A magyar cégvezetők komor hangulattal hagyták maguk mögött a nyarat. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2024. szeptemberi felmérése alapján miközben a lakosság gazdasági közérzete 1,5 indexponttal javult, a vállalatok gazdasági várakozása 0,5 indexponttal vált kedvezőtlenebbé az előző hónapban mért értékéhez képest. A kutatás szerint ugyanakkor augusztusról szeptemberre a legnagyobb változás a vállalatoknál, hogy a jövőben volumennövekedést várnak exporttevékenységükben.

Az viszont nem változott, hogy

a vállalatok 85,1 százaléka nem exportál, és várhatóan a következő egy évben sem exportál majd.

Az ugyanakkor jó hír, hogy az exportáló vállalatok az export volumenének növekedését várják. A Századvég konjunktúraindexe szerint míg augusztusban 1 százalék jelzett a jövőben jelentősen csökkenő exportot, addig szeptemberben ez az arány 0,1 százalék. Kismértékben csökkenő exportot prognosztizál a megkérdezett vállalatok 1 százaléka (–0,4 százalékpont), változatlan exportot becsül a megkérdezettek 8 százaléka (+0,2 százalékpont). Kismértékben erősödő exportot 3,9 százalékuk (+0,3 százalékpont), míg jelentősen növekvőt 1,3 százalék (+0,8 százalékpont) feltételez.

Ez a 85 százalék elsőre legalábbis elég drasztikusnak tűnt, ezért igyekeztünk további részleteket megtudni az elemzőktől.

Isépy Tamás, a Századvég Makrogazdasági Üzletág üzletágvezetője egyrészt kiemelte, hogy kutatás minden hónapban reprezentatív módon készül el, ami esetünkben azt jelenti, hogy a minta összetétele visszaadja a hazai vállalkozási szektor struktúráját, figyelembe veszi az ágazati besorolást, a foglalkoztatottak számát és a régió szerinti elhelyezkedést. Ennek köszönhetően a megkérdezett vállalatok 83,9 százaléka mikro-, 9,1 százaléka pedig kisvállalat, amelyek esetében az exportpiacra való termelés sokkal kisebb valószínűséggel történik meg. 

A mikro- és a kisvállalatok belföldi piacra történő fókuszálása nemcsak magyar, hanem általános nemzetközi gazdasági jelenség.

Ezzel szemben a megkérdezett vállalatok maradék 7 százalékát adó

közép- és nagyvállalatok esetében már lényegesen kedvezőbb az exportáló vállalatok aránya, átlagosan 50 százalékuk exportál külföldre. 

További pozitívumként érdemes kiemelni Koncz Péter szerint, hogy mind a közép-, mind a nagyvállalatok esetében a túlnyomó többség inkább növekvő exportra számít a következő év folyamán. A középvállalatok esetében 11,7 százalékpont, a nagyvállalatok esetében pedig 20 százalékpont különbség a valamilyen mértékben növekvő és a valamilyen mértékben csökkenő exportot előrejelző válaszok között.

Amennyiben a vállalati várakozások beigazolódnak, akkor az exporttevékenység a hazai GDP bővüléséhez is jelentősen hozzájárulhat

– hangsúlyozta a Századvég elemzője.

Kiemelte ugyanakkor azt, hogy bár összességében elmondható, hogy a mikro- és kisvállalatok magas száma rontja le az exportáló vállalatok átlagos arányát, azonban ezen vállalatok visszafogott exportaktivitása általános gazdasági jelenség, és a következő időszak folyamán az újonnan létrejövő kkv-államtitkárság és az általuk kidolgozott kkv specifikus exporttámogatási programok előrelépést hozhatnak a kisebb vállalatok exporttevékenységében is. 

Így néz ki a kkv-akcióterv 8 pontja

  1. a Széchényi Kártya Program kedvezőbbé tétele,
  2. a kkv-k beruházásait és versenyképességét támogató tőkeprogram létrehozása,
  3. a kkv-k exportját élénkítő új hitelprogram meghirdetése,
  4. a kkv-k kifektetéseit támogató hitel és tőkeprogram,
  5. a kkv-k beruházásait célzottan támogató „1+1” Program,
  6. a kkv-k digitalizációs csomagja, melynek célja, hogy minden kkv saját honlappal és email elérhetőséggel rendelkezzen, mert e nélkül egy versenyképes vállalkozás ma már gyakorlatilag nem létezhet,
  7. vállalkozásfejlesztési uniós program,
  8. vállalati elektromosautó-támogatási program.

Ugyanakkor a Századvég kutatásából az is kiderül, hogy a vállalatok számára a fejlesztésekhez szükséges források előteremtésének nehézségeit illetően alakult ki szeptemberben a legnagyobb negatív irányú elmozdulás. Kevesebben mondták ugyanis, hogy egyáltalán nem jelent nehézséget (a megkérdezettek 16,9 százaléka, –6,0 százalékpont), az inkább nem jelent nehézséget kategóriát pedig 26,6 százalékuk (+2,2 százalékpont) választotta. A vállalatok 51,4 százalékának nehézséget jelentett (29,8 százaléknak inkább nehézséget jelentett, míg 21,6 százaléknak pedig teljes mértékben nehézséget jelent) a fejlesztésekhez szükséges források előteremtése. Ez az arány magasabb az előző hónapban mértnél (49,0 százalék).

Hogyan működik?

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által 2019 óta készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Havi rendszerességű felmérésben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdeznek meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést tesznek fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítenek a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.

Egyébként a Századvégnél ebben a hónapban a mezőgazdaságban mérték a legjobb konjunktúraérzetet (–12,4), míg a leggyengébbet a építőiparban (–19,0).