Bőven voltak markáns előjelei annak, hogy Románia megelőzi Magyarországot, legalábbis az iparban mindenképpen – mondta az Economxnak Szabó Gábor, a svájci tőzsdén jegyzett Georg Fischer (GF) szerszámgép-üzletága, a GF Machining Solutions (GFMS) régiós, a magyar mellett éppen a román piacért is felelős vezetője.

A szakember ezzel arra utalt, hogy az Eurostat adatközlése szerint az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számolva Magyarországon az uniós átlag 76,6, Romániában pedig immár a 76,7 százaléka. Emellett már csak azért sem érdemes szó nélkül elmenni, mert ez az egyik legalapvetőbb összehasonlítható nemzetközi fokmérője az európai országok fejlettségének.

Náluk már van uniós forrás

A több mint 220 éves svájci ipari konszern budapesti központját vezető szakember felidézte: a mindennapok tapasztalatai alapján már egy éve ilyenkor arról beszélt, hogy a román piac jobban pörög, mint a magyar.

Szerszámgépek forgalmazójaként ezt kézenfekvő módon azzal támasztotta alá, hogy az utóbbi időszakban egész egyszerűen oda több berendezést adtak el, mint ide, ami ma is így van. Szabó Gábor szerint ennek elsősorban az lehet a közvetlen kiváltó oka, hogy a 2014-2020-as uniós ciklus kifutásával a 2021-2027-es pályázati időszak itthon mostanra sem indult be igazán, olyan felhívások még nem jelentek meg, amelyek a kis- és középvállalkozások beruházásait érdemben segítenék, a keleti szomszédnál viszont adott a lehetőség. 

A Georg Fischer magyar menedzsere egy kicsit távolabbra tekintve is azt látja, hogy egyre inkább lendületes, pezsgő piac bontakozik ki Romániával, mivel sok multinacionális cég telepedett le az országban, köztük számos német.

Szabó Gábor kitért arra is, hogy nem csak mennyiségben, hanem minőségben is azt mutatják az értékesítési adataik, hogy a termelő-gyártó román iparvállalkozások jelentős részének nem feltétlenül a standard gépekre esik a választása, sokkal inkább a nagyobb hozzáadott értékű berendezésekre.

Ilyen például a robottal ellátott tömbös szikraforgácsoló gép, vagy a szintén automatizált, több százezer eurós CNC-megmunkálóközpont. Főként a szerszám formagyártók és a precíziós alkatrészgyártók kezdtek el a nagyobb hozzáadott értékű gépek irányába elmozdulni, mivel látják azok gyors megtérülését.

Ennek egyszerű a logikája, hogy egy precíziós berendezéssel kevesebb munkával lehet egy alkatrészből végterméket előállítani, mint egy standard géppel, amelyen sokkal több beállítást kell eszközölni ahhoz, hogy a végtermék hasonló pontosságú legyen. Ebből a szempontból tehát Romániában nagy potenciál rejlik, de egyben nagy kihívás is, hiszen számos, precíziós gépeket gyártó vállalat települt az országba.

Aki nem automatizál, lemarad

A magyar iparra fordítva a szót, Szabó Gábor úgy látja, nem az a dráma, hogy augusztusban 5,3 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi bázisidőszakhoz képest az ipari termelés. Az már elgondolkodtatóbb, hogy az év első nyolc hónapjának teljesítménye együttvéve is 4,6 százalékos mínuszban van a tavaly január-augusztusi időszakhoz képest, és ez idő alatt egyszer sem fordult elő, hogy a havi kibocsátás volumene elérte volna a megelőző évit.

Így ott tartunk, hogy a hazai GDP-ből 22,6 százalékkal részesülő ipar belföldi, valamint exportértékesítése 18,3, illetve 9,4 százalékkal esett augusztusban. A GFMS régiós vezetője szerint a makrogazdasági folyamatok valóban sok mindent meghatároznak, azok aktuális trendje pedig nem feltétlenül ad okot a bizakodásra, a többség csak 2024 közepére, második felére várja a jelentősebb felpattanást.

Ugyanakkor a maguk szintjén igenis tehetnek az iparvállalatok a szintlépésért. Felhívta a figyelmet arra, hogy például egy megfelelően végrehajtott automatizálási projekt akár 230 százalékkal is növelheti a termelékenységet. A hazai vállalatok meghatározó része viszont lassan szánja rá magát a változásra, miközben az iparban egyre kevésbé képzelhető el a szintlépés a digitális korral érkező innovatív megoldások alkalmazása nélkül.

Ugyanígy Szabó Gábor szerint a magyar cégek zöme egyelőre inkább csak a felelősséget látja a klímavédelmi célok mögött, a lehetőséget kevésbé. Pedig az energiahatékony gépek mellett a gyártásoptimalizálás és az automatizáció ma már jelentős megtakarításhoz is vezet, vagyis a zöld szemlélet egyre inkább kifizetődő.