagot. Éppen ezért kérdéses, hogy ebben az évben mennyivel tudják növelni az árakat. Ezt befolyásolhatja, hogy a lakossági kereslet még mindig visszafogottnak mondható
- magyarázta a K&H elemzője. 

Ő is megerősítette, hogy a mostani kilátások szerint már januárban 5 százalék alá kerülhet az éves infláció. 

Van arra esély, hogy a tavaszi hónapokban akár a 4 százalék alá süllyedjen a mutató. Emellett továbbra is arra számítunk, hogy az év második felében viszont gyorsulás jöhet. Például a kialakuló geopolitikai feszültségek miatt az ellátási láncok ismét sérülhetnek, a szállítási költségek emelkedhetnek. Ráadásul a kereslet növekedésével a cégek is könnyebben háríthatják át a vásárlókra a költségek emelkedését

- közölte Németh Dávid. Összességében úgy látja, a 2024-ben az éves átlagos infláció akár 5 százalék alatt maradhat, míg a decemberi mutató átlépheti ezt a szintet.

A kormány érinthetetlen?

Utánamentünk annak is, hogy vajon az elmúlt évben tapasztalt inflációs sokk miért nem érezhető a kormánypártok támogatottságában. 

Bánki András szerint tíz-húsz év múlva a politikai kurzusokon is tanítani fogják a jelenlegi állapotot, hogy van egy olyan kormány, amelyik egy ilyen nehéz gazdasági helyzetben meg tudta őrizni a stabilitását, pedig ő is teljesen egyetért azzal az alapvető állítással, hogy a gazdasági helyzet befolyásolja leginkább a szavazópolgárok hajlandóságát. Ugyanakkor szerinte ez csak egy alaphelyzetben igaz. Most viszont a háború miatt

amit törvényszerűségnek neveznénk, az most Magyarországon nem érvényes

- utalt arra a Real-PR 93. közvélemény-kutató vezetője, hogy a kormánypártok sikeresen el tudták magyarázni a saját szavazótáboruknak, hogy ez egy különleges időszak, és az általános igazságok most nem érvényesek.