A világ legnagyobb akkumulátorgyártó vállalata, a CATL épít majd gyárat Debrecenben. A kínai vállalat 7,34 milliárd eurót (majdnem 3000 milliárd forintot) fektet be a 100 gigawattóra kapacitású akkumulátorgyár építésébe. Ez lesz a második európai gyára a németországi üzeme után.
Közben Szijjártó Péter bejelentette, hogy Debrecen mellett 2,3 milliárd forint állami támogatással Vácrátóton is épül akkumulátorgyár, ott alkatrészeket fognak gyártani. Hatvan új munkahely jöhet létre.
Mielőtt a hivatásos hergelők itt is akcióba lépnek, szeretném elmondani, hogy a cellulózgyártás az egyik leginkább környezetkímélő technológia, amit e területen használni lehet
– húzta alá a külgazdasági- és külügyminiszter.
Nem akarnak akkumulátorgyárat
Korábban Debrecenben nagy lakossági ellenállás alakult ki, amikor lakossági fórumot tartottak a város melletti ipari parkban épülő akkumulátorgyárral kapcsolatban. A résztvevők pfujolással és kiabálással zavarták a közmeghallgatást.
Ellenzéki pártoktól és civil szervezetektől szép számban érkeztek is reakciók:
- az LMP országos népszavazást kezdeményezett, míg a Mi Hazánk helyi népszavazást tartana;
- a Greenpeace szerint a gyár veszélyes anyagokat, illetve sok vizet használ működése során;
- a környezetvédők többsége barna mezős beruházásként valósítaná meg a projektet.
Kiemelkedő példa Szombathely, ahol a közgyűlés határozatba foglalta, hogy a városban és annak közelében sem engedélyezi akkumulátorgyár építését a városvezetés.
Tervek és durva számok
Orbán Viktor már tavaly nyáron arról beszélt, hogy hazánk akkumulátorgyártó nagyhatalom lesz. Összesen 28 gyár épült, vagy fog megépülni a következő években.
„A megvalósult beruházások értéke már elérte az 1900 milliárd forintot” – írja az ATV.hu. A magyarnarancs.hu pedig térképen jelölve gyűjtötte össze a Magyarországra tervezett, vagy korábban már megvalósult beruházásokat:
A Visual Capitalist és az S&P Global Market Intelligence 2021-es adatai szerint a lítium-ion akkumulátorok gyártási kapacitásából a Magyarországon található gyárak mindössze 4 százalékot tesznek ki. Bár azt is érdemes kiemelni, hogy sokkal nagyobb országokkal szerepel a rangsorban. Első helyen Kína áll 79 százalékkal, ezt követi az Egyesült Államok körülbelül 6 százalékkal. A többi ország – így hazánk is – csak 5 százalék alatt részesedik, de még így is a harmadik helyen állunk.
2025-re a becslések szerint az akkumulátorgyárak területi összetételében az alábbi fontosabb változások figyelhetők majd meg:
- Németországban tízszer annyi akkumulátorgyár lesz a becslések alapján;
- Kínában körülbelül 14 százalékkal kevesebbet tudnak majd gyártani;
- hazánkban 20 százalékos csökkenés lesz tapasztalható a kapacitásban, mégis a legjobb hétben maradunk a listán.
Magyarország mellett sok más ország épít még akkumulátorgyárat a következő években, ezért nem meglepő, hogy összességében csökkenni fog hazánk részesedése százalékban kifejezve.