Miközben célkeresztbe kerültek a nagy áruházláncok az elmúlt hónapokban újra meglódult élelmiszerárak miatt, meglepően jó eredményt produkált januárban a kiskereskedelem.
A KSH a héten jelentette: dacára a legtöbbek által kifogásolt inflációnak, az egyébként hagyományosan csendes év elején repülőrajtot vettek az üzletek. Eszerint tavaly januárhoz képest volumenben, azaz a megvásárolt áruk mennyiségét nézve az első hónapban 4,7 százalék volt a forgalom növekedése – ami jóval magasabb, mint az 1,6 százalékos januári átlag az EU-ban.
A vártnál szerényebb ünnepi költekezés után tehát úgy tűnik, belendültek a magyarok és bőségesen költöttek élelmiszerekre, sőt, iparcikkekre is – ez pedig a piaci szakértők szerint arra utal, hogy már nem az óvatosság, sokkal inkább a fogyasztói bizalom uralja a bolti költekezéseket.
2024: szórták a pénzt a háztartások
Tavaly bekövetkezett a kedvező fordulat a lakossági fogyasztásban, ami nemcsak a kiskereskedelemben jelentkezett, hanem a bolti vásárlásokat is magába foglaló háztartási célú kiadásokban is – hívta fel az Economx figyelmét Vámos György közgazdász.
A friss KSH-jelentés szerint 2024-ben összesen 39 ezer milliárd forintot tett ki a háztartások fogyasztási kiadása, vagyis, a megelőző évhez képest volumenben öt százalékkal nőtt az olyan szolgáltatások igénybevétele, mint a kereskedelem vagy a vendéglátás, a turizmus.
A kereskedelmi szakértő rámutatott: némileg módosult a fogyasztás szerkezete, ugyanakkor, ez a növekedési ütem jelentős igazolása a jövedelmi helyzet általános javulásának.
Ez pedig januárban is meglátszott a kiskereskedelmen, kirobbanó eredményt idézve elő a máskor visszafogott éveleji vásárlások terén.
Már a drága bútorok, műszaki cikkek is kelendőek
Januárban – az egy évvel korábbi eladásokhoz képest – 4,9 százalékkal fogyott több árucikk az élelmiszerüzletekben – közölte a hivatal.
Vámos György ennek kapcsán jelezte: az élelmiszerpiac az elmúlt évek hullámzásai után már tavaly visszanyerte a régi, járvány előtti formáját – ez a piac pedig idén biztosan tovább izmosodik, főként, ha újra befékeznek a fogyasztói árak.
Szerinte az külön örvendetes, hogy januárban 5,6 százalékkal emelkedett a különféle iparcikkek iránti kereslet is – mennyiségben, nem bevételben számítva.
Ráadásul, a nagyobb értékű bútorok, műszaki cikkek piaca is felpörögni látszik, ami mutatja a családok jobb anyagi helyzetét, következményként pedig a vásárlási kedv visszatértét.
Már nemcsak a legszükségesebb élelmiszerekre, alapcikkekre költünk többet, hanem a tartós eszközök beszerzésére, cseréjére is – mondta a szakértő, aki szerint a tendenciák ezen a területen is tartós javulást vetítenek előre.
Idén tovább gyarapodik a kassza
A tavalyi utolsó negyedév és az idei január forgalma alapján arra számíthatunk, hogy 2025-ben a háztartások fogyasztási célú kiadásai, azon belül pedig a bolti forgalom is jelentős mértékben bővülhet – emelte ki.
Hozzátette: ez nyilván függ a nemzetközi környezet alakulásától is, ám az itthoni, kirobbanó évkezdet bíztató irányt mutat egész évre.
Ennek hátterében elsősorban a foglalkoztatás magas szintje, a reáljövedelmek emelkedése, a kedvezőbb családi költségvetés áll.
Az is befolyásolta a januári eladásokat, hogy jelentősen erősödött a fogyasztói bizalom – ebben a már életbe lépett, illetve a még csak bejelentett kormányzati intézkedéseknek is nagy szerepe van, amelyek azt üzenik, hogy az emberek pénztárcája tovább vastagodhat, lesz miből költeni – mutatott rá a közgazdász.
Nagy a nyomás a láncokon, nem lesz elég a leárazás
Kitért rá: újra problémát jelent az infláció az élelmiszerüzletekben, a fogyasztói árak alakulásában a hat külföldi láncnak van meghatározó szerepe.
2024 szeptemberétől a megelőző hónapokhoz képest a legtöbb termékkörben folyamatosan emelkedtek a fogyasztói árak – emiatt indokolt lépése a kormánynak, hogy megpróbálja azokat leszorítani.
A termelői árak tavaly mindvégig kisebb ütemben nőttek, mint az előző hónapokhoz mért bolti árak
– jegyezte meg Vámos György.
Ezért erős nyomás nehezedik a cégekre – nemcsak a kormányzat, hanem a vásárlók részéről is – mert nem csupán az áremelkedés ütemének kell lassulnia, hanem az infláció eredményes megfékezése érdekében tartós árcsökkentéseket várnak el tőlük.
Ezt pedig nem lehet csak az akciózásokkal elérni, hiszen a leárazás végén visszaemelik a fogyasztói árakat. Az akciózásnak elsősorban versenyélénkítő szerepe van – mondta.
Mint megjegyezte, az online árfigyelő azt mutatta az elmúlt hetekben, hogy több alapélelmiszernél öt-hat lánc is ugyanazt a legkisebb árat alkalmazta, például a liszt, cukor, étolaj, tojás esetében. Ez pedig egy árkövető árképzési gyakorlat, ami nem ösztönzi az élesebb versenyt.