A januári adatok szerint az elmúlt egy évben visszaesett az ipar teljesítménye. A pénteken érkező februári ipari termelési gyorstájékoztató előtt szakértőket kérdeztünk a hazai ipar kilátásairól, és arról, hogy tartható-e a kormány ígérete a 2-3 százalékos gazdasági növekedésről.

2024-re vonatkozóan az ipar az előzetes becsléseink szerint 2-3 százalékkal bővülhet, viszont úgy, hogy az első félévben rendkívül szerény növekedés következhet be, míg a második félévben látványosabb lehet a teljesítmény. Ezen folyamatok mögött erőteljesen, de nem kizárólagosan a német gazdaság teljesítménye húzódik meg

– mondta lapunknak Pásztor Szabolcs. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója szerint az év első felében gyengélkedő iparra vonatkozó adatokat láthatunk majd, viszont az év második felében a külső körülmények kedvezőbb alakulása, és a hazai intézkedések ösztönző hatása miatt nagy valószínűséggel fordulat jön. Az okokra is kitért az elemző: 

  • a kormányzat egészen sok ösztönző eszközzel élénkít, 
  • és a hitelfelvételek is megindultak már a vállalati szektorban,
  • másrészről pedig a külső környezet is kedvezően változhat.

„Jelenleg jól látható, hogy a kormányzat nem engedi el az ipar kezét és számos ösztönző segítségével igyekszik lendületben tartani a szektort. Sajnos a számos negatív külső körülmény rányomja a bélyegét a teljesítménymutatók alakulására, melyek oldódásától vagy eltűnésétől kedvező fordulatot várhatunk” – mondta Pásztor. Kiemelte, hogy mindez azért is fontos, mert a 2022-es adatok szerint az ipari teljesítmény súlya a GDP-ben 22,6 százalékos. Az ipari termelés meghatározó részét adja a magyar gazdaságnak és a legnagyobb termelő nemzetgazdasági ág. Kiveszi továbbá a részét a foglalkoztatásból is.

Havi alapon emelkedés, éves szinten csökkenés februárban

„A januári jelentős csökkenést követően havi alapon emelkedés valószínűsíthető, azonban a kiigazított, éves adatok szerint továbbra is mínuszban járhatott az ipari termelés éves változása” – világított rá Árokszállási Zoltán. Az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint a havi növekedést valószínűsíti, hogy az export a KSH friss adatai alapján februárban szépen teljesített.

A külpiaci kereslet továbbra is elég lanyha, alapvetően most már ez áll az ipar gyenge teljesítménye mellett

 

– állapította meg a szakértő. Az év második felére a külső keresletben némi javulást várnak az elemzők, így nyáron már pluszba fordulhat az ipari termelés éves változását mérő mutató értéke. Ahogy a belső kereslet lassú javulása megindulhat idén, illetve ahogy az év második felétől a külpiaci kereslet javulására is számítani lehet, úgy várható az ipari teljesítményben is lassú fordulat. Árokszállási szerint éves átlagban azonban ez is összességében csak nagyon enyhe emelkedést jelenthet az iparban.

Ezért esett vissza a hazai ipari termelés

Pásztor Szabolcs szerint mivel a hazai ipari termelés döntő része export, ezért a kereslet lanyhulása és a teljesítmény visszaesése mögött külpiaci tényezőket lehet megemlíteni: 

  • az európai háború, 
  • a megváltozott inflációs környezet, 
  • a szankciók hatása az energiapiacokra. 

Mindezek olyan tényezők voltak, amelyek negatívan alakították a percepciókat, emiatt pedig visszaesett a megrendelésállomány. Idehaza pedig a reálbérek korrekciója jelentette a legnagyobb fejfájást, illetve a magas hitelkamatok. Utóbbi kettő enyhülésével és a külpiaci nehézségek mérséklődésével, várható, hogy növekedésnek indul a hazai ipari kibocsátás.

Tartható a kormány ígérete?

Mint korábban írtuk, a kormány 2-3 százalékos gazdasági növekedést vár az idei évre, ezt csütörtökön Nagy Márton meg is erősítette a Világgazdaság és a Figyelő TOP200 győri rendezvényén. A nemzetgazdasági miniszter jelezte, hogy a csekélyebb hazai növekedésben a német gazdaság gyengélkedése nagy szerepet játszik. A tárcavezető szerint nagy kérdés, hogy Németország problémái mennyire tartósak. 

2024-ben a gazdaság biztosan növekedni fog és az Oeconomusnál egy nagyjából 2-3 százalékos növekedést várunk, emögött látványosan kitapintható lesz az ipar teljesítménye, ahol ugyancsak 2-3 százalékos növekedés vetíthető előre

 

– mutatott rá Pásztor Szabolcs. „Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy kizárólag az ipar mozgatja majd a hazai GDP-t, inkább arról van szó, hogy az ipari teljesítmény növekedése lendületet ad majd a gazdaság növekedésének is” – tette hozzá.

Érezhető javulásra csak az év második felében lehet inkább számítani, amennyiben a Németországot közelebbről követő elemzők várakozásai – akik az idei év második felére várnak némi élénkülést a német gazdaság teljesítményében – valóra válik.

– ezt már Árokszállási Zoltán jelezte lapunknak, megjegyezve, hogy az ipar – különösen az ipari export – nagyon fontos a gazdasági növekedés szempontjából, ugyanakkor idén várhatóan nem ez lesz a magyar gazdaság fő húzóereje. A belföldi kereslet javulása várható itthon a reálbérek markáns emelkedése miatt, ami valamennyire segítheti az ipart is a hazai piacra termelő szegmens esetében. A szakértő szerint azonban az lenne a kívánatos, ha az ipari export találna minél gyorsabban magára. Utóbbiban a következő néhány hónapban markáns, trendszerű javulást nem vár az alapkezelő. 

Ezzel együtt, a 2-3 százalékos gazdasági növekedésről szóló várakozás reális, az Equilor előrejelzése 2,3 százalék az idei évre

– fűzte hozzá a szakértő. Pásztor Szabolcs részletezte, hogy milyen kormányzati intézkedések ösztönzik a hazai ipar teljesítményét:

  • az 1200 milliárd forintos keretösszegűre emelt Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, 
  • a Széchenyi Kártya Program, 
  • illetve a hatszorosára bővített Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program.

Hozzátette, hogy ezeken kívül a beruházások növekedéséhez hozzájárul a kereskedelmi bankok 2024. február 1-jével elindult önkéntes akciója is, amely 0 százalékra csökkentette a BUBOR feletti kamatfelárat, ezáltal jelentősen csökkentve a hitelkamatokat és ösztönözve a fejlesztéseket. Ugyan még nem elérhető, de érdemes megjegyezni, hogy a kormány 450 milliárd forintot biztosít a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz programon keresztül, amelynek első pályázatai 2024. második negyedévétől kezdődően lesznek elérhetőek.

Ezekből az intézkedésekből az látható, hogy a kormányzat érzékelte az ipar nehézségeit, melyek leginkább az európai háborúhoz és annak negatív hatásaihoz kapcsolódnak

– mondta Pásztor, megjegyezve, hogy egyelőre szerény az európai konjunktúra, amely a mérsékelt importfogyasztás révén lanyha megrendelési intenzitást eredményez az ipari exportőröknél.

Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk, hogyan és miért gyengélkedik a német gazdaság, amelynek hatásai átgyűrűznek Magyarországra is. Az elemzést ide kattintva olvashatja el.