Tizenkétezer dolláros bizniszbe kapcsolódhatnak ezzel a magyar vállalkozások
Már csak néhány napot kell várni, hogy kiderüljenek a részletek a népszerű képzési pályázat folytatásáról a GINOP Pluszban, de az elemzők szerint az már most látszik, nagy potenciál van benne.
Komoly hullámokat váltott ki az értesülésünk, miszerint az átmenetileg nem elérhető, de hamarosan újra aktuálissá váló GINOP Plusz 3.2.1-21 felhívásnál küszöbön áll a folytatás bejelentése, ugyanis mágnesként vonzza a hazai kkv-kat a képzés- és bértámogatás, főleg ha pályázati úton az akár 100 százalékos támogatási intenzitással érhető el.
A várhatóan márciustól újra beadható „A munkavállalók és vállalatok alkalmazkodóképességének és termelékenységének javítása a munkaerő fejlesztésén keresztül” című pályázatnál az energiaintenzív vállalkozások – azaz a termelő-gyártó ipari cégek jelentős része – 100 százalékos támogatási intenzitást élvezhetnek, amennyiben a képzési palettában van zöld átállást támogató képzés.
Az Economx információi szerint az új konstrukcióban a várható módosítások között az alábbiak szerepelnek:
fő cél az eredményességmérési feltételek könnyítése,
a hátrányos helyzetű régiók támogatásának ösztönzése,
a foglalkoztatás időszakának csökkentése 12 hónapról 6 hónapra,
a felsőoktatási mikrotanusítványokat adó képzések támogatásának bevezetése.
Bár várhatóan még néhány napot várni kell a részletek megismerésére, kíváncsiak voltunk arra, mi a véleményük a GINOP Pluszhoz tartozó program céljáról, szükségességéről a gazdasági szakértőknek.
A Makronóm Intézet elemzői magyarázatként kiemelték, a világ a zöld átállás mellett tette le a voksát, ezért a vele járó folyamatok az európai és benne a magyar gazdaság fejlődésének elengedhetetlen elemei. Annak ellenére, hogy a zöld átállással szembeni ellenérvek között a legnagyobb súllyal a zöldenergia-beruházások magas költsége áll, számos tanulmány támasztja alá, hogy a zöld átállás nemcsak fenntarthatóbb, hanem hosszú távon olcsóbb is, mint a fosszilis tüzelőanyagok használata - hangsúlyozták, példaként felhozták, hogy
az Oxfordi Egyetem kutatói szerint a zöldenergia-rendszerre való átállás 2050-re legalább 12 ezer milliárd dollárt takaríthat meg a világnak a jelenlegi fosszilis tüzelőanyag-felhasználáshoz képest.
A készülő program esetében kiemelték, a képzéshez kötött támogatások mindenképpen kedvezőek, a zöld átállás egy viszonylag új terület, amelyben jelentős potenciál rejlik, a képzések révén pedig növelhető a munkavállalók hatékonysága és így a termelékenység is.
A magasabb hatékonyság pedig magasabb hozzáadott értéket és így bérszínvonalat eredményez
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.
Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.
Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelőjében is kiemelte a zöld átállás, illetve a zöld energia felhasználásának szükségszerűségét, amit érdeklődésünkre az Intézet elemzői is a magyar gazdaság jövője és további fejlődése szempontjából egyaránt kulcsfontosságúnak neveztek.
Hazánk energiaintenzitása jelentősen csökkent az elmúlt években, azonban még így is magasabb, mint az uniós átlag. Régiós összehasonlításban a cseh és a szlovák gazdaság energiaintenzitása magasabb, mint a magyar, míg a lengyelé kismértékben alacsonyabb volt.
Van tehát még tér előrelépni, az energaintenzitás és -fogyasztás csökkentése, például a korábbi alacsony hatásfokú gépek cseréje révén jelentős költségmegtakarítás érhető el
a Makronóm Intézet elemzése alapján.
Emellett azt is hangsúlyozták, hogy a zöld átállás, így a saját használatra szánt megújuló energiatermelés (például napkollektorok révén) mérsékelheti a vállalatok kockázatát, kitettségét a világpiaci és energiapiaci folyamatoknak, amellett, hogy hosszabb távon csökkentheti a költségeiket is. A megtakarítást a vállalatok fejlesztésekre, bérekre vagy árversenyképességük javítására fordíthatják. Vagyis
a zöld átállással az elemzők szerint két célt teljesíthetünk egyszerre:
nem csak fenntarthatóbban működnek majd vállalataink és élhetőbbé válik országunk,
de csökkenthetjük régóta fennálló energiafüggőségünket is.
2022 novembere óta folyamatosan, minden egyes hónapban csökkent a regisztrált társas vállalkozások száma.
Ez egy példátlan tendencia, 2021-ben például az előző hónaphoz képest is folyamatos volt a kkv-szektor bővülése. A társas vállalkozások esetében összességében is robosztus csökkenés látható, számuk 525,2 ezerről 515,7 ezerre csökkent 2023 január és december között.
A Makronóm Intézet idei évre vonatkozó prognózisa szerint ami az energiapiacokat illeti, az idei év kedvezőbbnek ígérkezik a gazdasági szereplők számára, amit a korábbi években tapasztaltnál alacsonyabb földgázáraknak is köszönhetünk.
Jelenleg a holland TTF földgáz ára 25 euró/MWh körül mozog, ami az egy évvel ezelőtti azonos időszakhoz képest több mint 50 százalékos csökkenést jelent.
Ugyanakkor az európai energiapiac továbbra is „feszített” maradt, tekintve, hogy az eddig a kontinensünkre kiszámíthatóan beérkező fosszilis energiahordozók forrása az orosz-ukrán háború óta megváltozott, ez pedig számos, az árakat felfelé hajtó többletkockázattal jár.
Elég csak arra gondolnunk, hogy ha például a világ túlsó felén, Ausztráliában (amely továbbra sem exportál az EU-ba földgázt) egy LNG terminál munkásai sztrájkolnak, az rögtön felfelé hajtja az európai földgázárakat. Ez a kiszolgáltatottság kedvezőtlenül hat az európai és így a magyar vállalatok növekedésére és versenyképességére is
- mutattak rá a helyzet komplexitására.
Ugyanakkor a zöld energia egyre növekvő részarányával a kkv-szektor helyzete is jelentősen javulhat, mivel így a villamosenergia olcsóbbá és – megfelelő tárolási kapacitás esetén – sokkal kiszámíthatóbbá válik, csökkentve a vállatok kiadásait. Hazánk energiamixében évről-évre csökken a fosszilis energia aránya, miközben a megújulók aránya növekszik: az energiafogyasztásunk 15 százalékát például már napelemekkel állítjuk elő.
A Makronóm Intézet elemzői szerint nemcsak az energiapiac, hanem a gazdasági környezet is kedvezőbb lehet az idei évben a kkv-k számára. A hazai kis- és középvállalatok jellemzően belföldre termelnek, így a tavalyi évben a magas infláció miatti reálbér-csökkenés okozta fogyasztás-visszaesés különösen is súlyosan érintette ezt a szektort. Emellett a magas kamatkörnyezet is hátráltatta a beruházásaikat.
A magas kamatkörnyezetben az állami hitelprogramok jelentettek támaszt a hazai vállalkozásoknak, míg az idei évben a reálbérek növekedése miatti keresletbővülés, a hitelpiac élénkülése, valamint az uniós forrásokból indított programok is érdemi támaszt jelenthetnek
- közölte az Economx-szal az Intézet.
Itt a pénzözön: mit kezdjünk vele?
A kérdés: befektessük a pénzt vagy elköltsük? Ön hogy dönt?
Szintén reménykeltő volt az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzőjének várakozása is; ugyanis Árokszállási Zoltán szerint ha megfelelően erős lesz a gazdasági növekedés, és az infláció is szerencsésen alakul, akkor elérhető lehet a 6-7 százalékos reálbéremelkedés.
Az Economxnak arra is rámutatott a szakértő, hogy a reálbérek növekedési üteme decemberben vélhetően meghaladja a novemberben regisztráltat az Equilor szakértője szerint. Ezt arra alapozza, hogy az infláció éves indexe decemberben 5,5 százalékos volt a novemberi 7,9 százalék után, miközben a bruttó nominálbér növekedési üteme vélhetően hasonló lehetett a novemberihez.