Kedden reggel jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), hogy 2024. októberben a fogyasztói árak átlagosan 3,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. 

  • Az élelmiszerek ára 4,5 százalékkal nőtt,
  • a szolgáltatások 7,2 százalékkal drágultak,
  • a szeszes italok, dohányáruk ára 3,8 százalékkal emelkedett,
  • a tartós fogyasztási cikkekért 0,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt átlagosan 0,1 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elemzők rosszabbra számítottak

A szeptemberi mélypontról a vártnak megfelelően felfelé mozdult októberben az infláció, a gyorsulás azonban jóval kisebb mértékű volt, mint amire a piac számított. Az éves árindex 3,2 százalékos értéke alacsonyabb, mint a piac által átlagosan várt 3,5 százalék és saját, konszenzus alatti, 3,4 százalékos előrejelzésünket is alulmúlja – kommentálta az Economxnak a KSH adatát a CIB Bank vezető elemzője.

Trippon Mariann szerint az októberi vártnál alacsonyabb értékben valószínűleg egyszeri hatások is szerepet játszottak, alapvetően azonban idén folytatódott a gazdaságban a dezinfláció.

Ebben a korábbi kínálat oldali sokkok eltűnése mellett nyilván a viszonylag gyenge belső kereslet is szerepet játszott, hiszen a visszafogott kereslet szűkíti a cégek árazási mozgásterét is.

Havi szinten 0,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, miközben a maginfláció 4,5 százalék volt. Az MNB alapfolyamatokat jobban tükröző inflációs mutatói is enyhülő árnyomásról tanúskodnak – közölte lapunkkal az elemző.

Durván elszállt a liszt ára

Az élelmiszerek esetében folytatódott az átlag feletti havi drágulás (+0,7 százalék), a ruházkodási cikkek szezonális okok miatt drágultak az előző hónaphoz viszonyítva 3 százalékkal.

De nézzük konkrétabban, hogy melyik termék mennyit drágult:

  • liszt 38,9, 
  • a tej 16,8, 
  • a gyümölcs- és zöldséglé 12,1, 
  • az étolaj 9,9, 
  • a csokoládé és kakaó 9,8, 
  • a vaj, vajkrém 7,9, 
  • az éttermi étkezés 7,6, 
  • az iskolai étkezés ára 6,2 százalékkal emelkedett. 

A CIB szakértője szerint ebben a hónapban az üzemanyagok is felfele húzták a havi árindexet, a lakossági energiaárak pedig a fűtési szezon kezdete ellenére stagnáltak.

Még nem vágott oda a forint az inflációnak, de majd fog...

Trippon Mariann kiemelte, hogy a forint gyengülése a tartós fogyasztási cikkek esetében az októberi számokban még nem mutatkozott meg, előretekintve azonban a gyengülő árfolyam egyértelműen felfele mutató inflációs kockázatot jelent.

Kérdés, hogy a lanyha keresleti környezetben a cégek mikor és milyen mértékben hárítják át a leértékelődést.

Hozzátette, hogy a meglepetést ismét a szolgáltatások okozták, itt havi szinten 0,9 százalékos árszínvonal csökkenést mért a KSH, a részletekből pedig az is kiderült, hogy a soha nem látott havi visszaesés mögött a telefon és internet szolgáltatások jelentős, közel 7 százalékos olcsóbbodása állt. A CIB vezető elemzője aláhúzta, hogy az emögött álló okokról a KSH nem közölt részleteket, így csak találgatni lehet, hogy mi állhatott mögötte, de megítélésük szerint nem kizárt, hogy itt egy egyszeri hatást láttunk (árvíz?), ami a következő hónapban korrigálódhat.

Az élelmiszerek esetében a 2022-es sokkot követően normalizálódást látunk, szeptemberben és októberben azonban havi szinten egyértelműen átlag feletti mértékben drágult ez a termékkategória, éves szinten pedig az elmúlt hónapban 4,5 százalékos élelmiszerár emelkedést mutatott ki a KSH – ez érdemben meghaladja az átlagos infláció szintjét. Ebben szerepe lehetett az aszályos időjárásnak, illetve az ársapkák kivezetése utáni árkorrekcióknak is.

Az élelmiszerek áralakulása viszont a szolgáltatásokkal ellentétben nem okozott meglepetést, és előretekintve sem számítanak érdemi lassulásra az élelmiszerinflációban – közölte Trippon.

„2024-ben éves átlagban 3,7 százalék lehet az infláció. Év végéig az alacsony bázis miatt emelkedést várunk, decemberben 4 százalék felett lehet az éves árindex”

– osztotta meg lapunkkal a CIB elemzője. Hozzátette, 2025 elején újraindulhat az infláció mérséklődése, de éves átlagban 2025-ben is 4 százalékhoz közeli és/vagy kissé ez alatti infláció várható. A kilátásokat tekintve felfele mutató kockázatot jelent a világpiaci energiahordozó és élelmiszerár alakulása mellett a forint árfolyama, illetve a belföldi tényezők közül a magas bérdinamika és a várhatóan jövőre tovább erősödő fogyasztás.