Megoszlanak a vélemények
a júniusi 20,1 százalékos inflációról.
A gazdasági kormányzat úgy látja, jó úton járunk.
Júniusban is 20,1 százalékos volt az infláció, már tíz hónapja a lélektani határ fölött
Messze még a cél. A KSH 2023 júniusában 20,1 százalékos inflációt mért, már tíz hónapja nem tudunk mit kezdeni a húsz százalék fölötti inflációval. Bővebben >>>Kisebb fajta jubileumhoz érkeztünk, ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kimutatása szerint már tíz hónapja folyamatosan húsz százalék feletti az infláció. Ehhez tartozik, hogy májusban még 21,5 százalék volt a drágulás mértéke, ugyanakkor az elmúlt hónaphoz képest a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek, míg az élelmiszereké átlagosan 0,4 százalékkal csökkent.
Az út jó
Utóbbiba adatba kapaszkodik bele Nagy Márton is, amikor a legfrissebb KSH-eredmények után közölte:
jó úton járunk az infláció elleni harcban.
A kormány célzott intézkedéseinek köszönhetően tovább folytatódott a szankciós infláció trendszerű és egyre nagyobb mértéket elérő csökkenése, amit a gazdaságfejlesztési miniszter azzal magyaráz, hogy újabb 1,4 százalékponttal mérséklődött az infláció éves alapon. a tárcavezető kiemelte, hogy „a szankciós infláció mértéke már ötödével csökkent a januári tetőzéshez képest, tavaly szeptember óta pedig a mostani a legkedvezőbb adat”.
Az MBH Bank elemzői is optimistán tekintenek a jövőbe
Az MBH Banknál úgy látják, a várakozásoknak megfelelően mérséklődött 20,1 százalékra az infláció júniusban az áprilisi 21,5 százalékról, amihez a ruházkodási, egyéb cikkek, üzemanyagok és szolgáltatói árakon kívül szinte minden tényező hozzájárult. Suppan Gergely vezető elemző hangsúlyozta,
az élelmiszerárak drágulása a várakozásoknak megfelelően mérséklődött,
az alacsonyabb energiafogyasztás miatt tovább csökkentek a háztartási energiaárak, a forint erősödése és az iparcikkek árainak mérséklődése miatt csökkentek a tartós fogyasztási cikkek árai. Véleményük szerint az enyhülő inflációs nyomást tükrözi, hogy a maginfláció is 20,8 százalékra mérséklődött az előző havi 22,8 százalékról.
Az év második felében bázishatások, és az élelmiszertermékekre bejelentett egyre szélesebb körű árcsökkentések miatt az infláció meredek mérséklődésére számítunk. A bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény-, és energiaárak és szállítási költségek jelentősen, többségében már a 2021-es szintekre estek vissza az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem számítunk, sőt, a várakozásoknál gyorsabban is lehúzhatja az inflációt, a forint erősödése pedig szintén gyorsíthatja az infláció mérséklődését, ami már a tartós fogyasztási cikkeknél már határozottan megfigyelhető
– írták a kilátásokkal kapcsolatban.
Suppan Gergely az egyre kedvezőbb folyamatok, valamint az erősödő lefelé mutató kockázatok miatt továbbra is fenntartja a 17,5 százalékos idei átlagos inflációs várakozást, és
jövőre az infláció az üzemanyagok jövő év eleji jövedéki adóemelése ellenére 3,9 százalékra mérséklődhet.
A Magyar Nemzeti Banknál is inkább félig teli a pohár
Az inflációs adatot értékelve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) arra hívta fel a figyelmet, hogy már ötödik hónapja folytatódik az infláció lassulása. Megállapították azt is, hogy az előző hónaphoz képest az infláció 1,4 százalékponttal, 20,1 százalékra lassult; a lassulást szinte teljes egészében az élelmiszerek (0,9 százalékpont) és az iparcikkek (0,4 százalékpont) okozták. Jegybank ugyanakkor mégsem volt hajlandó jóslatokba, találgatásokba bocsájtkozni, azt viszont kiemelte,
a vezetékes gáz árának csökkenése változatlanul arra volt visszavezethető, hogy a lakossági szereplők alkalmazkodásának és a kedvező időjárásnak köszönhetően a fogyasztók nagyobb hányadának fogyasztása esett az alacsonyabb hatósági ár mennyiségi korlátja alá.
Megjelent látóhatáron a három százalék
A júniusi adat összességében nem igényli a nagy kép átírását. Ami a kilátásokat illeti, a nyártól valamivel gyorsabban csökkenő inflációt várunk
– ezt már az Erste makrogazdasági elemzője, Nagy János közölte. A pénzintézetnél úgy látják, a dezinflációt egyelőre segítheti a jelenleg meglehetősen gyenge hazai konjunktúra is. Az év második felében az egyre erősebben érvényesülő bázishatás miatt ütemesebb lassulás jöhet az árak éves szintű növekedési ütemében.
Az elemzés szerint összességében 2024-ben is folytatódhat a mérséklődés, ám jelenlegi várakozásuk alapján csak 2025-ben tér vissza a jegybanki célsávba az infláció. Mindez a makrogazdasági elemző szerint tartósan szigorú monetáris politikát és érdemben pozitív tartományban maradó előretekintő reálkamatot sugall az elkövetkező időszakban.
A kérdés már nem az év végi egyszámjegyű infláció, hanem a középtávú, 3 százalékos cél elérése
– vélekedett az elemző.