A Budapest Airport visszavásárlásával nagy lehetőséghez jutott a magyar építőipar, és az ágazatért felelős tárcavezető, Lázár János is. Ugyanis miután a nemzetgazdasági miniszter, Nagy Márton bejelentette, hogy a magyar állam és a VINCI Airports megvásárolta a repülőteret összesen 3,1 milliárd euróért (valamint a felhalmozott 1,44 milliárd eurós hitel átvállalásával), azt is közölte, hogy a légikikötőn kívüli, de a szolgáltatáshoz szükséges, vagy ahhoz kapcsolódó infrastrukturális és egyéb fejlesztések kiépítése az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) feladata lesz.
Mert ha nem épül ki a szükséges struktúra, nem értünk el semmit
– fogalmazott Nagy Márton.
Bár egyelőre nincs elkülönítve erre a célra költségvetési forrás, a nemzetgazdasági miniszter szerint a fejlesztések műszaki kivitelezéséről a kormány két hónapon belül dönt, és legkésőbb őszre az is kiderül, milyen anyagi vonzata lesz a beruházásoknak. Ha kell, beletesszük a '25-ös költségvetésbe – tette hozzá Nagy Márton, aki az Economx felvetésére azt is közölte, egy vasúti bekötés legalább 400 milliárd forintba kerül, szóval egymilliárd euró értékű beruházásokat kell még az államnak végrehajtania.
Nagy a baj a magyar iparban
2024 májusában az ipari termelés volumene 5,2, munkanaphatástól megtisztítva 4,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2024 áprilisához mérten 1,1 százalékkal mérséklődött. A KSH közlése szerint a feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártásban, a villamos berendezés gyártásában, valamint a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában visszaesés következett be, míg az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása nőtt.Az ipari termelés az év első öt hónapjában 2,4 százalékkal kisebb volt, mint 2023 azonos időszakában.
Az Economxot az ÉKM arról tájékoztatta, a tárca azt a feladatot kapta, hogy az új és egyre növekvő forgalmat bonyolító légikikötő biztonságosabban és gyorsabban legyen megközelíthető.
A gyorsforgalmi út tervezése folyamatban van és a repülőtéri vasút fejlesztésének koncepcióján is dolgozunk
- közölték.
Az útfejlesztésre vonatkozó tervezési munkákat jövőre befejezzük, miután megkezdődnek a területszerzési és területelőkészítő munkálatok. Ezzel párhuzamosan a kivitelezési közbeszerzési eljárás is lefolytatható
- tudatták tegnap portálunkkal.
A szakminisztérium úgy látja, a jelenlegi helyzet kaotikus.
Akár egy koccanás is elég, hogy tömegek késsék le járataikat, vagy hogy a belvárosig duguljon be a főváros
- hangsúlyozták.
A terveikkel kapcsolatban kiemelték,
- új forgalmi sávokat létesítenek;
- új felüljárókat építenek;
- és a buszsávokat úgy alakítják ki, hogy a közösségi közlekedést valóban segítse, miközben
- nem bénítja meg a várost -
mindezekkel egy teljes városrészt megújítunk és élhetőbbé teszünk
- szögezte le a tárca.
Az építőipar számára minden új szerződésre akkora szükség van, mint egy falat kenyérre. Ugyanis még a jelenlegi termelés visszaesésével is számol az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), miközben épp Lázár János jelentette be, hogy úgymond
átütemezik az állami beruházásokat.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közölte, hogy áprilisban az egy évvel korábbihoz viszonyítva 15,6, az előző hónaphoz képest 11 százalékkal emelkedett az építőipari termelés volumene, azonban a képet árnyalja, hogy 2024 márciusában viszont 6,3 százalékkal maradt el a mutató az egy évvel korábbitól. Öröm az ürömben, hogy az alacsony bázisként tekinthető tavalyi év eleji szinthez képest legalább bővülés tapasztalható idén.
Az építőipari termelés volumenindexe az előző év azonos időszakához képest 2024-ben:
- január: 117,6 százalék,
- február: 102,4 százalék,
- március: 93,7 százalék,
- április: 115,6 százalék.
Ha a termelési értéket nézzük, akkor az év első harmada összesen 2 098,3 milliárdot hozott, szemben a tavalyi 1 866,6 milliárddal, azonban csak az első negyedévben 6,7 százalékkal növekedtek tavalyhoz képest az építőipari termelői árak.
Ennek egyik oka, hogy tavaly padlóra került az építőanyag-gyártó ágazat, és a várakozások szerint idén sem talál magára: leépítések, termelés szüneteltetések, gyárbezárások is jellemezték az elmúlt időszakot.
Iparági becslés szerint 2022-höz képest 2023-ban körülbelül 60 százalékos visszaesés történt szinte minden szegmensben, nagyot esett egyebek közt a cserepek,
- a téglák,
- a gerendák,
- az áthidalók
- és a térkövek kereslete.
A piacvezető vállalkozásokat egyszerre két oldalról is húzza az ág. Jelentősen csökkent a megrendelésszám az építőipar mélyrepülése miatt, az állami és önkormányzati beruházások nagy részét elhalasztották vagy lefújták, miközben a lakásépítések- és felújítások volumene is elmaradt a várttól.
Ezt erősítette meg az ÉVOSZ is, szerintük
minden alágazatban a fizetőképes kereslet csökkenése tapasztalható.
Ebben az évben kevesebb állami és önkormányzati megrendelésre lehet számítani. Az önkormányzati választások lelassítják a projektek előkészítését és a döntési folyamatokat, a lakosság pedig kivár a beruházásaival. Az év elejétől kínálati piac jellemzi az építésgazdasági lánc egészét - összegezték.
Jelenleg mintegy 20 ezer újépítésű lakóingatlan van kivitelezés alatt, ebből idén körülbelül 15 ezer készülhet el a szerződésekből kiindulva. Emellett mintegy 180 ezer lakás felújítása várható az év egészében, ami jelentős csökkenés. Az ágazatban tartósan foglalkoztatottak létszáma 2024-ben tovább csökken, a hat hónapnál tovább foglalkoztatottak számában
az ÉVOSZ 10-15 ezer körüli létszámcsökkenésre számít.
Nem iskolát, óvodát, uszodát, sportcsarnokot, vagy futballpályát kell építeni, hanem összeszerelő-csarnokot
– mutatott rá korábban az új iparosodási irányt Lázár János, ugyanis szerinte az olyan ipari beruházások, mint a szegedi, a debreceni, a nyíregyházi, illetve az ácsi és az iváncsai fogják kiváltani azt a hiányt, amit az állami beruházások elmaradása okoz.