A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedd reggeli jelentése szerint 2024 augusztusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 628 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 433 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 13,1, a nettó átlagkereset 12,9, a reálkereset pedig 9,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A költségvetési szektor húzta a béreket

„Bár lassuló ütemben, de augusztusban is folytatódott a dinamikus bérkiáramlás. A KSH adatai szerint az év nyolcadik hónapjában a bruttó és nettó átlagkeresetek éves szinten 13,1 százalékkal, illetve 12,9 százalékkal nőttek, ami 9,4 százalék reálkereset emelkedésnek felel meg” – nyilatkozta az Economxnak a CIB Bank vezető elemzője. 

Kapcsolódó

Trippon Mariann szerint

a növekedés motorját ebben a hónapban is a költségvetési szektor adta

– itt több területen, például a közoktatásban jelentős bérkorrekciók történtek az elmúlt időszakban –, az állami és vállalati bérek dinamikája közötti olló azonban fokozatosan zárul. A költségvetési szektorban éves szinten 15,2 százalékkal nőttek a rendszeres átlagkeresetek, míg a vállalati szektorban 13,1 százalék volt a bővülési ütem. 

A medián keresetek abszolút értékben továbbra is elmaradnak az átlagkeresetektől, a dinamika azonban itt erősebb: augusztusban a medián nettó kereset 15,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. 

Az első nyolc hónapban a bruttó és nettó átlagkeresetek 13,9 százalékkal nőttek, ami 3,7 százalékos átlagos infláció mellett 10 százalék feletti reálkereset emelkedést jelent. 2024 egészében 13 százalékos átlagbér-növekedés és 3,7 százalékos infláció mellett a reálkeresetek 9 százalékot meghaladó, kiemelkedő mértékben nőhetnek. 

Jövőre lassulás jöhet

A CIB elemzője úgy véli, 2025-ben valamelyest mérséklődhet a nominális keresetek növekedési üteme, de így is megközelítheti a 10 százalékot, ami jövőre is erőteljes, 6 százalékot kissé meghaladó reálbér növekedést eredményez. A kormányzat bérekkel kapcsolatos tervei 2026-2028 között is erőteljes, 8-10 százalék közötti nominális bérdinamikát vetítenek előre, ami – amennyiben megvalósul – középtávon is érdemi, 5-6 százalék körüli éves reálbér emelkedést implikál.

Hozzátette, hogy a reálkeresetek jelentős növekedése, a háztartások magas megtakarítás-állománya, a várhatóan fokozatosan oldódó óvatossági motívumok, a finanszírozási költségek mérséklődésével párhuzamosan 2025-ben további lökést adhat a fogyasztásnak, a GDP-növekedés motorját jövőre is a háztartási fogyasztás adhatja. 

A medián értéket kell figyelni

Mindkét mutatónak van fontos információtartalma, de azt tudni kell, hogy az átlagkereset egy elvont fogalom, azt mutatja meg, hogy ha az összes munkáltató által bérszámfejtett bértömeget elosztjuk az összes teljes munkaidős foglalkoztatotti létszámmal, akkor egy munkavállalóra mekkora havi kereset „jut” – magyarázza az elemző. Trippon Mariann úgy fogalmaz:

„átlagember azonban kis túlzással nem létezik. Az átlagot a kilógó szélső értékek (a nagyon magas, illetve a nagyon alacsony keresetek) eltolják, így nem ad valós képet egy „átlagos” dolgozó keresetéről. Például, ha egy cégnél tízen dolgoznak, 8 fő keres 500 ezer forintot és ketten 1,5 millió forintot, akkor a céges átlagkereset 700 ezer forint lesz, de a dolgozók 80 százaléka ennél jóval kevesebbet kap kézhez”.

A medián egy másik statisztikai fogalom, egyszerűen a „közép értéket” jelenti, vagyis az a bér, aminél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet kap kézhez egy hónapban, a fenti példában a medián 500 ezer forint lesz, amit a dolgozók 80 százaléka meg is kap. 

A vezető elemző elmondta, hogy a medián keresetek Magyarországon és egyébként a legtöbb országban is alacsonyabbak, mint az átlag a fenti gondolatmenet alapján. Vagyis

a dolgozók legalább felének havonta kevesebb pénz érkezik a bankszámlájára, mint a KSH által publikált átlagkereset.

Viszont itthon az elmúlt időszakban érdemben gyorsabban nőttek, mint az átlagkeresetek. Augusztusban például a nettó átlagkereset 12,9 százalékkal, míg a medián kereset 15,3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ebben a jelentős minimálbér és garantált bérminimum emeléseknek is szerepe van, hiszen a bértorlódások elkerülése miatt (ha a garantált bérminimum 10 százalékkal nő, akkor a minimumnál kicsivel többet kereső munkabérét is kénytelen hasonló arányban emelni a munkáltató) ezek az emelések a mediánbérig is éreztetik hatásukat, illetve a közszféra béremeléseinek is jó része a mediánbér környékén valósult meg. 

Nem áll jól a mezőgazdasági ágazat

Trippon Mariann úgy nyilatkozott lapunknak, hogy ha pontosabb képet szeretnénk kapni arról, hogy a saját fizetésünk és annak növekedési üteme hogyan viszonyul az országos fizetésekhez nem elég az átlagbérhez viszonyítani, de még az országos medián átlagkereset sem ad elég információt. 

Fontos, hogy az ország melyik részében, milyen ágazatban dolgozunk, mert földrajzi régiók és ágazatok között is lehetnek jelentős eltérések.

Augusztusban például az átlagos nettó 418 ezer forintos keresettel szemben a mezőgazdaságban az átlagkereset nem érte el a 325 ezer forintot, az információ, kommunikáció ágazatban viszont 650 ezer forint felett volt. Utóbbi ágazatban viszont alig valamivel több mint 10 százalékkal nőttek a nettó keresetek egy év alatt, míg az oktatásban például 26 százalék feletti volt a bővülési ütem. 

Lesznek béremelések?

Óriási kérdés – mondta a CIB elemzője –, hogy az erőteletett minimálbér-emeléseket elbírja-e a vállalati szektor. A háztartási szektort az elmúlt néhány évben ért sokkok után átmenetileg elfogadható a reálkeresetek dinamikus emelkedése, de közép- és hosszú távon, amennyiben a keresetek növekedési üteme tartósan elszakad a termelékenység növekedésétől, az a vállalati szektorban a marginok beszűkülését, a kibocsátás visszafogását, elbocsátásokat, vagy akár cégbezárásokat is eredményezhet.

Nyilván itt is jelentős eltérés van vállalat és vállalat között, a magas hatékonyságú cégeknek „belefér”, de a rosszabb termelékenységű, kisebb vállalatoknak ez okozhat komoly problémákat. 

Trippon Mariann szerint, ahol sok a minimálbéres, vagy a képzett munkaerő hiánya jellemzi az ágazatot, ott kénytelenek megvalósítani az elfogadott/magasabb emeléseket, a béroldali költségnyomás miatt pedig rákényszerülnek a hatékonyság emelésére (vagy le kell húzni a redőnyt), ahol viszont a magasabb fizetési kategóriákban dolgozók vannak többségben, ott 2025-ben visszafogottabb, az 5-10 százalékos sáv alsó feléhez közelebbi bérfejlesztések várhatóak.