Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint a világgazdaság tekintetében a tavalyi őszi pesszimizmus szerencsére megszűnt: jórészt sikerült elkerülni a recessziót, csökken az infláció, visszaestek az energiaárak, Kína újraindult a járványügyi lezárások után. Negatívum ugyanakkor, hogy a lezajlott bankcsődök elsősorban az amerikai bankrendszer sérülékenységét mutatják.
Csökkenő energia-, és élelmiszerárak, beragadt maginfláció
A leginkább pozitív tényező, ami az infláció csökkenését segíti, az élelmiszer-, és energiaárak meredek csökkenése a világpiacon, a gázár esetében immár Európában is. Ugyanakkor a maginfláció általában még magas, az alapfolyamatok még nem haladnak elég jó irányba, amit részben a feszes munkaerőpiacok, a bérnyomás is befolyásol.
Ennek következtében Trippon Mariann úgy gondolja, hogy nem várható a nagy jegybankoknál a kamatcsökkentési ciklus gyors megkezdése, nem akarják elkövetni azt a hibát, hogy az elhamarkodott könnyítés hatására a jegybanki célokhoz képest magasan ragadó infláció miatt korrigálni kelljen, és újra kamatemelésre kerüljön sor.
Tetőzés
A mostani kamatemelési ciklus lezárulási viszont várható, ami eltér a nagy jegybankoknál: a Fed esetében jó esély van arra, hogy az immár 5,25 százalékos alapkamat nem emelkedik, az EKB ugyanakkor még jó eséllyel nem ért a végére a ciklusnak, a 3,25 százalékos kamaton még van mit emelni. Ugyanakkor fontos, hogy már a globális tetőzés időszakában vagyunk mind az infláció, mind a kamatok tekintetében, ami bizonytalan, az a lehetséges csökkenés üteme.
Hazai helyzet
Ami a hazai folyamatokat illeti, igen fontos lesz a rövidesen érkező első negyedéves GDP adat. Az eddigiek alapján vélhetően kisméretű recessziót fog mutatni. Az exportra termelő szektorok jól tartják magukat (autógyártás, gépgyártás), a belföldi piacra termelők, különösen az energiaintenzívek igen komoly visszaesést mutatnak. Ez érthető, hisz az infláció jelentős belső vásárlóerő-csökkenést okozott, a reálkereset visszaesett, a kamatok magasra emelkedése miatt pedig visszaesik a hitelezés, így az építőipar lelassul.
A recesszió elkerülése
Ezek a folyamatok akkor javulhatnak vélhetően a második félévben, annak is inkább a végén, ha az infláció csökkenése miatt a reálbérek újra emelkedésbe válthatnak. Az állami beruházások szintje vélhetően alacsonyan marad, hisz a költségvetés kiegyensúlyozása komoly kiadáscsökkentést igényel.
Ahhoz, hogy az év egésze ne mutasson recessziót, a CIB szerint az szükséges, hogy egyrészt az export tovább hasítson a jelenlegi ütemben, az inflációcsökkenés pedig az év folyamán lehetővé tegye a lakossági fogyasztás növekedését. Az inflációs nyomás még jelentős, hisz a maginfláció magas. A CIB szerint várhatóan július körül esik 20 százalék alá a teljes inflációs mutató, szeptemberben a bázishatás okoz jelentős csökkenést (az energia-áremelés évfordulója), év végére pedig reális a 10 százalék alatti szint.
Monetáris politika
Amit az elemző bizonytalannak ítél, az a jövő év, amikor az inflációcsökkenés üteme lelassulhat, és nehezen halad tovább a jegybanki cél felé. Ami az idei monetáris politikát illeti, ennek fontos tényezői a külső tényezők (gázár), a nagy jegybankok lépései, a forint teljesítménye, az állampapírpiac stabilitása, emellett a külső egyensúlyi pozíció, ami most egy igen kedvező fordulatot mutat: csökken az energia import számla, csökken a beruházási import, ugyanakkor az export erősen meglódult.
Az egyetlen tényező, ami nehezen ítélhető meg, az EU-források kérdése, de ezt most kevésbé tekinti fontosnak az MNB. A figyelt tényezők egyelőre pozitív irányba mutatnak, ami még szükséges, az infláció csökkenésének látványosabb üteme. A jegybanknak úgy kell egyensúlyoznia, hogy a kamatok csökkenjenek, segítve a gazdaságot, de ne veszélyeztesse a pénzügyi stabilitást.
Várható kamatszintek
A CIB elemzője szerint szeptember-októberben lehet újra meghatározó a 13 százalékos alapkamat, és év végére 11 százalékra csökkenhet. A forint a CIB várakozásait túlteljesítve erősödött, ugyanakkor szerintük a kamatkülönbözet szűkülése miatt a felhajtóerő csökkenését várják, ezért úgy gondolják, hogy nem várható további jelentős erősödés, inkább egy sáv alakulhat ki 385-ös eurónkénti átlagos szinttel.
Fiskális-, és monetáris politika, hitelminősítés
A CIB szerint a kormány arra törekszik, hogy a recessziót mindenáron elkerülje, ami a szűk költségvetési mozgástér maximális kihasználását jelentheti, így a fiskális politika kevésbé segíti az inflációcsökkenést, és ennek kompenzálása az MNB-re marad. A gazdaságpolitikában sok gyakori változás van, így nem elég jó a kiszámíthatóság a gazdasági szereplők szempontjából.
Ami az országbesorolást illeti, a hitelminősítők számára döntő az EU-pénzek érkezése, hisz anélkül nincs hosszabb távú növekedés, emellett fontosnak tartják a költségvetési hiány mérséklődését. Így felminősítésre nem számít az elemző, sőt, jó, ha megússzuk a leminősítést.