Egy felmérésből kiderült, hogy a légkondicionálók túl szárazra teszik a levegőt, zavaró a beltéri légszennyezettség, és a gépek sok káros anyagot bocsátanak ki. Az Economx megkeresésére a felmérést végző Oxyma Systems Víz- és Légkezelés Technológiai Kft. ügyvezetője elmondta, hogy 500 gyári dolgozót kérdeztek meg arról, miként értékelik a munkakörülményeiket, az ő válaszaik alapján jöttek ki a megdöbbentő eredmények.

Az Economx kérdésére, miszerint ezek a munkavégzési körülmények mennyiben mennek szembe a Munka törvénykönyve és a munkavédelmi jogszabályok előírásaival, Ádám Zsombor rámutatott: a nyári hőségre vonatkozóan a munkajogi szabályozás szerint 27 Celsius fok belső effektív hőmérséklet fölött minden órában szükséges szünetidőt adni a dolgozóknak. Minél melegebb van, annál hosszabb szünetidőket.

A paragrafusok nem térnek ki a belső relatív páratartalomra, tehát jogilag a légnedvesség nincs szabályozva, ugyanakkor rendelkeznek a belső légminőség/légszennyezettség expozíciós szintjéről. Ám egy nagy baj van, tapasztalataik szerint mindezt kevés vállalat tartja be.

A Munka törvénykönyve és a munkavédelmi törvény egyébként részletesen rendelkezik az egészséges munkahelyi környezetről, a tiszta levegőről, a fényről, a zajhatásokról, a hőhatásokról, tehát elvileg csak ezeket kellene betartani.

A légkondicionálók problémája

A kutatás alapján a válaszadók 55 százaléka ugyan klimatizált helyen dolgozik, mégsem elégedettek a munkavégzés környezeti feltételeivel. Arra panaszkodnak, a gyárak által alkalmazott hagyományos légkondicionálók túl szárazzá teszik a levegőt, amely a válaszadók 66 százalékánál szemszárazság, könnyezés, szemviszketés és szénanátha jellegű tünetek formájában is megmutatkozik.

Ám ez mind semmi ahhoz képest, amit a klimatizálást nélkülöző dolgozók tapasztaltak 2023 nyarán: 43,8 százalékuk arról számolt be, a nyári hónapokban 30-35 fok volt a munkahelyükön, 31,3 százalékuknál pedig a 35 fokot is meghaladta a hőség. Nem meglepő tehát, a problémában érintettek 75 százalékával az is megesett már, hogy rosszul lettek munkavégzés közben.

Még rosszabb a helyzet a beltéri légszennyezettségnél

Ami talán még ennél is aggasztóbb, a válaszadók 35,1 százaléka szerint munkahelyén zavaróan nagy méreteket ölt a beltéri légszennyezettség – olyannyira, hogy a kitöltők csaknem felével előfordult már, nem tudtak a munkájukra koncentrálni miatta, amely 10-ből 1 esetben munkahelyi balesethez vezetett.

A legtöbben a felszálló por mennyiségét kifogásolják (a válaszadók 65,4 százaléka), de a gépekből származó káros anyagok (46,2 százalék) jelenléte is gyakran említett problémaforrásként jelenik meg a felmérésben.

Szembetűnő, hogy a nagymértékű beltéri légszennyezettség ellenére sem kap kellő figyelmet a szellőztetés: a kutatás résztvevőinek 54,1 százaléka gondolja úgy, hogy a munkahelyén nem elégséges a légcsere mértéke, a válaszadók 32,4 százaléka pedig a munkaterületek oxigénnel való ellátottságát is kevésnek találja.

Mi lehet a megoldás?

Mit tehet a felelősségteljesen gondolkodó munkáltató? Az economx kérdésére az épületenergetikai mérnök elmondta: az alapvető gond az, a legtöbb hazai gyár nem rendelkezik olyan korszerű légkezelő technológiával, amely költséghatékony, és környezetkímélő módon vezetné el a munkaterületeken felhalmozódott hőmennyiséget, és eltüntetné a gépek által kibocsátott káros anyagokat a levegőből.

Erre van egy rendszer, az úgynevezett kétkörös adiabatikus hűtőrendszer, és arról ismert, hogy a víz természetes elpárologtatásából állítja elő a hűtési teljesítmény 95 százalékát. Sajnálatos módon, Magyarországon ez még nagyon ritka, nem elterjedt rendszer.

Ennyit veszít a munkáltató

Holott nem különösebben nehéz kiszámítani mennyit is veszít a munkáltató. Tegyük fel, egy gyárban a belső hőmérséklet magasabb, mint 27 Celsius fok, ilyenkor már óránként 15 perc szünetidőt vehetünk alapul. Vagyis egy óra negyedét, így máris 25 százalék a termeléskiesés.

További érvek: tekintettel arra, hogy a magas belső hőmérséklet, illetve a nem megfelelő levegőminőség miatt a munkavállalók dekoncentráltabbak, ezért a teljesítmény mindenképpen csökken, a selejt, a hiba pedig megszaporodik.

Mindez érintheti a munkahelyi balesetek számát, a rosszulléteket, a táppénzes megbetegedéseket – tehát ha a munkáltató odafigyel, további megtakarításokat érhet el.