Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) weboldalán feltüntetett adatokból derült ki, hogy

a kormány idén tavasszal egymilliárd eurónyi hitelt vett fel Kínából, amelyet április 19-én teljes összegben le is hívott. 

A hitelt kínai bankoktól,

  • Kínai Fejlesztési Banktól,
  • a Kínai Eximbanktól,
  • valamint a Bank of China magyar ágától 

vette fel a magyar állam,

azt 2027 április 19-ig kell visszafizetni, tehát a futamidő három év

szúrta ki a Portfolio.

A kamat, a törlesztés ütemezése, valamint az egyéb részletek nem ismertek, kivéve az indoklást, amely szerint a hitelt az állam

  • a központi költségvetésnek a csúcstechnológia,
  • az infrastruktúra építése,
  • a közlekedési infrastruktúra,
  • illetve az energia területein jelentkező kiadásainak finanszírozására vette fel. 

kamatozásról mindössze annyit tudni, hogy változó.

A kötvénytartozásokat nem számolva ez az összeg (mai árfolyamon több mint 393 milliárd forint) a legmagasabb a magyar állam fennálló hiteltartozásai közül. A devizaadósság aránya a magyar államadósságon belül ezzel kritikus szint környékére emelkedett.

A portál a hitelfelvételről nem talált kormányzati bejelentést, megkereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot, a Pénzügyminisztériumot és az Államadósság Kezelő Központot (ÁKK), amelyek egyelőre nem válaszoltak.

A lap emlékeztet, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábban általánosságban beszélt a kínai finanszírozás Magyarországi növekedéséről egy júliusi 10-i sajtótájékoztatón, amelyen az elektromos autópiac támogatásáról beszélt. Ám ekkor még konkrétan nem említette, hogy a magyar állam bármilyen formában hitelt vett fel kínai bankoktól.

Akkor a tárcavezető azt mondta: a kínai bankoknak a jelenléte Magyarországon a finanszírozás tekintetében növekszik. Elmondása szerint ez összefügg azzal, hogy a kínai vállalatok jelenléte is erősödik, a Bank of China például részt vesz a Magyarországon működő kínai vállalatok finanszírozásában is.