A friss magyar inflációs adat ismét sokkoló és bizony rossz hír Orbán Viktor miniszterelnök számára, aki korábban optimistán hirdetett győzelmet az infláció felett. Igaz ahogy fogalmazott fejsze azért kellett hozzá. Nem lehet mondani, hogy nem próbálkoztak:

bevezették a kamatstopot, a kötelező akciózást és az online árfigyelő rendszert és az ársapkát is

Kapcsolódó

ráadásul még a fülét is megfogták a multiknak az indokolatlan mértékű emelések miatt - ahogy a miniszterelnök mondta még 2023-ban. 

Tavaly szeptemberben aztán valóban sikerült is 3 százalékra lőni az inflációt ami 2021 januárja óta valóban a legalacsonyabb szám volt. Azóta viszont ismét töretlenül emelkedik.

Elemzők az Economxnak: nem jó ötlet az ársapka, erős forint kellene inkább

A vártnál jóval nagyobb mértékben, 5,5 százalékkal drágultak egy év alatt a fogyasztói árak. Az elemző szerint pedig az ársapka ezen hosszabb távon nem sokat segítene. >>>

Nagy Mártonék minisztériuma pontosan tisztában volt a helyzettel - nem véletlenül lengették be a minap, hogy visszatérhet az árstop, mint kézenfekvő megoldás a kormány eszköztárából.  A nemzetgazdasági miniszter már tárgyalt is az érintettekkel arról, hogy ez bizony így nincs rendjén.

Sovány vigasz, hogy máshol a környéken sincs kolbászból a kerítés

Legyen szó benzinről, vajról vagy éttermi látogatásról – az élet egyre drágább Németországban is - habár az infláció nagyjából a fele a magyarnak. A szövetségi választás előtt álló országban

azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak a brutális áremelkedése okoz sokkot, amiken az alacsony jövedelműen sem igazán tudnak spórolni. 

Az alapélelmiszernek számító vaj több mint 65 százalékkal drágább, mint 4 évvel ezelőtt. A Destatis adatai szerint a félkemény sajtok több mint 47 százalékkal drágultak 2020 óta , a friss zsemle és a teljes tej pedig több mint 34 százalékkal drágult. Még a nehezen nélkülözhető alapvető higiéniai cikkek, mint a fogkrém (plusz 42,9 százalék), a WC-papír (41 százalék) és a dezodor (plusz 37 százalék) is lényegesen többe kerülnek, mint 2020-ban. Ezeket amúgy mi is bőven érezhetjük az itthoni boltokban - nem véletlenül. 

De a szolgáltatások és a vendéglátóipar árai is drasztikusan emelkedtek: 27 százalékkal drágult a borbély meglátogatása, egy étteremben 31 százalék felett drágult egy főétel, egy gyorsétteremben pedig közel 33 százalékkal kell mélyebben a zsebbe nyúlni, mint 2020-ban. Az elemzőknek ráadásul egyáltalán nincsenek jó hírei:

az áremelkedéseknek nincs vége: minimum 2028-ig együtt kell élni a magas inflációval,

nemcsak Európában, de világszerte is. 

A vajárak máshol is sokkolnak

Ez Lengyelországban is vezető tétel: csupán az elmúlt egy évben 30 százalékkal drágult az alapélemiszer - derül ki az UCE Research és a WSB University Merito kiskereskedelmi árindex tanulmánya alapján. A vaj ráadásul kiváló indikátora a több összetevős inflációnak: a tej felvásárlási ára folyamatosan emelkedik Lengyelországban, nőnek a feldolgozási költségek, drágább a takarmány, a villamos energia, az üzemanyag és nem utolsó sorban a munkaerő. 

A lengyel inflációs index azt is mutatja, hogy villám ütemben emelkedtek az édességek árai is, mondjuk ez nem is csoda: habár a cukor nemzetközi tőzsdei ára épp visszaesőben van, ám a kakaó világpiaci ára soha nem látott mértékben drágult az elmúlt évben. 

A kakaó árának alakulása az elmúlt 5 évben
A kakaó árának alakulása az elmúlt 5 évben
Kép: Economx

Ahol az adócsökkentés működik

A szlovák kormány a magyarhoz hasonlóan az áfaemelésben találta meg a tuti receptet a költségvetési egyensúly javításához, ami azt jelenti, hogy januártól 20 százalékról 23-ra emelte az általános kulcsot - a világverő 27 százalékig tehát nem merészkedtek.

Ám cserébe adtak is valamit:

a 20 helyett egy új 19 százalékos általános kulcs érkezett az élelmiszerekre, a kedvezményes 10 százalékos kulcsot pedig 5-re csökkentették.

Radásképpen a Szlovákiában kapható élelmiszerek nagy része, ebbe, a legalacsonyabb kulcsos kategóriába tartozik. 

Szerény számítások szerint egy 70 eurós szlovákiai bolti bevásárlásból most már csak 6 euró az ÁFA, 404-es eurónál már pláne érdemes átmenni vásárolni. Ezzel is megúszva a magyar 27 százalékos áfát, és a 4,5 százalékos büntetőadót. Északi szomszédunkban ráadásul az élelmiszerárak decemberben még 2,4 százalékkal még csökkentek is 2024 novemberéhez képest. Összességében tavaly 2,8 százalékos volt az infláció.

Richard Takáč földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter nemrég büszkén újságolta, hogy decemberben személyesen ellenőrizte az élelmiszerárakat a kiskereskedelmi láncban, 75 euróért vásárolt alapvető élelmiszereket. Január elején ugyanez a vásárlás 70 euróba, január 31-én pedig 63,35 euróba került.

Ahol a magyar módszert követik, igaz nem 5 termékkel

Horvátországban a közelmúltban életbe lépett a kormány rendkívüli árintézkedésről szóló rendelete, amely számos alapvető árucikkre határoz meg árstopot, valamint a szabálytalanul eljáró boltokat is súlyosabban bünteti.

A zágrábi kabinet ellenben

nem ragadt le az olajnál, tojásnál, vagy a 2,8-as UHT tejnél, HETVEN! alapvető szükségleti cikk árát határozta meg hatóságilag.

A részletszabályok között ráadásul ott van, hogy például a spagetti tésztákból, amelyek a bolt kínálatában szerepelnek, egyet mindenképpen a hatósági áron kell értékesíteni, és amennyiben a kijelölt termék elfogy a kínálatból, helyette ugyanabban a kategóriában egy újabbat kell felajánlani. 

Áruházi bojkott a gyakorlatban
Áruházi bojkott a gyakorlatban
Kép: Getty Images / Anadolu, Stipe Majic

Az a tény, hogy a horvát kormány elszánta magát, komoly szerepe volt annak, hogy a déli szomszédunk legutóbb az eurózóna legdurvább inflációs adatát produkálta - ami viszont még így is fél százalékkal jobb volt a magyarnál. Na meg annak a folytatásos és végül hat balkáni országra kiterjedő civil kezdeményezésnek is ami a nagy üzletláncokat bojkottálta - ahol azt kérték a polgároktól: semmit ne vásároljanak a boltokban, de a kávézókban, éttermekben és benzinkutakon sem, hogy felhívják a figyelmet az indokolatlan áremelkedésekre - ami miatt már tömegek járnak át Olaszországba, Szlovéniába vagy akár Magyarországra vásárolni.

Bejött a horvátok bojkottja, messze elkerülték az üzleteket

Megbüntették a kereskedőket a horvátok, és nem mentek vásárolni pénteken. Legalábbis az összesített adatok szerint 43 százalékkal kevesebb számlát adtak ki a kiskereskedők, mint múlt pénteken, az összegük pedig 50 százalékkal volt alacsonyabb. A horvát állampolgárok 20 millió euróval költöttek kevesebbet, mint a múlt héten ugyanezen a napon. >>>