Nagy bejelentést tett Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a mai Kormányinfón, ugyanis közölte: a legutóbbi kormányülésen felhatalmazták Nagy Mártont, hogy a nemzetgazdasági miniszter tárgyaljon a munkavállalókkal és a munkaadókkal egy jelentős minimálbér- és garantált bérminimum növekedésről.

A kormányzat a kiszámíthatóság jegyében azt szeretné, ha több éves megállapodást születne, és ha a minimálbér a bruttó átlagkeresetekhez lenne kötve. Utóbbi kapcsán Gulyás Gergely úgy fogalmazott, még nem tudni, hogy azt mikor tudják elérni, ez már a munkaadóktól és a munkavállalóktól függ. Ugyanakkor szerinte az az érdeke mindenkinek, hogy a magyar minimálbér minél magasabb legyen, mert az hozzájárul az általános béremelésekhez.

A Kormányinfón elhangzott az is, hogy a jövő évi inflációs előrejelzésekre dinamikus növekedést biztosító megállapodást lehet alapozni, és bár annak mértékébe nem szól bele a kormányzat, annyit viszont kikötött Gulyás Gergely, hogy a növekedéssel csak addig mehetnek el, ameddig az nem veszélyezteti a munkahelyeket. 

Kérdésünkre Gulyás Gergely nem tudott és nem is szeretett volna célszámokat mondani, ugyanakkor azt kijelentette, hogy

az ágazati bérminimum bevezetését nem támogatják,

viszont a bérminimum és a minimálbér összevonását lehetségesnek tartják, ha nem is jövőre, hiszen még több mint 20 százalék a különbség a kettő bérelem között, de szerinte ez egy hosszabb béremelési programmal megvalósítható lenne. 

Az Economx megtudta, hogy már nyár vége óta, több körben zajlanak a két- és háromoldalú egyeztetések a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülésein. Legközelebb szeptember 17-én a munkáltatók és a munkavállalók egyeztetnek a minimálbérről és a bérminimumról, egy nappal később, 18-án pedig a kormány képviselőivel tárgyalják át az addigi fejleményeket.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke portálunknak elmondta, a munkavállalói oldal egy új típusú struktúrát szeretne bevezetni, amely számos jogszabály változtatásával is járna. Ennek az a lényege, hogy

középtávon ágazati kollektív szerződéseken alapuló tarifa megállapodások lépnének a garantált bérminimum helyébe.

Ezek a megállapodások a szükséges garanciák mellett az egyes ágazatokra lennének lebontva.

Ha nincs erre mód, akkor viszont mind a két bérelemet, a minimálbért és a garantált bérminimumot is meg kell tartani. A Liga soha nem támogatta, hogy a kettőt összevonják, azaz, hogy egyszerűen megszüntessék a garantált bérminimumot – magyarázta érdeklődésünkre a szakszervezeti vezető.

Az ágazati megállapodásokra azért van szükség, mert hazánkban a kollektív szerződések lefedettsége mindössze 10 százalékos.

A szakszervezeti vezető leszögezte azt is, hogy mindenképpen több éves megállapodásban gondolkodnak ők is.

A Liga tapasztalata szerint elmozdulás van a garantált bérminimum irányából a minimálbér felé, a munkáltatók igyekeznek olyan feltételeket szabni, hogy ne kelljen magasabb bér mellett foglalkoztatni a dolgozókat. Ez azt jelenti, hogy egyre többen dolgoznak minimálbérért, és csökkenőben van a garantált bérminimum mellett foglalkoztatottak száma. 

Mészáros Melinda végül világossá tette, hogy a tárgyalásoknak, illetve a megállapodásnak az egyetlen „felkent” testülete a VKF, és a törekednie kell minden tárgyaló félnek arra, hogy a testületen belül közvetítse az álláspontját, így gátolva az egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat. 

Tavaly november végén írták alá hivatalosan a Versenyszféra és a kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjai (kivéve Magyar Szakszervezeti Szövetség), valamint a kormány a múlt heti megállapodásnak megfelelően a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről, valamint a bérnövelési ajánlásról szóló megállapodást. Így 

  • 2023. december 1. napjától a minimálbér havi bruttó összege 266 800 forintra;
  • a garantált bérminimum havi bruttó összege 326 000 forintra emelkedett.

Ezzel 2010-hez képest a legkisebb kötelező keresetek már több mint 3,5-szeresére nőnek, hiszen 2010-ben a minimálbér 73 500 forintot, a garantált bérminimum 89 500 forint tett ki.

Az idei tervekről néhány nappal ezelőtt a Gazdasági Kamarák Egyeztető Fórumán is szó esett, a résztvevők egyetértettek abban, hogy 2027-re reális célkitűzés lehet a minimálbér szintjének felemelése a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékára. Ennek érdekében a következő három évben átlagosan, éves szinten nagyságrendileg 11-12 százalékos minimálbér-emelés várható.