Komoly hullámokat váltott ki az értesülésünk, miszerint az átmenetileg nem elérhető, de hamarosan újra aktuálissá váló GINOP Plusz 3.2.1-21 felhívásnál küszöbön áll a folytatás bejelentése, ugyanis mágnesként vonzza a hazai kkv-kat a képzés- és bértámogatás, főleg ha pályázati úton az akár 100 százalékos támogatási intenzitással érhető el.

A várhatóan márciustól újra beadható „A munkavállalók és vállalatok alkalmazkodóképességének és termelékenységének javítása a munkaerő fejlesztésén keresztül” című pályázatnál az energiaintenzív vállalkozások – azaz a termelő-gyártó ipari cégek jelentős része – 100 százalékos támogatási intenzitást élvezhetnek, amennyiben a képzési palettában van zöld átállást támogató képzés.

Az Economx információi szerint az új konstrukcióban a várható módosítások között az alábbiak szerepelnek:

  • fő cél az eredményességmérési feltételek könnyítése,
  • a hátrányos helyzetű régiók támogatásának ösztönzése,
  • a foglalkoztatás időszakának csökkentése 12 hónapról 6 hónapra,
  • a felsőoktatási mikrotanusítványokat adó képzések támogatásának bevezetése.
Bár várhatóan még néhány napot várni kell a részletek megismerésére, kíváncsiak voltunk arra, mi a véleményük a GINOP Pluszhoz tartozó program céljáról, szükségességéről a gazdasági szakértőknek.

A Makronóm Intézet elemzői magyarázatként kiemelték, a világ a zöld átállás mellett tette le a voksát, ezért a vele járó folyamatok az európai és benne a magyar gazdaság fejlődésének elengedhetetlen elemei. Annak ellenére, hogy a zöld átállással szembeni ellenérvek között a legnagyobb súllyal a zöldenergia-beruházások magas költsége áll, számos tanulmány támasztja alá, hogy a zöld átállás nemcsak fenntarthatóbb, hanem hosszú távon olcsóbb is, mint a fosszilis tüzelőanyagok használata - hangsúlyozták, példaként felhozták, hogy

az Oxfordi Egyetem kutatói szerint a zöldenergia-rendszerre való átállás 2050-re legalább 12 ezer milliárd dollárt takaríthat meg a világnak a jelenlegi fosszilis tüzelőanyag-felhasználáshoz képest.

A készülő program esetében kiemelték, a képzéshez kötött támogatások mindenképpen kedvezőek, a zöld átállás egy viszonylag új terület, amelyben jelentős potenciál rejlik, a képzések révén pedig növelhető a munkavállalók hatékonysága és így a termelékenység is.

A magasabb hatékonyság pedig magasabb hozzáadott értéket és így bérszínvonalat eredményez

- értékelte a helyzetet a Mokronóm. 

Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelőjében is kiemelte a zöld átállás, illetve a zöld energia felhasználásának szükségszerűségét, amit érdeklődésünkre az Intézet elemzői is a magyar gazdaság jövője és további fejlődése szempontjából egyaránt kulcsfontosságúnak neveztek. 

Hazánk energiaintenzitása jelentősen csökkent az elmúlt években, azonban még így is magasabb, mint az uniós átlag. Régiós összehasonlításban a cseh és a szlovák gazdaság energiaintenzitása magasabb, mint a magyar, míg a lengyelé kismértékben alacsonyabb volt.

Van tehát még tér előrelépni, az energaintenzitás és -fogyasztás csökkentése, például a korábbi alacsony hatásfokú gépek cseréje révén jelentős költségmegtakarítás érhető el

a Makronóm Intézet elemzése alapján. 

Emellett azt is hangsúlyozták, hogy a zöld átállás, így a saját használatra szánt megújuló energiatermelés (például napkollektorok révén) mérsékelheti a vállalatok kockázatát, kitettségét a világpiaci és energiapiaci folyamatoknak, amellett, hogy hosszabb távon csökkentheti a költségeiket is. A megtakarítást a vállalatok fejlesztésekre, bérekre vagy árversenyképességük javítására fordíthatják. Vagyis

a zöld átállással az elemzők szerint két célt teljesíthetünk egyszerre:

  1. nem csak fenntarthatóbban működnek majd vállalataink és élhetőbbé válik országunk,
  2. de csökkenthetjük régóta fennálló energiafüggőségünket is.

A kormányzat által frissített kkv-stratégiából kiderült, hogy

2022 novembere óta folyamatosan, minden egyes hónapban csökkent a regisztrált társas vállalkozások száma.

Ez egy példátlan tendencia, 2021-ben például az előző hónaphoz képest is folyamatos volt a kkv-szektor bővülése. A társas vállalkozások esetében összességében is robosztus csökkenés látható, számuk 525,2 ezerről 515,7 ezerre csökkent 2023 január és december között.

Kép: Economx.hu
A Makronóm Intézet idei évre vonatkozó prognózisa szerint ami az energiapiacokat illeti, az idei év kedvezőbbnek ígérkezik a gazdasági szereplők számára, amit a korábbi években tapasztaltnál alacsonyabb földgázáraknak is köszönhetünk.

Jelenleg a holland TTF földgáz ára 25 euró/MWh körül mozog, ami az egy évvel ezelőtti azonos időszakhoz képest több mint 50 százalékos csökkenést jelent.

Ugyanakkor az európai energiapiac továbbra is „feszített” maradt, tekintve, hogy az eddig a kontinensünkre kiszámíthatóan beérkező fosszilis energiahordozók forrása az orosz-ukrán háború óta megváltozott, ez pedig számos, az árakat felfelé hajtó többletkockázattal jár. 

Elég csak arra gondolnunk, hogy ha például a világ túlsó felén, Ausztráliában (amely továbbra sem exportál az EU-ba földgázt) egy LNG terminál munkásai sztrájkolnak, az rögtön felfelé hajtja az európai földgázárakat. Ez a kiszolgáltatottság kedvezőtlenül hat az európai és így a magyar vállalatok növekedésére és versenyképességére is

- mutattak rá a helyzet komplexitására.

Ugyanakkor a zöld energia egyre növekvő részarányával a kkv-szektor helyzete is jelentősen javulhat, mivel így a villamosenergia olcsóbbá és – megfelelő tárolási kapacitás esetén – sokkal kiszámíthatóbbá válik, csökkentve a vállatok kiadásait. Hazánk energiamixében évről-évre csökken a fosszilis energia aránya, miközben a megújulók aránya növekszik: az energiafogyasztásunk 15 százalékát például már napelemekkel állítjuk elő. 

A Makronóm Intézet elemzői szerint nemcsak az energiapiac, hanem a gazdasági környezet is kedvezőbb lehet az idei évben a kkv-k számára. A hazai kis- és középvállalatok jellemzően belföldre termelnek, így a tavalyi évben a magas infláció miatti reálbér-csökkenés okozta fogyasztás-visszaesés különösen is súlyosan érintette ezt a szektort. Emellett a magas kamatkörnyezet is hátráltatta a beruházásaikat.

A magas kamatkörnyezetben az állami hitelprogramok jelentettek támaszt a hazai vállalkozásoknak, míg az idei évben a reálbérek növekedése miatti keresletbővülés, a hitelpiac élénkülése, valamint az uniós forrásokból indított programok is érdemi támaszt jelenthetnek

- közölte az Economx-szal az Intézet. 

Itt a pénzözön: mit kezdjünk vele?

A kérdés: befektessük a pénzt vagy elköltsük? Ön hogy dönt?
Szintén reménykeltő volt az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzőjének várakozása is; ugyanis Árokszállási Zoltán szerint ha megfelelően erős lesz a gazdasági növekedés, és az infláció is szerencsésen alakul, akkor elérhető lehet a 6-7 százalékos reálbéremelkedés.

Az Economxnak arra is rámutatott a szakértő, hogy a reálbérek növekedési üteme decemberben vélhetően meghaladja a novemberben regisztráltat az Equilor szakértője szerint. Ezt arra alapozza, hogy az infláció éves indexe decemberben 5,5 százalékos volt a novemberi 7,9 százalék után, miközben a bruttó nominálbér növekedési üteme vélhetően hasonló lehetett a novemberihez.