Kijózanító meglepetést okozhatnak az emelkedő üzemanyagárak

2023-ban az előző évhez képest átlagosan 17,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. A kormány már októberben teljesítette legfontosabb gazdasági vállalását, és egy számjegyűre apadt az infláció. Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök is megfogalmazta tavalyi évértékelő beszédében, a kormánynak két ellenség volt: „a háború és az infláció, őket kell legyőzni”. Utóbbit úgy értékelte, hogy nem csak teljesítette, hanem egyenesen „földbe döngölte”. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pedig februárban úgy fogalmazott, hogy „az infláció már nem akadályozza a gazdasági növekedés helyreállítását.”

Földre vitték az inflációt és tovább döngölik

Idén januárban a fogyasztói árak átlagosan 3,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, majd februárban újabb kismértékű csökkenés következett, 3,7 százalékra zsugorodott a pénzromlás üteme. Az Economx meghatározó szakértőket kérdezett arról, márciusban hogyan alakulhatott az infláció.

A konszenzus újabb, kismértékű csökkenésre számít éves bázison.

A márciusi havi adat kiemelten is fontos lesz az éves infláció szempontjából, jellemzően ekkorra zárulnak le a jelentősebb év eleji átárazások a vállalatok részéről, ekkor jelenik majd meg az inflációs adatban például a távközlési cégek árváltoztatása is – mutatott rá lapunknak Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior elemzője.

- jelezte az elemző, megjegyezve, hogy így ez lehetett sorban a harmadik hónap, amikor a pénzromlási ütem a jegybanki toleranciasávon belül alakult. A szakértő szerint márciusban havi alapon az üzemanyagárak csak minimálisan emelkedtek, így mindössze 0,1 százalékponttal járulhattak hozzá a havi ütemhez. Ezt arra alapozza, hogy az elmúlt időszakban tapasztalt üzemanyag-drágulás március 20-a után következett be, így arra számít, hogy annak hatása csak az áprilisi adatban jelenik majd meg érezhetően.

Nagyobb szerepe lehetett ellenben az áremelkedésben a telekommunikációs cégek kétszámjegyű, ámbár a tavalyi éves inflációtól kismértékben elmaradó áremelésének, amely havi alapon 0,2 százalékponttal járulhatott hozzá a pénzromlási ütemhez

– jelezte Molnár. Visszafoghatta viszont kismértékben az áremelkedést a közösségi közlekedés árazásának átalakítása, az országbérlet kiterjesztése a BKK járataira.

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója szerint a februári adat közelében lehet a március inflációs ráta, de azt is elképzelhetőnek tartja, hogy néhány tizeddel mérséklődik. Az előző hónaphoz képest emelkedést nem várnak éves bázison, a legrosszabb forgatókönyv esetében stagnálás következhet be, amit a gyengülő forint és az emelkedő üzemanyagárak magyaráznak leginkább. Emellett érdemes figyelembe venni a szolgáltatások átárazódását is.

Az üzemanyagárak növekedése számottevő volt márciusban is, és az árak felfelé történő korrekciója még biztosan nem ért véget

– jelezte a közgazdász. Hozzáfűzte, hogy mivel az üzemanyagok és az egyéb cikkek súlya a fogyasztói kosárban 20,2 százalék feletti, ezért a növekvő áraknak biztosan érdemi hatása van és lesz a havi és az éves inflációs adatra is. 

Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője szerint  az éves bázison számított infláció 3,5 százalékos lehetett márciusban. Úgy véli, hogy az üzemanyagárak emelkedése, illetve a háztartási energia fogyasztásból adódó áremelkedése húzhatta felfelé az elmúlt havi inflációt. A szakértő fél százalékos áremelkedésre számít februárhoz képest.

- világított rá Varga, aki szerint a fő kérdés, hogy a szolgáltatások ára miként alakult. 

Jobbágy Sándor, a Concorde vezető makrogazdasági elemzője szerint éves alapon márciusban 3,7 százalék lehetett az infláció, amely megegyezik a februári értékkel. A szakértő szerint a szolgáltatások árindexe jellemzően felfelé, a tartós fogyasztási cikkek lefelé húzzák a fő indexet. Az üzemanyagok és az élelmiszerek árváltozása átlag közeli vagy kissé az alatti lehetett. Havi szinten még magas, 0,6-0,7 százalékos áremelkedésre számít.

Év végére magasabb lesz az infláció, jövőre csökkenhet

Molnár kifejtette, hogy a tavalyi évi árcsökkenések bázisba kerülése nyomán – a nemzetközi trendeknek megfelelően – a következő hónapokban kismértékben gyorsulhat az áremelkedési ütem, azonban nem jelentősen, év végéig 6 százalék környékére, így várakozásaik szerint éves átlagban 4,7 százalék lehet az infláció.

A fogyasztóiár-index jövőre ismét mérséklődhet, éves átlagban 3,8 százalékra, miközben a jegybank 3 százalékos célját a nyári hónapokra érheti el

- véli a szakértő. Jobbágy Sándor szerint az év végére a mostaninál kissé magasabb, 5,0-5,5 százalék közötti lehet az éves bázisú index. Varga Zoltán éves bázison az év végén 5,7 százalékos inflációra számít, míg az éves átlagos inflációt 4,5 százalék körülre becsli.

Pásztor Szabolcs jelezte, hogy az Oeconomus éves szinten továbbra is a tervezett 4-5 százalék körüli inflációs adattal számol, akkor, ha a jelenleg ismert külső és belső tényezőket vesszük figyelembe.

Ha azonban a kőolajpiacon látványos kataklizma következik be és magasra szökik az üzemanyagár, akkor a korábbi becsléseket is át kell gondolni

– világított rá a közgazdász, aki szerint mindemellett a kiskereskedelmi forgalom tendenciáinak követése kimondottan érdekes lehet az inflációs pálya megértésében. Februárban az előző hónaphoz képest 0,6 százalékkal mérséklődött a forgalom, viszont 1,1 százalékkal az előző év azonos időszakához viszonyítva. „Tekintve, hogy a húsvéti készülődés márciusra esett, arra számítunk, hogy a kiskereskedelem, ha szerény mértékben is, de növekedni tudott, éves alapon, pedig az előző havi éves adatnál nagyobb mutatót várunk. Fontos azonban kiemelni, hogy még mindig erős a fogyasztás tekintetében a kivárás és az óvatosság, amely visszafogja a kiskereskedelem látványos felfutását, ez pedig kevés lehetőséget ad az üzletekben az árak további emelésére”. 

Korábbi elemzésünkben a hazai és német ipar helyzetét vettük szemügyre, amelyből kiderült, hogy az év első felében még gyengébb lehet a teljesítmény, amely az év második felében kezdhet érezhetően erősödni.