A 2021-2027-es uniós ciklusban a hazai kis- és középvállalkozások hosszú, kitartó, de végül eredményes várakozása után idén ősszel megjelent a GINOP Pluszban az innovációs gépbeszerzéses pályázat (GINOP Plusz-2.1.3-24). Mivel ilyen vagy ehhez hasonló felhívás két és fél éve nem szerepelt a pályázati palettán, az EU-s társfinanszírozású konstrukció apropóján több szempontból is megvizsgáltuk, aktuálisan milyen beruházási kedv tapasztalható a hazai kkv-szektorban, azon belül is a termelő-gyártó iparvállalatok háza táján. 

Visszafogott várakozások a kkv-szektorban

Szabó Gábor, a svájci Georg Fischer szerszámgép-üzletága, a GF Machining Solutions magyar és román piacért felelős vezetője szerint az uniós támogatások és a gazdaságösztönző programok hiánya a fémforgácsolással foglalkozó cégeket a beruházásaik átértékelésére sarkallja, amelyre még a német gazdaság és azon belül is a járműipar döcögése, valamint az orosz-ukrán háború is rányomja a bélyegét. 

Jelzésértékű, hogy a hazai ajánlatkéréseink számottevő része használt gépekre irányul, hiszen a kkv-k jelentős része most önerőből kénytelen végrehajtani a beruházását

 – mondta Szabó Gábor. Saját iparági felmérésükre támaszkodva kiemelte: függetlenül az elérhető támogatásoktól és finanszírozástól, mindössze a kkv-k 18 százaléka tervez valamilyen gépberuházást a következő egy évben, ebből viszont csaknem 35 százalék a használt gépet részesíti előnyben. „Egy 10-15 éves, teljesen felújított használt CNC gép ára, átlagosan az új 30 százaléka. Ráadásul felhasználástól függően, egy 10 évvel ezelőtti technológia még ma is versenyképes, így a beruházások elhalasztása helyett érdemes ezt a lehetőséget is átgondolni” – folytatta a GF vezetője.

  • Ugyanakkor intő jel, hogy a kkv-k 29 százaléknál a termelés drasztikusan visszaesett,
  • további 28 százalék esetében legalább a felére esett a megrendelési volumen.
  • Folytatva a sort, 21 százalék felett van azon vállalkozások aránya, ahol minimális visszaesés jellemző,
  • mindössze 6,4 százalék esetében beszélhetünk növekedésről, míg a többiek stagnálásról számoltak be.

Használt gép vagy halogatott beruházás

„Jellemzően prémium szegmensbeli japán szerszámgépek hazai képviseletét ellátva is az a tapasztalat, hogy itt is folyamatosan csökken az új eszközök iránti beruházási szándék” – mondta Csányi Balázs, a cégcsoport vezetője, amelynek a Szimker Zrt. és a Virág Hightech CNC Kft. is a tagja. Kifejtette, hogy a tőkeerős cégek csak nagyon indokolt esetben, nyomott áron ruháznak be, a szerényebb lehetőséggel bíró, magyar kkv-k valóban inkább a használt gépek irányába fordulnak vagy halogatják a beruházást, bízva egy jobb piaci környezet érkezésében.

Mindemellett Csányi Balázs szerint egyre több, kis és közepes vállalat számára válik világossá, hogy az egyetlen perspektíva a hatékonyság valódi fejlesztése, melyre korábban voltak támogatási lehetőségek, de azok az elmúlt években elapadtak. Igaz, ezeknek a forrásoknak volt egyfajta jelentős piactorzító hatása is. „Marad tehát a belső átszervezés, a tudatosabban felépített működés, de a gépkiválasztásban is sokkal tudatosabb, átgondoltabb érvek mentén hoznak döntéseket a cégek” – jegyezte meg a szakember. Úgy látja, jelenleg a vállalkozók, akik beruháznak, tényleg igazi vállalkozók, mert komoly terhet és kockázatot vállalnak egy rendkívül instabil környezetben. 

Két beruházási irányvonal van

A fémipar idén nem tudott visszaállni a növekedési pályára, az ismert nehézségek pedig a kkv-szektorban jelennek meg leginkább Péntek György, a Haas Automation Inc. magyarországi képviseletének operatív és értékesítési vezetője szerint, aki úgy véli, az EU-s támogatások is rendkívüli módon hiányoznak a magyar fémfeldolgozó vállalkozások számára a versenyképesség növelése érdekében. Meglátása szerint jelenleg két beruházási irányvonalat lehet tapasztalni:

  1. Egyrészt a hosszú távú fejlesztési stratégiákat felváltották az azonnali igényekre történő reagálások. Az ilyen jellegű beszerzéseknél a műszaki követelményeket minimálisan kielégítő szerszámgépeket preferálják leginkább a lehető legkedvezőbb bekerülési áron, gyors elérhetőséggel, szállítási idővel. „Tapasztalataink szerint, ha a költségvetési keret – és ezzel együtt a gyártandó termék üzleti potenciálja – szűkös, sok esetben igény mutatkozik akár fiatalabb vagy idősebb, jó műszaki állapotban lévő használt gyártóberendezés iránt is.
  2. A másik irányvonal – az előzővel ellentétben –, amikor a vállalkozás célja a modernizálás és a gyártási hatékonyság növelése. Ebben az esetben a meglévő eszköz(ök) értékesítését követően termelésbe állítanak egy magasabb műszaki és technológiai felszereltségű új szerszámgépet, vagy akár komplett gyártócellákat.

Péntek György hangsúlyozta: nem értékesítenek használt szerszámgépeket, éppen ezért rendkívül fontos számukra, hogy megbízható, gyors és korrekt üzleti támogatást tudjanak biztosítani ügyfeleiknek a meglévő berendezéseik eladásához. A gazdasági környezet ok-okozati összefüggései alapján nem véletlen a szakember szerint, hogy a használt szerszámgépek szegmense egyre fontosabb szerepet tölt be a fémiparon belül.

Érdemes leporolni a régi gépet

A Metalloglobus Fémöntő Kft.-nél lapunk érdeklődésére azt mondták: folyamatosan keresik azokat a lehetőségeket, amelyek révén a gépparkjukat fejleszthetik. Mivel az új gépek beszerzési ára rendkívül magas, sok esetben olyan opció után néznek, amivel ár-érték arányban a legmegfelelőbb beruházás érhető el. „Ilyenkor több esetben kalkulálni kell azzal, hogy a gép átállítása további költségekkel járhat, illetve a gép üzemszerű használata időt és beruházást igényel” – közölték a vállalkozásnál, ahol néhány éve vásároltak egy használt robotot, ami éveken át kiszolgálta az egyik üst töltését. De például 

egy alkalmi vétel során hozzájutottak egy 40 (!) éves géphez, amit a műszaki kollégák egy rendkívül innovatív és szakértő mérnöki tanácsadócsapat segítségével elindítottak, korszerűsítettek, sorozatgyártásra alkalmassá tettek.

Ezzel együtt tisztában vannak a használt gépekben rejlő kockázatokkal (műszaki hibák, állapot, változó munkabiztonsági előírások), de a beruházás előtt felmérik, és igyekeznek minimalizálni ezeket. Megerősítették: mindig az a cél, hogy a beszerzés ár-érték arányban megfeleljen az általa elvégzendő feladatnak, és sok esetben a legjobb megoldás egy használt gép. 

Szembe kell nézni a valósággal

A Fórum-Plussz Kft.-nél az Economx megkeresésére elismerték: vannak 2008-as és 2011-es megmunkáló központjaik, amelyeket már régóta szeretnének lecserélni, mert a vevői elvárások kielégítésére 

új gépeket kellene beszerezniük, hogy még hatékonyabban és precízebben tudják a munkákat elkészíteni. Ugyanakkor szembe kell nézni azzal, hogy a jelenlegi piaci és gazdasági helyzetben, továbbá pályázatok hiányában ez nem megvalósítható.

Várakozásaik szerint ha újra lesznek pályázatok, akkor egyre több cég válik majd meg a régi gépektől, ezáltal sok használt berendezés kerülhet a piacra. Ezeket vélhetően elsősorban azok a családi vállalkozások vagy éppen egyszemélyes kft.-k ) veszik majd meg, amelyeknek nincs keretük új gépre, vagy nem tudtak pályázaton indulni. Ehhez viszont jó gazdasági környezet szükséges, hogy bármelyik csoportot is nézzük, mindenkinek megérje a beruházás, legyen az fejlesztés vagy a kapacitásbővítés.

Klaszterben az erő, van megoldás

Nehezített pályán mozognak a reálgazdasági szereplők a gazdasági kihívások miatt Tóth Ádám Ferenc, a European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet (ECC) ügyvezetője szerint, éppen ezért a beruházási trendek is egyértelműek: ma már azok is megfontolják a használt gépek beszerzését, akik korábban kizárólag vadonatúj berendezésekben gondolkodtak. A szakember ma már nem csak a Magyar Metál Fémipari Klaszter menedzsere, hanem a Globális Gépipari Klasztert (GINDUMAC – Global Industrial Machinery Cluster) is képviseli.

Tóth Ádám Ferenc lapunknak elmondta:

a trendet azonosítva az ECC éppen azért lépett együttműködésre a GINDUMAC-kal, hogy elősegítse a körkörös gazdaság fejlődését Magyarországon azáltal, hogy megkönnyíti a gyártók számára a használt gépek vásárlását és értékesítését. A partnerség célja, hogy egyszerűsítsék a magyar gyártók számára a berendezéseik versenyképes árakon való értékesítését minimális erőfeszítéssel, miközben lehetővé teszik számukra, hogy hozzáférjenek külföldi kiváló minőségű gépekhez, teljes körű logisztikai támogatással.

Az együttműködés keretében ambiciózus terveket fogalmaztak meg 2025-re, jelentős növekedést célozva meg a Magyarországon található gépek értékesítésében és növelve a Magyarországra nemzetközi piacokról beérkező gépek számát. A terv részeként több mint 30 százalékkal kívánják növelni a magyar forrású gépek online készletét, miközben a bevételeket a forgalom és ellátási tranzakciók terén is jelentős, hét számjegyű mérföldkőre kívánják emelni.

Az ECC és a GINDUMAC a tisztességes árképzés és a széleskörű szolgáltatások révén hatékony, fenntartható megoldásokat kíván biztosítani a gyártók számára, biztosítva, hogy a körkörös gazdaság folyamatosan növekedjen itthon.

Eredményesség és hatékonyság a magyar piacon

A magyarországi célokról Daniel Kaiser ügyvezető és társtulajdonos úgy fogalmazott, hogy a GINDUMAC a használt gépek nemzetközi kereskedelmi piacának egyik vezető vállalata, amely egyedülálló tranzakciós platform modellel, valamint kiterjedt gyártó- és irodahálózattal világszerte tevékenykedik.

Annak érdekében terjesztik ki tevékenységüket a magyar piacra, hogy a lehető legjobban megismerhessék a helyi igényeket és személyre szabott megoldásokat kínáljanak Magyarországon, ezzel is növelve a hazai ipari vállalatok eredményességét és hatékonyságát.

Tóth Ádám Ferenc ezt azzal egészítette ki, intézetük bő két évtizedes működésében mérföldkő, hogy egy nemzetközi hálózat magyarországi tagjaként napi szinten be tudnak kapcsolódni az európai uniós fém- és műanyagipari kkv-k életébe, ezáltal aktuális best practice és benchmark információkat szerezve. A kapcsolódási pontok között említette a közvetlen brüsszeli pályázatokhoz lehetséges konzorciumi partnereket, de a reális gépérték-meghatározások is rendkívül fontosak a hazai használt gépek külpiacon történő értékesítéséhez.