A világgazdasági folyamatok alakulásában fontos szerepe van a tőke szabad áramlásának. A magyar gazdaság a rendszerváltás óta jócskán átalakult, amiben meghatározó szerepet játszottak a külföldi cégek magyarországi befektetései, amely nyomán a termelékenység növekedett, új munkahelyek jöttek létre és a technológia modernizálódott. Azonban nem lehet kizárólag tőkeerős külföldi nagyvállalatokra támaszkodni. Mostanra eljutottunk arra a pontra, amikor egyre több exportképes magyar cég emelkedik fel. 

A piacgazdaságot nem olyan régen kezdtük, közel 35 éve. Mostanra már vannak olyan tőkeerős vállalkozásaink, amelyek részt tudnak venni a nemzetközi versenyben. Ezt támogatja egy nagyon jó tőketámogatási- és hitelprogram

Kapcsolódó

– mondta lapunknak az Economx Macronomx Meetupon Rózsai Rezső, a KPMG vezérigazgatója. Kiemelte, hogy Magyarország logisztikai adottságai is páratlanok, ami kedvező alapot jelent a hazai cégek nemzetközi expanziójának. Kikötötte, hogy a siker nem méretfüggő, sokszor elég egy kreatív, innovatív termék, amelyre támaszkodva pár év alatt exportképes aranybányává válhat egy vállalat.   

Egy jó termék, egy jó megoldás, egy innovatív szolgáltatás nagyon hamar ki tudja nyitni a határon átnyúló lehetőségek kapuját. 


„Gondoljunk itt olyan márkákra, amelyeket néhány éve még nem is ismertünk, most pedig gyakorlatilag mindenki kezdőképernyőjén ott vannak: legyen szó egy cseh Kifli.hu-ról, vagy egy román E-magról. Ezek azok az innovatív szolgáltatások, amelyek villámgyorsan be tudnak futni” – állítja a KPMG-vezér.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter áprilisban rámutatott, hogy több exportképes kisvállalat kell, és még több külföldi piacon történő befektetés, más szóval kifektetés. Ez javítaná a profitegyenleget, amely jelenleg negatív:

a külföldi cégek több profitot termelnek Magyarországon, mint amennyit a magyar cégek külföldön.

Ezen azért érdemes változtatni, mert jelenleg magas a magyar gazdaság nemzetközi kitettsége, a külföldi tőkétől és nyersanyagoktól való függése. A külföldi tőke hazai térnyerése persze több pozitív folyamathoz is hozzájárult, például a termelékenység növekedéséhez, munkahelyek teremtéséhez és modernizált is.

Kifektetésben jól teljesítünk a régióban

Rózsai Rezsőt arról is kérdeztük, hogy régiós összehasonlításban hogyan teljesítünk kifektetésekben. 

Magyarország kifektetésekben GDP arányosan szinte fej-fej mellett halad Csehországgal, akik messze az első helyet foglalják el

– mondta a KPMG magyar vezére. Rávilágított, hogy körülbelül a magyar GDP 20 százalékára rúg a Magyarországról induló külföldi tőkebefektetések (kifektetések) aránya. Hozzáfűzte, hogy egy kisebb országban sokkal nagyobb jelentőséggel bír a kifektetés, mint például egy nagyobb belső piaccal bíró Lengyelországban, ahol egyébként ez a szám 5 százalék.

A hazánkba irányuló külföldi közvetlentőke-befektetés viszont 60 százalék körül mozog a GDP arányában, amely magasnak mondható,

bár volt magasabb is. A Magyarországra beáramlott közvetlentőke-befektetések (FDI) állományának bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya 2008 és 2014 között jelentősen – 61-ről 79 százalékra – emelkedett, majd 2019-ig fokozatosan, 58 százalékra csökkent.

A változások mögött az áll, hogy az FDI-állományok emelkedése 2015 és 2017 között megtorpant, a GDP pedig a 2013-tól 2019-ig tartó konjunktúra alatt jelentősen nőtt 

– magyarázza az adatokat a KSH. Hozzáteszik, hogy 2020-ban a Covid19-járvány vethetett véget a gazdasági teljesítmény kiemelkedő bővülésének, ami az FDI-állomány növekedésével együtt az FDI-GDP arány emelkedését okozta.

Birodalmak épülnek fel pár év alatt

Rózsai Rezső lapunknak elmondta, hogy a nagy sikerekhez nem kell 15-20 év, volt olyan ügyfele, aki egy piaci rés gyors felismerésével nyitott Magyarországon technológiai vállalkozást, és 4-5 év alatt birodalmat épített belőle.

A siker kulcsa ennél a cégnél az volt, hogy gyorsan toborzott tőkebefektetőket, és lecsapott a közép-európai régió piacaira, kilencből hét esetben sikerrel járva. Emellett pozitív példaként említi a Magyarországon a rendszerváltás után felemelkedő nagyvállalatokat.

Ott a MOL, az OTP és a Richter. Mindegyikben közös, hogy egy állandó és nagyon jó menedzsment tudta felépíteni lépésről lépésre a cégeket.

Lengyelországot nézve például sokszor azt látjuk, hogy a nagy pénzügyi intézmények révén, amelyek még egyébként sokszor állami tulajdonban vannak, nagyon gyakran változik a menedzsment. Tehát mire egy menedzsment stratégia implementációra kerülne, és elindulhatna a külföldi terjeszkedés, addigra ez a menedzsment már nincs ott. 

Ezzel szemben kiemelte, hogy Magyarországon ezek a vállalkozások a privatizációkor olyan helyzetbe kerültek, hogy egy stabil, folyamatosan épülő, bővülő menedzsmenttel folyamatos expanziós politikát tudtak megvalósítani, és ebben elképesztően sikeresek. „Nyilván, amit mi Magyarországon érzünk, hogy a nemzeti tulajdon fontos bizonyos szektorokban, kritikus infrastruktúrákban, ez a környező országokban sincs másképp” – tette hozzá. 

Kiviszik a családi vállalkozást a nemzetközi színtérre

Az interjú során felhoztuk a generációváltás kérdését is, ugyanis több ezer magyar vállalkozásnál égető kérdése, hogy ki viszi tovább a sok esetben rendszerváltáskor alapított családi céget. Rózsai Rezső elmondta, hogy az új generáció tagjai már külföldre terveznek, és sokan közülük külföldi egyetemeken szereztek diplomát, így – talán ebből adódóan is - nyitottabbak a nemzetközi piacokra. 

Az új generációt sokkal inkább motiválja, hogy az elődök által létrehozott vállalkozásokat kivigye a nemzetközi piacokra 


– mondta Rózsai Rezső, aki hozzátette, hogy ezek a fiatalok jól beszélnek idegen nyelveket, világot láttak, és megvan minden képességük ahhoz, hogy sikeresen navigáljanak a globális gazdasági térben. Erre pozitív példaként a Vöröskő Kft.-t hozta (hozzájuk tartozik az Euronics), ahol sikeresen végbement a generációváltás. Természetesen ez nem mindig van így, előfordul, hogy nincs utód, vagy ha van is, nem akar az elődök nyomdokaiba lépni. 

Korábban a Makronóm Intézet ismertette, hogy a cégvezető az utódláskor jellemzően három lehetőség közül választhat, ha nem akarja felszámolni az üzletet:

  • a család tulajdonában marad a vállalkozás, az örökös átveszi a stafétát;
  • a céget értékesítik akár vállalaton belül, akár azon kívül;
  • a menedzsment és a tulajdonlás szétválasztása: marad az adott családnál a cég, de valakit, akiben megbíznak, kiválasztanak a cég vezetésére.

Afrika és Ázsia egyre vonzóbb célpont

Rózsai az új világrend és a globális blokkosodás hatásairól is beszélt. Elmondta, hogy a magyar tőkekiviteli célországok között egyértelműen az EU dominál, különösen a 2004 után csatlakozott EU tagállamok. Azonban kiemelte, hogy Afrika és Ázsia is izgalmas területek lehetnek a jövőbeli befektetések szempontjából.

Afrika egy nagyon izgalmas terület, ahova Kína elképesztő mértékű tőkebefektetést visz

– mondta, hozzátéve, hogy Magyarország számára is vannak lehetőségek ezen a piacon. A hazai gazdaság jövőjéről is kérdeztük a szakértőt. Hangsúlyozta, hogy fontos az exportképes hazai bajnok cégek kinevelése és támogatása, amely vállalatok a hosszú távú versenyképességünk kulcsai.

A verseny és a piaci viszonyok kényszerítik ki leginkább a hatékonyságot, de az állami támogatás is fontos egy nagyságrendnyi lépéshez

– mondta. A vezérigazgató szerint a KPMG ebben a folyamatban kulcsszerepet játszik, mind tudás, mind tapasztalat és piacismeret szempontjából. „Van egy hálózatunk, melynek helyi tagvállalata az adott célországban megfelelő ismerettel és piaci tapasztalattal rendelkezik, ezzel pedig támogatni tudja a magyar vállalkozásokat” – zárta gondolatait Rózsai Rezső.