Kedden hozza ki a KSH a januári inflációs adatokat, így órákon belül eldől az is, hogy a kormány hozzányúl -e ismét az árstophoz. A termékek árát megrendszabályozó gazdaságpolitikai intézkedés nem előkép nélküli idehaza sem.

Magyarországon a pár évvel ezelőtti kiugró inflációs időszakra hivatkozva vezették be az árstopot, idővel egyre szélesebb termékskálán. 2021 őszén döntött a kormány úgy, hogy bevezeti az árstopot egyes alapvető élelmiszerek esetében, és apróbb módosítások mellett egészen 2023 nyaráig, az infláció lelassulásáig érvényben is maradt. Azóta viszont a fogyasztói árak alakulása megint emelkedő trendet mutat. 

Előszedik a csodafegyvert?

Minden jel arra mutat, hogy a kormányzat záros határidőn belül ismét be kívánja vezetni az ármaximálás intézményét – ami az élelmiszerek kimagasló inflációját elnézve nem is túl meglepő fordulat.  Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tudatta közösségi oldalán megjelent bejegyzésében az árstopok várható visszavezetésének hírét. 

Nagy Márton miniszter az Economx podcastjában volt vendég
Nagy Márton miniszter az Economx podcastjában volt vendég
Kép: Economx

A Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) irányító tárcavezető Facebook-posztjában azt írta: 

„Jöhetnek újra az árstopok? 

Kapcsolódó

Ha kell, a családok érdekében azonnal beavatkozunk!” – reagált rögtön a felvetésére Nagy Márton.

Jöhet árstop az NGM-től, de nem az üzemanyagárra

Nyoma sem volt a Mol-részvény árfolyamán a hétfői kereskedésben annak, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rövid bejegyzése az árstop intézkedések esetleges felmelegítéséről az üzemanyagok kiskereskedelmi árára is vonatkozna.

Az első benzinárstopról még 2021. november 11-én döntött a kormány, az intézkedés november 15-én lépett életbe, 480 forinton maximálva a literenkénti üzemanyagárakat (kivéve a prémium típusokét). Az intézkedés hatására akkor 2700-ról 2500 forintig (7,4 százalékkal) zuhant a Mol részvények árfolyama.

Az intézkedést számos helyről érte kritika. Az egyik következmény az volt, hogy a nem a nagy hálózatokhoz tartozó kisebb kutak közül többen tönkrementek, akik maradtak, azok közt viszont nincs igazán öldöklő verseny, vagyis állandósult a korábbi évek alatt megszokottól nagyobb kiskereskedelmi árrés a kutakon. 

Persze a kúthálózatok részéről is érthető, ha magasan tartják az árrést: az értékesítés volumene nem nőtt tavaly az egyébként is nyomott 2023-as évihez képest: a Magyar Ásványolaj Szövetség statisztikái szerint tavaly 1,3 százalékkal csökkent a 95-ös benzin forgalma, dízelből pedig 1,4 százalékkal fogyott kevesebb.

Nem indokolt, hogy újból árstopot vezessenek be az üzemanyagokra - mondta hétfőn a Pénzcentrumnak Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára. Emlékeztetett: a kormányzati elvárás az, hogy a hazai üzemanyagárak a régiós átlagon legyenek, ez most megvalósul. Hozzátette, a magyar benzinkutak mostani árai teljes mértékben tükrözik a kőolaj világpiaci árát, illetve az árfolyammozgásokat.

Ha ilyesmiről lenne szó, a Mol papírok aligha forogtak volna a pénteki záróérték felett 0,4 százalékkal, 2896 forint környékén.

Túl szigorú? - precedenst teremtett ez az ügy

A SPAR Magyarország által szegedi bíróságon indított korábbi  perben hozott ítéletet az Európai Bíróság, amelynek fő állítása az, hogy a magyar szabályozás ellentétes az uniós joggal, mivel arra kötelezik a kereskedőt, hogy bizonyos mezőgazdasági termékeket meghatározott áron és előírt mennyiségben árusítson. 

Az Európai Bíróság összességében azt mondta ki, hogy az árstop szabályozás sérti a szabad versenyt, az uniós joggal ellentétes, így az emiatt kiszabott bírság is jogsértő. Emellett a hivatalos indokként felhozott infláció elleni küzdelemhez is aránytalanul szigorú volt ez a lépés.

Nagy Márton az Európai Unió Bíróságának mai ítéletével kapcsolatban leszögezte, hogy a bíróság a családok helyett az árdrágító és profithajhász multik oldalára állt, amelyek profitéhségüket a magyar kormány ellen vívott folyamatos harccal próbálják elfedni. Ez a magatartás, a SPAR, a brüsszeli bizottság, valamint a perben észrevételt tévők részéről is szemben áll a magyar fogyasztók, a magyar családok érdekeivel

– olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében. 

Az árstop szabályozást 2023 júliustól szüntette meg a kormány, amelyet már a kötelező akciózás követett 2024 július 1-el bezárólag, ekkor ugrott meg a korábbi árstopos termékek ára is. Ezt követően a  GVH figyel kiemelten arra, hogy az élelmiszer termékek ára hogyan alakul.

E körülmények között a Bíróság megállapította, hogy a magyar kormányrendelet, beleértve annak szankciórendszerét is, ellentétes az említett uniós rendelettel.

A SPAR is megszólalt

A történtekre reagálva a SPAR Magyarország az Indexnek elmondta, az Európai Bíróság ítélete kedvezően hatott az üzletláncra nézve:

Örülünk a Szegedi Törvényszék által az Európai Unió Bíróságánál kezdeményezett eljárás végeredményének, mely kimondta, hogy a hatósági árazással érintett termékek meghatározott áron és egy előre meghatározott mennyiségben történő árusításának kötelezettségét előíró rendelkezés nem egyeztethető össze az európai uniós joggal. A SPAR Magyarország mindenkori célja, hogy polcain a vásárlók megtalálják a szükséges termékeket a számukra megfelelő mennyiségben. Ez a hatósági árazás időszakában sem volt másképpen: a vásárlók mindig hozzá tudtak jutni az árstopos termékekhez. Bízunk abban, hogy a magyar bíróságok a folyamatban lévő több száz eljárásunkat az Európai Bíróság jogértelmezésének megfelelően fogják lezárni.

– mondta akkor a SPAR szóvívője.

Ismert, 2024. decemberben a fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, 0,5 százalékkal pedig az előző havikat. 

2024-ben átlagosan 3,7 százalékkal emelkedtek az árak az előző évhez képest. 

Mi jön?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) prognózisa szerint januárban tetőzhet a magyarországi infláció, és 2025-re a legjobb esetben 3,3 százalék, a legrosszabb forgatókönyv szerint 4,1 százalék lehet, ami romló kilátás az előző negyedévi 2,7–3,6 százalékos előrejelzéshez képest.