A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közli a februári kiskereskedelmi forgalmi adatokat, amelyre várakozva szakértőket kértünk meg a szektor helyzetének feltárására. 

A kiskereskedelmi forgalmat két ellentétes irányú hatás befolyásolja: a reálbérek emelkedése, illetve az óvatossági motívum, az alacsony fogyasztói bizalom

– világított rá Molnár Dániel. A Makronóm Intézet szenior elemzője hozzátette, hogy az elmúlt hónapokban vegyesen alakult a forgalom: tavaly novemberben 1 míg decemberben 1,4 százalékkal nőtt havi bázison a volumen, amelyet idén januárban stagnálás követett. Éves alapon 2022 novembere óta most januárban nőtt először a forgalom volumene.

Komponensekre lebontva azt láthatjuk, hogy havi alapon a stagnálást több tényező okozta:

  • az üzemanyag forgalom 3,6 százalékos csökkenése,
  • a ruházati cikkek eladási volumenének 5,7 százalékos visszalépése
  • és a használtcikkek értékesítési volumenének 12,7 százalékos visszaesése.

Ezeket ellensúlyozta januárban a csomagküldő és internetes kiskereskedelem fellendülése, valamint a bútorok és műszaki cikkek iránti kereslet fokozódása. Az MBH Elemzési Centrum szerint a következő hónapokban fokozatosan javulhat a kereslet, azonban a kiskereskedelem jelentős fellendülését csak a nyári hónapoktól várják.

Az üzemanyagárak okozhatnak meglepetést

Havi alapon a szakértők ezúttal emelkedésre számítuanak. Ennek mértéke a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,6 százalék lehetett a Makronóm Intézet szerint, amelynek köszönhetően az éves volumenbővülés 3 százalék közelébe gyorsulhatott. Így pedig január után az üzemanyag-forgalom nélkül számított kiskereskedelem is emelkedhetett éves bázison.

A képet árnyalja, hogy az év eleji üzemanyag jövedékiadó-emelés és a kőolaj árfolyamának robusztus növekedése közvetlenül megjelenik az üzemanyag-árakban, ami csökkenti a benzinkutak forgalmát

- erre már Cserép Máté mutatott rá. Az MBH Elemzési Centrum munkatársa szerint az olajár emelkedése és a húszik támadásai miatt – mivel a támadásoknak köszönhetően a kereskedelmi hajók Afrikát megkerülve tudnak csak Európába eljutni – egyre növekednek a szállítási költségek, amelyek növelik a végtermékek árát, valamint a megnövekedett útidő kisebb fennakadásokat okoz az ellátási láncokban.

Csökkennie kell az óvatossági motívumnak

A reálbérek tavaly szeptember óta növekednek, azonban ennek hatása csak kisebb mértékben jelenik meg a kiskereskedelmi forgalomban. Az adatok azt mutatják, hogy a háztartások első körben az elmúlt válságok során kimerült tartalékaikat töltik fel.

Ez várhatóan folytatódik még az idei első félévben, így amennyiben javulnak a gazdasági kilátások, és oldódik az óvatosági motívum is, várakozásunk szerint a félév végétől kezdhet el érdemben emelkedni a fogyasztás is

– állapított meg Molnár Dániel, aki szerint az óvatossági motívum nem minden területre terjed ki, például a belföldi turizmus a tavalyi év végén és az idei év elején is kedvező képet mutatott, a külföldi turisták mellett a magyar vendégéjszakák száma is érdemben bővült.

Felgyorsult a bérnövekedés

A kiskereskedelmi forgalom visszaesését a reáljövedelmek csökkenése és az óvatossági motívum erősödése eredményezte. A kormány több oldalról közelítette meg a problémát, több inflációcsökkentő intézkedést indított. Ilyen volt az online árfigyelő rendszer és a kötelező akciózás, amely a kiskereskedelmi láncok versenyét ösztönözte, ezzel csökkentve az élelmiszer-inflációt. 

Az alacsonyabb árak mellett a bérek oldaláról is ösztönözte a fogyasztást a kormány azáltal, hogy a megszokottnál korábban, már decembertől megnövelte a minimálbért és a garantált bérminimumot, előbbit 15, utóbbit 10 százalékkal

– világított rá Cserép Máté. Molnár Dániel megjegyzte, hogy mindeközben a nyugdíjak vásárlóerejét is sikerült megőrizni, sőt, idén reál értelemben növekedhetnek is a 6 százalékos nyugdíjemeléstől várhatóan elmaradó, az intézet előrejelzése szerint 4,7 százalékos infláció eredményeként.

A piactól kapta a legnagyobb pofont a Spar

Korábban beszámoltunk róla, hogy márciusban napokig zajlott az üzengetés a Spar és a magyar kormány között, miután a bevásárlólánc osztrák vezetője, Hans Reisch egy interjúban arról beszélt, hogy az állam be akarta vásárolni magát a cégbe.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azt jelezte, hogy szerinte a Spar rosszul gazdálkodik, veszteségesen működik, ezért a hangoskodás, míg Lázár János építési és közlekedési miniszter arra utalt, hogy a cég extraprofitot termel és visz ki az országból. A Spar a dolgozóinak címzett levélben pedig azt írta, hogy „sajnos a magyar kormány által bevezetett ár- és adószabályok arra kényszerítenek bennünket, hogy túlzottan magas különadókat fizessünk, és így a SPAR Magyarország már nem tud nyereségesen működni”. 

Világosan látszik, hogy a Spar és a hozzá hasonló hiper- és szupermarketek a vesztesei a fogyasztói szokások elmúlt években bekövetkező változásának, nem tudtak jól alkalmazkodni, miközben a diszkontok, mint például a Lidl – amely 2022-ben a legnagyobb forgalmat bonyolította hazánkban –, előretörtek

– jelezte lapunknak Molnár Dániel, rámutatva, hogy a diszkontok alacsony áron, sok saját márkás termékkel, azonban összességében kisebb választékkal várják a vásárlókat, emellett könnyen elérhetőek és gyors kiszolgálást biztosítanak. Így pedig az árérzékény fogyasztók számára is vonzóvá váltak, de a napi bevásárlás is egyre inkább ide tevődik át, miközben a Covid időszakból is profitálni tudtak. A diszkontláncok előretörése egyébként nem magyar sajátosság, külföldön is megfigyelhető a fogyasztói szokások ilyen irányú átalakulása, a piac átrendeződése. 

„A kiskereskedelemben tehát azt láthatjuk, hogy az igény a Spar által alkalmazottól eltérő üzleti modell felé mozdult el, amely így esetükben a piaci részesedés vesztéséhez vezetett. A Spar emellett árazás tekintetében sem tekinthető versenyképesnek, az Árfigyelő adatai alapján. Az elavult üzleti modell és a magas árak jól láthatóan veszteséges működést eredményeznek” – világított rá a szakértő.