Alighogy elfogadták a kínai  elektromos autóiparra kivetett büntetővámokat pénteken, a hétvégén már arról szóltak a hírek,

uniós és kínai szakértők már azon dolgoznak, hogy a szisztémát átdolgozzák,

Kapcsolódó

és ne az autógyártó származási országa számítson, hanem a jármű bizonyos tulajdonságait (autó-, akkumulátorméret, motorteljesítmény, hatótávolság) vegyék figyelembe. A szakértő viszont arra figyelmeztet, hogy világos, követhető stratégia hiányában nem javítható az Európai Unió versenyképessége.

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója az úgynevezett Draghi-jelentés kapcsán is elsősorban annak valóságba való átültetésének esélyét vonta kétségbe. Az Oeconomus szakmai rendezvényén az elemző arról beszélt, hogy bár a dokumentum egy egzakt számvetés arról, hogy hol tart ma az Európai Unió, ugyanakkor már korábban is született sok ilyen típusú versenyképességi jelentés, az újdonságot szerinte most csak a Draghi-jelentésben megfogalmazott kemény hangvételű mondatok jelentik. Pásztor Szabolcs szerint ugyanakkor nincsenek benne olyan vállalások, többek között a hitelfelvétel, amelyek átmennének a nemzetállamokon, így hiába az egzakt kép, az érdemi előrelépés elmarad.

Ezzel szemben, az Európai Unió soros elnökeként Magyarország által felvázolt Új Európai Versenyképességi Megállapodás sokkal inkább egy reflexió arra a helyzetre, hogy ha minden így folytatódik, akkor a kínai gazdaság meghaladja az Európai Unió összteljesítményét. Tavaly a világ GDP-jének 26 százalékát az Egyesült Államok biztosította, míg Kína és az Európai Unió fej-fej mellett a globális teljesítmény 17-17 százalékát adta, azonban ez arány az ázsiai szuperhatalom felé lendült ki az utóbbi időben.

A kutatási igazgató szerint a jelentésben megfogalmazott 800 milliárd eurós közös hitelfelvétel, amely az európai versenyképesség javítását finanszírozná, viszont

egy tipikus föderalista válasz az EU-t sújtó gazdasági problémákra, és meg sem próbálja erősíteni a nemzetállamokat.

Pedig helyesen ismeri föl például a munkaerőhiány jelentette kihívást. Egy kutatás szerint 2040-ig évi 2 millióval csökken a munkaerő az Európai Unióban, amire megoldásként a migrációt és az európai ipar modernizációját, digitalizációját jelöli meg a Draghi-jelentés.

Pásztor Szabolcs azonban

a legnagyobb problémának azt az uniós szemléletet tartja, ami inkább szabályoz, semmint ösztönözne.

Példaként hozta fel a mesterséges intelligenciát (MI), amelyre az Egyesült Államok cégei lehetőségként tekintenek, míg az európai gazdasági szereplők inkább attól félnek, hogy az MI elveszi a munkát és inkább nem fejlesztenek.

Nem azt kell csinálni, amit az amerikaiak mondanak, hanem amit tesznek

 - fogalmazott a szakértő.

Jól jellemzi a helyzetet, hogy miközben az Európai Unió vámháborúba kezd Kínával, továbbra sem sikerült még megalkotnia az elektromos autóiparára vonatkozó közös stratégiát.

Ami Magyarország szempontjából azért is jelent gondot, mert hazánk pont az uniós szintű zöld átállás okán is építette ki rohamtempóban az akkumulátoriparát,

ahogy arra már Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is több alkalommal utalt.

Pásztor Szabolcs az Economx felvetésére hangsúlyozta, valóban létezik egy 2035-ös európai céldátum, amíg a közlekedésben az új technológiának ki kellene váltania a régit, azonban nincs mögötte stratégia. Bár Kínában nincs céldátum, de van egy nagyon jól meghatározott forgatókönyv, ami alapján nemcsak járműveket gyártanak és értékesítenek, de belföldön is kiépítik a szükséges töltőhálózatot, töltési kapacitást.

Dokkmunkások egy kereskedelmi konténertelepen a kínai Qingdao kikötőjében, 2024. augusztus 23-án.
Dokkmunkások egy kereskedelmi konténertelepen a kínai Qingdao kikötőjében, 2024. augusztus 23-án.
Kép: Getty Images / Costfoto / NurPhoto

Franciaországgal szemben Németországban viszont ez is elmaradt, ahogy az elektromos autók mögül is eltűntek az állami támogatások, az ösztönzők, így drasztikusan vissza is esett a kereslet. A kutatási igazgató szerint az uniós költségvetésnek kiemelt feladata lenne támogatni az átállást, ezért tartja fontosnak, hogy a magyar soros elnökség az elektro-mobilitásra is ráirányítja a figyelmet,

A Németország miatt (is) szenvedő magyar ipari teljesítmény kilátásaival kapcsolatban ugyanakkor optimista hangot ütött meg az Oeconomus munkatársa. Mint mondta, a technológia-váltás már a csőben van, s ha lesznek központi ösztönzők a folyamat felgyorsul, ha ezek elmaradoznak az EU-ban, akkor az ütem is lassabb lesz. De bármilyen időhorizonttal is számolunk, a magyar e-autóipari beruházások megtérülnek - fogalmazott, hozzátéve: hiszen ebbe az irányba mutat a világ.

Arra a kockázatra is felhívta a figyelmet a gazdasági blokkosodás, a "kereskedelmi hidegháború" kapcsán Pásztor Szabolcs, hogy a blokkokon belül alakulhatnak ki a TTIP-hoz, a CETA-hoz hasonló szabadkereskedelmi övezetek, amelyek a centrumországok érdekeit fogják csupán szolgálni, míg a periféria ki lesz szolgáltatva a technológia és a hitelpiacokhoz való hozzáférés kapcsán is.