A zaklató tartalmak terjedése az interneten nem új jelenség. Több magyar nő is feljelentést tett, miután felismerte magát olyan fotókon, amelyek például nyilvános mosdókban vagy tömegközlekedési járműveken készültek róluk, majd mesterséges intelligenciával manipulálva töltötték fel őket az internetre. Sok esetben a személyes adataikat is megosztották, egyes képekhez pedig megalázó szövegeket, sőt veszélyes fenyegetéseket fűztek. De nem is kell ilyen messzire menni: az is gyakran előfordul, hogy valaki csupán egy kedves képet igyekszik készíteni valamelyik családtagjáról, és eszébe sem jut, hogy a háttérben más személyeket is megörökít.
Vajon mit tehet az, aki észreveszi, hogy az engedélye vagy tudomása nélkül lefényképezik vagy levideózzák az utcán, egy üzletben, a konditeremben vagy éppen az ablakán keresztül a saját otthonában? Ennek járt utána a Dívány.
Az adatvédelmi szakértő szerint a fotózást nehéz ugyan kivédeni, az internetre felkerült képek ügyében viszont lehetőség van jogi lépésekre.
Az engedély nélküli fotófeltöltés a GDPR-szabályok megsértésének minősül, hiszen mindenkit tájékoztatni kellene a felvételek készítéséről és azok felhasználásáról. Amikor a képet kiposztolják, akkor már személyes adattal való visszaélésről beszélünk, ami bűncselekmény
– erősítette meg a portálnak Tóth Judit Lenke adatvédelmi szakjogász.
A szakember szerint ilyenkor érdemes feljelentést tenni, mert a nyomozóhatóság a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény szerint kikérheti a tárhelyszolgáltatóktól a felhasználók adatait.
Persze nem kell megvárni a büntetőeljárás végét, bárki közvetlenül kérheti a szolgáltatóktól a sértő tartalmak törlését, amire nekik harminc napon belül reagálniuk kell.
A jogász utalt arra, hogy az Európai Unióban nemrég bevezették a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt (Digital Services Act – DSA), amely szűri az olyan sértő online tartalmakat, mint a gyűlöletbeszéd, az erőszak vagy akár a csak kiskorúak esetében bűncselekménynek számító tevékenységek. De
már az is a privát szféra megsértésének számít, ha például átkukucskálunk a szomszéd kertjébe, ami miatt a DSA alapján több ezer eurós bírságot is kaphatunk
– hívta fel a figyelmet.
Ugyancsak jogsértő az a trend, ami újabban hódít, hogy random járókelőket kérdeznek meg egy-egy témával kapcsolatban, majd felteszik az elkészült videót valamelyik platformra. Ilyenkor ugyanis mindig el kellene mondani a nyilatkozónak, hogy ki az adatkezelő, melyik cégnek vagy kinek a nevében készül a felvétel, ki az adatfeldolgozó, mennyi a megőrzési idő.
Ezek a GDPR 12. és 13. cikkelye szerinti tájékoztatási kötelezettségek, ami nemcsak a jogszabály miatt fontos, hanem azért is, mert enélkül nem fogja tudni az illető, hogy kihez fordulhat, ha bármiféle problémája van a felvétellel kapcsolatban
– mutatott rá a jogász.
Hozzátette, hogy ez a cégek esetében is fontos tényező, hiszen akár többmilliós bírságra is számíthatnak, ha elmulasztják az adatvédelmi törvényben foglaltakat.
A magyar jogrend szerint mindemellett sérelemdíj is járhat akkor, ha az, akiről a felvétel készült, bírósághoz fordul. Személyiségi jogi sérelem esetében nem kell bizonyítani a kár nagyságát, ilyenkor automatikusan megítél a bíróság egy bizonyos összeget.