A közösségi média az elmúlt másfél évtizedben jelentős átalakuláson ment keresztül: abból a közegből, ahol kezdetben csak az ismerőseinkkel tartottuk a kapcsolatot és beszéltünk hétköznapi témákról, az alkalmi interakciók felületéből egyre inkább önálló ökoszisztémává nőtte ki magát, ahol új módjai alakultak ki a kapcsolatteremtésnek és a befolyásolásnak.

A YouTube-on az eleinte csak a nappalijukból videózó fiatalokból a szemünk láttára lettek befolyásos véleményvezérek, akik egyre professzionálisabb eszközökkel, egy idő után már nagy cégek által is szponzorált tartalmakkal egyre növekvő számú közönséget tudtak megszólítani és befolyásolni. Ezzel párhuzamosan az Instagram is teret adott a digitális influenszerek felemelkedésének, itt a tartalmak már a kezdetektől a szélesebb nyilvánosság számára készülnek, és még a megnevezés is beszédes: nem ismerősök, hanem követők kapcsolódnak az egyes profilokhoz.

Napjaink márkanagykövetei

A közösségimédia-platformok megjelenésének egyik jelentős következménye tehát az influenszervilág kialakulása volt, akik ezen platformok lehetőségeit kihasználva inspirálják és befolyásolják a tömeget a legkülönbözőbb témákban, mint a divat, a szépségápolás, az életmód, a táplálkozás, a lakberendezés, a sport, a kultúra és a családi élet, de már az erotikus tartalomipar is kitermelte a saját influenszereit.

Az influenszerek megjelenése átalakította a marketingipart is, ők lettek napjaink márkanagykövetei: ajánlásukkal tömegek vásárlási döntéseit befolyásolhatják, az influenszermarketing pedig az egyik leghatékonyabb onlinemarketing-stratégiaként a gazdaság többmilliárd dolláros szegmensévé nőtte ki magát.

Az influenszerség főállású foglalkozássá vált, amely olyannyira vonzó, hogy a mai fiatalok köze negyede influenszer szeretne lenni – talán ez jelzi leginkább, mennyire megkerülhetetlenné vált a jelenség, és mennyire fontos, hogy odafigyeljünk rá, tanulmányozzuk, értelmezzük és megértsük.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatudományi Intézete A vélemény bajnokai – influenszerek a médiában című tudományos tanácskozásával erre a fontos feladatra vállalkozott január 18-án a hazai tudományos élet különböző területeiről érkező előadók segítségével.

A programot Szadai Károly, a Médiatanács tagja nyitotta meg. A nap folyamán négy szekcióban összesen tizenegy előadás hangzott el.

Párkapcsolati tanácsok

Az első szekció központi témáját a család és az ifjúság influenszerei adták, Székely Levente, Rövid Irén és Sebestény Judit előadásával.

Hogyan hat az online influenszerek életstílusa, párkapcsolati stratégiája, a válásukról és új kapcsolatokról szóló híradások áradata, a gyerekneveléssel kapcsolatos véleményük az őket követő fiatalok gondolkodására?

– a három előadásban erre is választ kaphatott a hallgatóság.

A második szekcióban a szabadidő eltöltésének influenszereire fókuszáltak az előadások. Andok Mónika, András Krisztina, Keszeg Anna és Guld Ádám a legfőbb vallási kommunikációs, sport-, divat- és celebtrendekre tértek ki.

Délután a tudományos élet influenszereiről hallhattunk két előadást Veszelszki Ágnestől és Kiss Lászlótól. Kiderült, mennyire sztereotipikus a tudósképünk, mit várunk el és mit kaphatunk a tudomány kommunikátoroktól (tudományos influenszerektől).

A szakmai nap zárásaként az erotikus influenszerek problémakörét járta körbe két előadó, Katona Katalin és Orosz Gábor Viktor, azt bemutatva, hogy bár az erotika témaköre nem stigmatizálandó, de az erotikus influenszerekre építő fizetős online felületek – a médiában megjelenő semleges, sőt néha támogató képpel ellentétben – mind az ilyen tartalmakat gyártókra, mind a fogyasztókra negatívan hathatnak.

Tanulmánykötet készül

A konferencia egyedülálló volt abból a szempontból, hogy különböző területekről (szociológia, kommunikáció- és médiakutatás, közgazdaságtan, csillagászat, teológia, pszichológia) érkezett szaktudományos kutatók vizsgálták meg napjaink meghatározó jelenségét, az influenszeri szerepkört és annak társadalmi-gazdasági-lélektani hatásait. Az elhangzott előadásokból összefoglaló tanulmánykötet is készül – hangsúlyozta Veszelszki Ágnes.

Olaszország szigorítja az influenszer marketinget

Az olasz hírközlési hatóság új szabályokat vezet be a minimum egymillió követővel rendelkező influenszerekre. A szigorításra az után került sor, hogy Chiara Ferragni – aki közel 30 millió Instagram követővel a legismertebb olasz influenszer – több mint 1 millió eurós (380 millió forint) bírságot kapott az olasz versenyfelügyelettől, amiért 2022. év végén félrevezette a fogyasztókat. Az influenszer rózsaszín karácsonyi süteményt dobott piacra és azzal ösztönözte követőit megvásárlására, hogy ezzel jótékonysági ügyet támogatnak, ugyanis azt állította, hogy az édességekből befolyt összeget egy torinói gyermekkórháznak adományozza.Igen ám, de kiderült, hogy a Balocco – a sütemény gyártója – az édesség hivatalos megjelenése előtt 50 ezer eurót utalt el a kórháznak, a sütemények után befolyt összegből pedig az intézmény semmit sem látott. Az influenszer bocsánatot kért követőitől. Azt nyilatkozta, hogy valóban hibázott, amikor a kereskedelmi tevékenységet jótékonysággal kötötte össze, de fellebbez a versenyhivatal döntése ellen, mert a bírságot aránytalanul magasnak tartja – számolt be róla a MediaFuture a Reuters nyomán.

Elindult az Indamedia új kiadványa a mediafuture.hu. A médiapiac legfontosabb híreiről, a piaci folyamatok elemzéséről bővebben a mediafuture.hu oldalon olvashat.