Május 10-én tartották meg a Hungarian Defense Industry Summit védelmi ipari nemzetközi konferenciát, amelyen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy Magyarország jó időben és megfelelő stratégia mentén kezdte újraépíteni a védelmi iparát. Jelenleg a magyar GDP-nek csak egy alacsony hányadát adja a védelmi ipar, azonban vannak a szemünk előtt olyan sikeres nemzetközi példák, amiket érdemes követni.

A háborúk hatása

Giuseppe Morabito, a Machiavelli Center főmunkatársa és az olasz hadsereg nyugalmazott dandártábornoka előadásában arról beszélt, hogy az ukrajnai invázió óta az orosz hadiipar arra kényszerült, hogy növelje a belső termelési kapacitását a nyugati szankciók és a harctéren bekövetkező veszteségek miatt.

Kapcsolódó

Az egyik legfontosabb fejlemény a háború kezdete óta a gyors felfutása és tömeggyártásba való bevonása a civil és katonai drónoknak, amelyek komolyan növelték az orosz hadsereg csapásmérő képességeit.

Oroszország az elmúlt évben átállt egy hosszan elhúzódó háborúra, aminek keretében a Kreml a nyugati high-tech fegyverektől elmozdult a kettős felhasználású és civil technológiák használata felé, amelyeket jellemzően Kínából és Törökországból szereznek be.

Morabito a közeljövő kapcsán úgy fogalmazott, hogy akár békekötéssel végződnek a jelenleg zajló konfliktusok (orosz-ukrán háború, Izrael háborúja a Hamász ellen), akár még hosszabb ideig folytatódnak, a védelemipari szereplők hosszú távú szerződésekre számíthatnak. Ennek az az oka, hogy a konfliktusban résztvevő feleknek, illetve a nekik fegyvert szállító országoknak mindenképpen újra kell szervezniük a védelmi rendszerüket, valamint újratölteni a fegyver- és lőszerkészletüket.

Honvédelmi célkitűzések

Kutnyánszky Zsolt védelempolitikáért, haderőfejlesztésért és védelmi iparért felelős államtitkár beszédében kitért arra, hogy a rendszerváltás után 150 ezerről 23 ezerre csökkent a Magyar Honvédség létszáma, a GDP-nek pedig mindössze 1-1,2 százalékát költöttük honvédelemre.

Az államtitkár a 2010 utáni fejlesztések közül kiemelte a 2016-ban meghirdetett Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot (korábban Zrínyi 2026), a honvédelmi vezetés célja az ehhez hasonló programokkal az önellátás biztosítása, a nemzetközi piacra termelés és az, hogy a magyar védelmi ipar meghatározó legyen a régióban.

A minisztérium emellett egy hármas célrendszert határozott meg a védelmi képességek fejlesztése kapcsán: az ellátásbiztonság és ellenállóképesség megerősítését, az innovációs kutatás-fejlesztést és a bevétel termelést.

A hazai védelmi ipar lehetőségei

A konferenciát záró kerekasztal-beszélgetésen Balogh István, Magyarország NATO-nagykövete arról beszélt, hogy egyedülálló periódusban van jelenleg a NATO az ukrajnai háború, a terrorizmus és a migráció miatt.

A nagykövet hosszú távon arra számít, hogy a NATO a védelmi ipar ösztönzésében kulcsszereplő marad majd.

Véleménye szerint be kell vonni a hagyományos nagy szereplők mellé a kkv-kat is, a magyar vállalatoknak ez lehet a kitörési pontja. A nagyobb makrofolyamatokban beszállítók lehetünk, ebből tudnánk a legtöbbet profitálni.

Csuday Balázs, a Hexagon Zrt. vezérigazgató-helyettese és az MFS Defense Zrt. felügyelőbizottságának tagja azt emelte ki, hogy a siroki lőszergyárban jelenleg 500 embernek adnak munkát, azonban a kormánnyal aláírt szándéknyilatkozat alapján még több lőszert akarnak eladni, amely megvalósulása esetén még 200 főnyi munkaerő felvétele várható. Emellett arról is beszélt, hogy a Beretta teljes mértékben nyitott a magyar beszállítókra, családi vállalkozásként abszolút hosszú távon gondolkodnak.

Kis-Márton Vidor, a Continest Technologies Zrt. vezérigazgatója a vállalatról elmondta, hogy egy 2019-ben alakult, 100 százalékban magyar tulajdonban lévő globális szereplőről van szó, amely már 30 országban van jelen. A nemzetközi piacon szerzett tapasztalatai alapján arról beszélt, hogy sokkal profibbaknak látták az amerikaiakat a piacvédelemben, mint az európaiakat.

Szluha Dénes, a Focus Ventures Zrt. befektetési igazgatója kiemelte, hogy

a bankoknak sokáig egy „no-go zóna” volt a védelmi ipar, ez az utóbbi időben megváltozott, elég csak megnézni az Európai Fejlesztési Bank hitelezési politikáját az elmúlt időszakban.

A befektetési igazgató szerint három dolog kell a békéhez: pénz, türelem és edukáció. Meglátása szerint a kis- és középvállalkozások alulfinanszírozottak itthon, egy ökoszisztémára van szükségük – mint amilyen például az N7 Holding Zrt. –, hogy hatékony legyen az együttműködés a befektetőkkel.

Miért jók Magyarországnak az űr- és védelmi ipari fejlesztések?

A geopolitikai helyzet miatt elkerülhetetlen lépésnek látszik a saját űrképességek kialakítása, fenntartása és fejlesztése, tehát honvédelmi szempontból Magyarország szuverenitásának egyik záloga rejlik az űriparban. Többek között erről is beszélgettünk a 4iG űripari vezérigazgatójával.