2024 áprilisában az ipari termelés az euróövezetben nem változott, az EU-ban pedig 0,5 százalékkal nőtt. 2024 májusában 2023 májusához képest az ipari termelés az euróövezetben 2,9 százalékkal, az EU-ban pedig 2,5 százalékkal csökkent. Mindez nem vet jó fényt Európa versenyképességére és a szélesebb értelemben vett ipar jövőképére, azonban az egyes országok teljesítménye mögött nagyobb különbségek láthatóak.

Az alábbi ábra tanúsága szerint az országok sorát éves viszonylatban Románia zárja közel 7 százalékos visszaeséssel, utána pedig Németország (-6,6 százalék), Bulgária (-6,3 százalék) és Ausztria (-6,2 százalék) következik – írja az Oeconomus.

A lista elején viszont olyan országokat láthatunk, ahol az ipari termelés volumene növekedni tudott:

  • Írország (8,7 százalék),
  • Dánia (7,7 százalék),
  • Görögország (6,8 százalék),
  • Ciprus (5 százalék).

A román teljesítménymutató ellentmond azoknak a statisztikai adatoknak és állításoknak, amelyek a látványos fogyasztásbővülésből, továbbá a jövedelmek- és a minimálbér-növekedésből adódóan túlzottan egyoldalú képet láttatnak az országról.

Megtört egy folyamat, erre már az elemzők is felfigyeltek

Az elemző szerint a kormány önsorsrontó folyamatba kezdett azzal, hogy a háborúra hivatkozik. A közgazdász viszont kiemelte azt is, hogy hosszú idő után végre ismét egy pozitív teljesítménnyel rukkolt elő a termelés, ezzel egy három hónapja tartó zsugorodás tört meg az iparban. Megmutatjuk, hogy mi áll hazánk ipari teljesítményének a hátterében.
Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium - NGM) az ipari teljesítmény visszaesését például most azzal magyarázta, hogy A háború véget érésével helyreállhat a kereslet, így az ipar teljesítménye is, a magyar növekedés pedig ismét elérheti a dinamikus 4 százalékos szintet - tette hozzá, nyilvánvalóan azzal a vörös farokkal, hogy fogalmunk sincs (sajnos), hogy mikor ér véget a háború.

Miért fontos az ipari teljesítmény-mutató?

Az ipari teljesítmény visszaesését azért érdemes figyelemmel kísérni, mert a 2022-es adatokon nyugvó GDP-ben az ipar részaránya közel 29 százalék, amely erőteljesen érezteti hatását a gazdasági növekedésben.

A mezőgazdaság részaránya közel 5 százalék, a szolgáltatói szektor pedig nagyjából 58 százalékot tesz ki. A kevésbé komplex gazdaságszerkezet tartósan is befolyásolhatja a növekedési pályát.

Az Observatory of Economic Complexity (OEC) adatbázisa szerint mind a kereskedelmi, mind a technológiai, illetve a kutatási komplexitás terén érezhető hátránya van Romániának a régióval és Magyarországgal szemben is. Ezzel szemben a listát vezető Írországban ötödannyi a mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulása és a bruttó hazai termék döntő részben az ipari tevékenységből (41,5 százalék) és a szolgáltatószektorból (52,6 százalék) származik. Ennek tükrében a gazdaság komplexitásának OEC-s mutatója kimondottan jó.

Kép: Economx

Magyarországon 4,9 százalékos visszaesés következett be, amely némileg mérsékeltebb, mint a finn mutató (-5,3 százalék). Mindez 24,6 százalékos ipari, 57,2 százalékos szolgáltatói, illetve 3,2 százalékos mezőgazdasági súllyal párosul a magyar GDP-ben. Az OEC adatbázisa szerint Magyarországon a kereskedelmi komplexitás kifejezetten jó (14. a 133 ország közül), a technológiai komplexitás terén 96 országból a 31. helyen állunk, míg az alkalmazott kutatások területén 135-ből 32-ikek vagyunk.

Beijesztett az ipar, de most emelkedésbe kezdett

Az egy évvel ezelőttihez képest 8,2 százalékkal esett vissza az ipari termelés, viszont bizakodásra ad okot, hogy 2024 májusához mérten viszont 0,5 százalékkal emelkedett a termelés. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mai gyors jelentése szerint 2024 júniusában az ipari termelés volumene 8,2, munkanaphatástól megtisztítva 3,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól (a jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy ebben a hónapban kettővel kevesebb munkanap volt, mint 2023 júniusában).

A feldolgozóipari alágak döntő többségében csökkent a termelés volumene. Csak két alág kibocsátása nőtt: a vegyi anyag, termék gyártásáé, valamint a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységé. Az ipari termelés az év első hat hónapjában 3,3 százalékkal kisebb volt, mint 2023 azonos időszakában.

Annyi jó hír mindenképpen érkezett a KSH-tól, hogy a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2024 májusához, tehát az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal emelkedett.